A lágyrészek jóindulatú daganatai gyakrabban fordulnak elő, mint a csont jóindulatú daganatai. Szinte bármely helyen előfordulhatnak, az izmok, szalagok, idegek és erek között és között egyaránt. Ezek a daganatok megjelenésükben és viselkedésükben igen eltérőek. Egyes daganatok meglehetősen agresszívek lehetnek. A közeli szövetek inváziója növeli a hiányos kimetszés esélyét és a daganat visszatérésének lehetőségét. A sebész speciális technikákat, sőt sugárterápiát is alkalmazhat a kiújulás kockázatának csökkentése érdekében.
A jóindulatú lágyrészdaganatok közé sorolható leggyakoribb daganatok közé tartozik a lipoma, angiolipoma, fibroma, jóindulatú rostos hisztiocitoma, neurofibroma, schwannoma, neurilemmona, hemangioma, ínhüvely óriássejtes daganata és myxoma. Egyes állapotok, mint például a göbös fasciitis, nem daganatok, de hasonló kezelést igényelhetnek. Ezeknek a daganatoknak egy kis része összefüggésben lehet egy mögöttes öröklött állapottal.
Az ebbe a kategóriába tartozó daganatok többsége jóindulatú zsírdaganat, az úgynevezett lipomák. A lipomák gyakran közvetlenül a bőr alatt, lágy, fájdalommentes dudorként jelennek meg, amely hónapok vagy évek alatt lassan növekszik. Ezek a daganatok nagyon csekély kockázatot jelentenek a páciens számára, és megfelelően kezelhetők egy „marginális kivágással”, amelyet általában a „daganat kifejtésének” neveznek. Ez a fajta kezelés nagy sikerrel jár. Azonban nem kell mindegyik csomót eltávolítani. Orvosa megállapíthatja, hogy a lipomát csak megfigyelni kell. Ezen lipomák némelyike mélyen a fascia alatt vagy az izomcsoporttal együtt található. Gondoskodni kell arról, hogy ezeket a mély „lipomákat” megkülönböztessék a rákos megbetegedésektől és az alacsonyabb fokú rákoktól.
Olyan körülmények között, ahol a daganat nem jóindulatú lipoma, a „daganat kifejtésének” stratégiája elterjedhet egy daganatot, amely egyébként gondosabb sebészeti eljárással könnyen kezelhető lenne. A váratlanul felfedezett rosszindulatú daganatok gyakran terjedhetnek így.
Ezért, ha a csomó nem lipomának tűnik, ha láthatóan nő, vagy fájdalmat okoz, gondosan és átgondoltan kell felmérni. Az MRI-vizsgálatok használata gyakran segíthet a daganat helyének és belső jellemzőinek meghatározásában.
Óvatosabban kell megközelíteni egy lágyszövet-tömeget, amely az MRI-n nem tűnik lipomának. Gyakran egy minimálisan invazív biopszia kívánatos, mielőtt bármilyen nagyobb sebészeti beavatkozást végezne. A jóindulatú lágyrészdaganatok túlnyomó többsége egyetlen tiszta sebészeti eljárással kezelhető, és minimális kockázatot jelent a környező normál vérerekre, idegekre, izomra vagy csontra. Ez biztosítja a páciens számára a lehető legnagyobb funkcionális helyreállítást és a legkisebb esélyt a daganat lokális kiújulására. Általában az ortopéd sebésznek fontolóra kell vennie a biopsziát, mielőtt megkezdené a daganat kimetszését. Csak ritkán érdemes az ortopéd sebésznek fontolóra vennie a biopszia nélküli reszekciót.
Mik a tünetek?
A jóindulatú lágyrészdaganatok fájdalmat okozhatnak, vagy nem, és nagyon eltérő megjelenésűek. Ha a daganat növekszik vagy fájdalmat okoz, orvosnak kell megvizsgálnia.
Milyen kezelési lehetőségeim vannak?
A daganat típusától függően kezelőorvosa javasolhatja vagy nem javasolja a műtétet. A daganatokat sebészeti úton távolítják el azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentsék a környező normál erek, idegek, izom vagy csont kockázatát.
Discussion about this post