Tüdő és tüdőtranszplantációs folyamat

Mik az egészséges és egészségtelen tüdők, és mikor szükséges a tüdőtranszplantáció?

A tüdejének fő feladata az oxigén elérhetővé tétele a szervezet számára, valamint az egyéb gázok, például a szén-dioxid eltávolítása. Ezt a folyamatot percenként 12-20 alkalommal hajtják végre.

Amikor az orron vagy a szájon keresztül lélegzik be a levegőt, az a torok hátsó részében (garatban) halad keresztül, átjut a hangdobozon (gége) és a légcsőbe (légcsőbe).

A légcsöje két légjáratra (hörgőcsőre) oszlik. Az egyik hörgőcső a bal tüdőbe, a másik a jobb tüdőbe vezet. A jobb tüdő három részből áll, amelyeket lebenyeknek neveznek, és egy kicsit nagyobb, mint a bal tüdő, amelynek két lebenye van.

A hörgőcsövek kisebb légjáratokra (hörgőkre), majd hörgőkre osztódnak. A hörgők apró légzsákokban, úgynevezett alveolusokban végződnek, amelyek oxigént pumpálnak a belélegzett levegőből a vérbe.

Az oxigénfelvétel után a vér elhagyja a tüdőt, és a szívbe kerül. Ezután átpumpálják a testén, hogy oxigént biztosítsanak a szövetek és szervek sejtjeihez.

Miután az oxigén eljut a sejtekhez, más gázok még mindig a vérben vannak. A vér visszaviszi ezeket a gázokat a tüdejébe, és kilégzéskor eltávolítja őket.

A légzőrendszer beépített módszerekkel rendelkezik, amelyek megakadályozzák a káros anyagok tüdőbe jutását:

• Az orrban lévő szőr (csillók) segít kiszűrni a nagy részecskéket
• A légcsőben és a hörgőkben lévő sejtek által termelt nyálka nedvesen tartja a légutakat, és segít a por, baktériumok és egyéb anyagok felfogásában.
• A légjáratokban lévő csillók söprő mozdulatokkal mozognak, hogy a légjáratokat tisztán tartsák. Ha olyan anyagokat, mint például a cigarettafüst belélegzik, a csillók nem működnek megfelelően.

Mi a különbség az egészséges és az egészségtelen tüdő között?

Minden ember két tüdővel születik, de csak egy tüdővel tud túlélni, amíg az egészséges. Az egészséges tüdő szivacsos, rózsaszínes-szürkés szövetből áll. A káros rákkeltő anyagokkal (rákot okozó anyagokkal) vagy szénrészecskékkel szennyezett tüdő felületén megfeketedett foltok vannak. Az egészséges tüdőben is lehetnek feketés foltok, ezek azonban szórványosak, és nem olyan bőségesek, mint az egészségtelen tüdőben.

Az egészséges tüdő rugalmas, így belégzéskor kitágulhat; ezzel szemben egy olyan betegség, mint az emfizéma, a tüdő elveszti rugalmasságát. Amikor a tüdő már nem tud megfelelően tágulni, vagy oxigént továbbítani a vérbe, az illetőnek nehezen lélegzik, és könnyen elfárad. Egyes esetekben nem tud egyszerre néhány lépésnél többet sétálni. Más nehézségek adódhatnak, mert a szövetek és szervek nem kapják meg a szükséges oxigént.

Egyes tüdőbetegségek esetén a tüdő egy részének vagy egészének eltávolítása hatékonyan kezelheti a problémát. De ha egy betegség mindkét tüdőt érinti, vagy ha az orvosi kezelés nem javított a tüdő állapotán, a legjobb kezelési lehetőség a tüdőátültetés lehet.

Mikor javasolt a tüdőtranszplantáció kezelési lehetőségként?

A tüdőtranszplantáció javasolt olyan betegségekben szenvedő betegek számára, mint a cisztás fibrózis, tüdőfibrózis, krónikus obstruktív tüdőbetegség (a tüdőtágulatot is magában foglaló betegségek csoportja) vagy pulmonalis hypertonia.

A tüdőtranszplantáció előtt a transzplantáció előtti értékelésre számíthat, amely magában foglalja a teljes fizikális vizsgálatot, a tüdőtranszplantációs csoport tagjaival folytatott konzultációkat és egy sor tesztet. A transzplantáció előtti értékelés teljes körű információt nyújt általános egészségi állapotáról, és segít meghatározni, hogy jogosult-e tüdőátültetésre.

Miután egészségügyi szolgáltatója megállapította, hogy Ön megfelelő jelölt tüdőátültetésre, megkezdődik a donor keresése. A megfelelő donor megtalálása időt vesz igénybe, és a várakozási időszak stresszes lehet.

A donor megtalálása után a dolgok gyorsan haladnak. Azonnal kórházba kerül, műtéten esik át, és gyógyulásától függően 2-3 hétig vagy tovább is a kórházban marad.

A gyógyulás során megismerheti új gyógyszereit, hogyan ismerheti fel a szövődmények jeleit, és mikor térhet vissza szokásos tevékenységeihez. Hazatérése után fokozatosan felépülhet, általában 3-6 hónap alatt.

A transzplantáció utáni utókezelés magában foglalja az orvossal való találkozást, valamint az új tüdeje működésének és a gyógyszerek hatásának felmérésére szolgáló teszteket.