Hantavírus tüdőszindróma (HPS)

Áttekintés

A Hantavírus tüdőszindróma egy fertőző betegség, amelyet influenzaszerű tünetek jellemeznek. Ezek a tünetek gyorsan előrehaladhatnak potenciálisan életveszélyes légzési problémákká.

A hantavírusok többféle típusa is okozhat hantavírus tüdőszindrómát. Ezeket a vírusokat többféle rágcsáló hordozza, különösen a szarvasegér. Elsősorban a rágcsálók vizeletével és ürülékével ürülő hantavírusokkal fertőzött levegő belélegzésével fertőződik meg.

Mivel a kezelési lehetőségek korlátozottak, a hantavírus tüdőszindróma elleni legjobb védelem a rágcsálók és élőhelyeik elkerülése.

A hantavírus tüdőszindróma tünetei

A Hantavírus tüdőszindróma két különböző szakaszon keresztül halad előre. Az első szakaszban influenzaszerű tüneteket tapasztalhat, amelyek a következők lehetnek:

• Láz és hidegrázás
• Fej- és izomfájdalmak
• Hányás, hasmenés vagy hasi fájdalom

Korai stádiumában a hantavírus fertőzést nehéz megkülönböztetni az influenzától, tüdőgyulladástól vagy más vírusos betegségektől. Négy-tíz nap elteltével súlyosabb tünetek jelentkeznek. Ezek általában a következőket tartalmazzák:

• Váladékot termelő köhögés
• Légszomj
• A tüdőben felhalmozódó folyadék
• Alacsony vérnyomás
• Csökkent szívműködés

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A hantavírus tüdőszindróma tünetei hirtelen súlyosbodhatnak, és gyorsan életveszélyessé válhatnak. Ha rágcsálók vagy rágcsálóürülék közelében tartózkodott, és lázra, hidegrázásra, izomfájdalmakra vagy bármilyen légzési nehézségre utaló jeleket és tüneteket tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz.

A hantavírus tüdőszindróma okai

Minden hantavírus típusnak van egy preferált rágcsálóhordozója. A szarvasegér a vírus elsődleges hordozója, amely a legtöbb esetben felelős a hantavírus tüdőszindróma Észak-Amerikában. Egyéb hantavírus-hordozók közé tartozik a fehérfarkú egér, a gyapotpatkány és a rizspatkány.

Belélegzés: Fő átviteli út

A hantavírusok elsősorban a fertőzött rágcsálók ürülékében, vizeletében vagy nyálában lévő vírusok aeroszol formájában terjednek át az emberekre. Az aeroszolosodás akkor következik be, amikor egy vírus a levegőbe kerül, így könnyen belélegezhető. Például a padláson lévő egérürülék eltávolítására használt seprű a levegőbe lökheti a hantavírusokat tartalmazó ürülék apró részecskéit, amelyeket aztán könnyen belélegezhet.

A hantavírusok belélegzése után elérik a tüdejét, és elkezdenek behatolni a kapillárisoknak nevezett apró erekbe, és végül szivárgást okoznak. Ezután a tüdejét elárasztja a folyadék, ami kiválthatja a hantavírus tüdőszindrómához kapcsolódó légúti problémákat.

Személyek közötti átvitel

Azok az emberek, akik megfertőződnek a hantavírus tüdőszindróma észak-amerikai törzsével, nem fertőzőek más emberekre. Egyes dél-amerikai járványok azonban bizonyítékot mutattak arra, hogy emberről emberre terjednek, ami jól mutatja a törzsek közötti eltéréseket a különböző régiókban.

Rizikó faktorok

A Hantavírus tüdőszindróma a tavaszi és nyári hónapokban a leggyakoribb az Egyesült Államok nyugati részének vidéki területein. A Hantavírus tüdőszindróma Dél-Amerikában és Kanadában is előfordul. Más hantavírusok Ázsiában fordulnak elő, ahol inkább vesebetegségeket okoznak, mint tüdőproblémákat.

A hantavírus tüdőszindróma kialakulásának esélye nagyobb azoknál az embereknél, akik olyan helyeken dolgoznak, élnek vagy játszanak, ahol rágcsálók élnek. A kockázatot növelő tényezők és tevékenységek a következők:

• Hosszú ideig használaton kívüli épületek vagy fészerek kinyitása és tisztítása
• Takarítás, különösen a padlásokon vagy más alacsony forgalmú területeken
• Rágcsálókkal fertőzött otthon vagy munkahely
• Olyan munkavégzés, amely magában foglalja a rágcsálóknak való kitettséget, például az építőiparban, a közüzemi munkákban és a kártevőirtásban
• Kempingezés, túrázás vagy vadászat

A hantavírus tüdőszindróma szövődményei

A Hantavírus tüdőszindróma gyorsan életveszélyessé válhat. Ahogy a tüdő megtelik folyadékkal, a légzés egyre nehezebbé válik. A vérnyomás leesik, és a szervek, különösen a szív, tönkremennek. A hantavírus törzstől függően az észak-amerikai típusú hantavírus tüdőszindróma halálozási aránya több mint 30%.

A hantavírus tüdőszindróma megelőzése

A rágcsálók távoltartása otthonától és munkahelyétől csökkentheti a hantavírus fertőzés kockázatát. Próbálja ki ezeket a tippeket:

• Blokkolja a hozzáférést. Az egerek akár 1/4 hüvelyk (6 milliméter) széles lyukakon is át tudnak préselődni. Zárja le a lyukakat dróthálóval, fémpermettel vagy cementtel.
• Zárja be az ételbüfét. Azonnal mosogassa el az edényeket, tisztítsa meg a pultokat és a padlót, és tárolja élelmiszereit – beleértve az állateledeleket is – rágcsálóálló edényekben. Használjon szorosan záródó fedelet a szemeteskukákon.
• Csökkentse a fészkelőanyag mennyiségét. Tisztítsa meg a kefét, a füvet és a szemetet az épület alapjától.
• Állíts fel csapdákat. A rugós csapdákat az alaplapok mentén kell elhelyezni. Legyen óvatos a méregcsali csapdák használatakor, mivel a méreg károsíthatja az embereket és a háziállatokat is.

Biztonságos tisztítási eljárások

Nedvesítse be alkohollal, háztartási fertőtlenítőszerrel vagy fehérítővel az elhullott rágcsálókat és azokat a területeket, ahol rágcsálók tartózkodtak. Ezek az anyagok elpusztítják a vírust, és segítenek megakadályozni, hogy a fertőzött por a levegőbe kerüljön. Miután minden nedves, nedves törülközővel szedje fel a szennyezett anyagot. Ezután törölje fel vagy szivaccsal fertőtlenítőszerrel.

Tegyen különleges óvintézkedéseket, például viseljen légzőkészüléket, amikor erős rágcsálófertőzött épületeket tisztít.

Diagnózis

A vérvizsgálatok kimutathatják, hogy szervezete termelt-e antitesteket a hantavírus ellen. Orvosa más laboratóriumi vizsgálatokat is elrendelhet, hogy kizárjon más, hasonló tünetekkel járó állapotot.

A hantavírus tüdőszindróma kezelése

A hantavírus tüdőszindróma speciális kezelési lehetőségei korlátozottak. De a prognózis javul a korai felismeréssel, azonnali kórházi kezeléssel és a légzés megfelelő támogatásával.

Támogató terápia

A súlyos betegségben szenvedőknek azonnali kezelésre van szükségük az intenzív osztályon. Intubációra és gépi lélegeztetésre lehet szükség a légzés támogatása és a tüdőben lévő folyadék kezelésének elősegítése érdekében (tüdőödéma). Az intubálás során egy légzőcsövet helyeznek az orrán vagy a szájon keresztül a légcsőbe, hogy segítse a légutak nyitva tartását és működését.

A vér oxigénellátása

A pulmonalis distressz rendkívül súlyos eseteiben szüksége lesz egy extracorporalis membrán oxigenizációnak (ECMO) nevezett módszerre, amely segít biztosítani az elegendő oxigénellátást. Ez a kezelési módszer magában foglalja a vér folyamatos pumpálását egy gépen keresztül, amely eltávolítja a szén-dioxidot és oxigént ad hozzá. Az oxigénnel dúsított vér ezután visszakerül a szervezetébe.

Orvoshoz menni

Amikor telefonál, hogy időpontot kérjen, orvosa sürgős orvosi ellátást javasolhat. Ha súlyos légzési nehézségei vannak, kérjen sürgősségi orvosi segítséget.

Amit megtehetsz

Mielőtt az orvoshoz fordulna, írjon egy listát a válaszokról a következő kérdésekre:

• Milyen tüneteket tapasztal? Mikor kezdték?
• Takarított a közelmúltban ritkán használt helyiségeket vagy épületeket?
• Volt-e a közelmúltban kitéve egereknek vagy patkányoknak?
• Van más egészségügyi problémája?
• Milyen gyógyszereket és étrend-kiegészítőket szed rendszeresen?

Mit kérdezhet az orvos

Orvosa valószínűleg számos kérdést fog feltenni Önnek. Ha készen áll a válaszadásra, időt hagyhat arra, hogy áttekintse azokat a pontokat, amelyekre több időt szeretne fordítani. Orvosa megkérdezheti:

• A tünetei között szerepelt influenzaszerű kényelmetlenség, például láz, izomfájdalmak és fáradtság?
• Volt-e bármilyen gyomor-bélrendszeri problémája, például hasmenés vagy hányás?
• Észrevetted, hogy a szíved a normálisnál gyorsabban ver?
• Nehezen lélegzik? Ha igen, romlik a helyzet?
• Ismersz valakit, akinek hasonló tünetei vannak?