A daganat olyan kóros szövettömeg, amelyet a sejtek túlszaporodása okoz. A jóindulatú daganatok nem mindig igényelnek kezelést, de gondos megfigyelést igényelnek.
A daganatoknak két fő típusa van. A jóindulatú daganatok nem rákos, a rosszindulatú daganatok pedig rákosak. Más szavak a „tumor”-ra: lézió, polip és daganat.
Bizonyos típusú jóindulatú daganatok, mint például a vastagbélpolipok, idővel rákosodhatnak.
Olvasson tovább, hogy megismerje a jóindulatú daganatok különböző típusait, és hogy melyek azok, amelyek nagyobb valószínűséggel válnak rosszindulatúvá.
Mi a különbség a jóindulatú és a rosszindulatú daganat között?
A daganatok akkor alakulnak ki, amikor a sejtek túl gyorsan kezdenek osztódni, és abbahagyják a pusztulását, ahogy kellene. A nagy különbség az, hogy a jóindulatú daganatok nem képesek behatolni a test más részeibe, mint a rosszindulatúak.
A jóindulatú daganatokról
A jóindulatú daganatok sima, jól elkülöníthető határokkal rendelkeznek, és jellemzően lassan növekednek. Megnőhetnek, de egy helyen nőnek anélkül, hogy elterjednének.
Bár nem mindig okoznak problémát, ártalmassá válhatnak, ha:
- olyan nagyra nőnek, hogy rányomnak a közeli struktúrákra vagy szervekre
- fájdalmat vagy kényelmetlenséget okoznak
- hormonokat bocsátanak ki, amelyek hatással vannak a testrendszerekre
- nem vagy elégedett azzal, ahogy kinéznek
A rosszindulatú daganatokról
A rosszindulatú daganatok határai szabálytalanok, és gyorsabban nőnek, mint a jóindulatú daganatok. Rákos sejtekből állnak, és behatolhatnak a közeli szövetekbe.
A sejtek letörhetnek és a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztül terjedhetnek. Ezután új daganatokat képezhetnek a test távoli részein, ezt a folyamatot metasztázisnak nevezik.
Jóindulatú vs. rosszindulatú daganatok diagnosztizálása
Orvosának fizikális vizsgálat és képalkotó vizsgálatok alapján lehet némi fogalma arról, hogy egy daganat rákos-e. De biopsziára lesz szüksége, hogy biztosan tudja.
A szövet mikroszkóp alatti vizsgálatával a patológus azonosíthatja a daganat jellemzőit, beleértve azt is, hogy tartalmaz-e rákos sejteket.
Van különbség a ciszta és a daganat között?
A ciszta az nem egy daganat. A daganat egy szilárd szövettömeg, amely a sejtek túlszaporodásából fejlődik ki. A ciszta egy zárt szövetzsák, amely folyadékkal, levegővel, gennyel vagy más anyaggal van teli. A legtöbb ciszta jóindulatú. A ciszták különféle okok miatt alakulnak ki, beleértve a fertőzést, az elzáródott csatornákat vagy a sérüléseket.
Melyek a jóindulatú daganatok különböző típusai?
A jóindulatú daganatok sok típusa szinte bárhol növekedhet a testben, beleértve:
- Adenómák: Ezek a daganatok a hámszövetben kezdődnek, például a vastagbélpolipokban a GI traktusban.
- Fibrómák: A növekedések, mint például a méh miómák (lejomiómáknak vagy myomáknak is nevezik), általában rostos kötőszövetben alakulnak ki.
- Hamartomák: Ezek a daganatok a környező terület sejtjeinek és szöveteinek abnormális keveréke. Hajlamosak a tüdőben, a szívben, a bőrben, az agyban vagy a mellben kialakulni.
- Hemangiómák: Az erek rendellenes felhalmozódása miatt ezek a növekedések általában a bőrön és a belső szerveken alakulnak ki.
- Lipomák: Ezek a lágyszöveti daganatok általában a bőr alatti zsírszövetben alakulnak ki.
- Nevi: Ezek anyajegyek a bőrön.
- Osteochondromák: Ezek a csontdaganatok a porcok és a csontok túlzott növekedéséből származnak.
- Papillómák: Ezek a daganatok a bőrt és a szerveket összekötő szövetekben nőnek, például az emlő intraduktális papillómájában.
Milyen típusú jóindulatú daganatok válnak nagyobb valószínűséggel rosszindulatúvá?
A vastagbélpolipok kiváló példái a jóindulatú daganatoknak, amelyek rosszindulatúvá válhatnak. A vastag- és végbélrák (kolorektális rák) gyakran polipokkal kezdődik.
A Harvard Health Publishing szerint 7-10 évbe vagy még tovább is telhet, amíg az adenoma rákossá válik, de előfordulhat, hogy addig nem jelentkeznek tünetei, amíg előrehaladott nem lesz. Míg az adenomák csak 5%-a fejlődik rákossá, az orvosok nem tudják megjósolni, hogy kik a veszélyben.
A kolonoszkópia során talált polipok eltávolítása segíthet megelőzni a vastagbélrák kialakulását.
Az anyajegyek általában ártalmatlanok, de egy rendellenes anyajegyből melanoma alakulhat ki. Ennek jele lehet, hogy az anyajegy mérete, alakja, színe vagy szerkezete megváltozik. A melanómák jellemzően aszimmetrikusak és szabálytalan határokkal rendelkeznek.
A méhnyak-diszplázia olyan méhnyakbeli növekedést ír le, amely a méhnyakrák előfutára. Ez gyorsabban megtörténhet, de a méhnyakrákba való átmenet eltarthat
Mi a legjobb módja a jóindulatú daganatok kezelésének?
A sejtek különböző szakaszokon mennek keresztül a rákos megbetegedéshez. A hiperplázia az, amikor szokatlanul sok sejt van, de mikroszkóp alatt még mindig normálisnak tűnnek.
A diszplázia azt jelenti, hogy a sejtek már nem néznek ki normálisan. A diszplázia lehet enyhe, közepes vagy súlyos. Minél rendellenesebbek a változások, annál valószínűbb, hogy rákos lesz. Az orvosok ezt néha „rákmegelőzőnek” nevezik.
Kezelőorvosa javasolhat egy látogatási ütemtervet, hogy megkeresse ezeket a változásokat. Ezt „aktív megfigyelésnek” nevezik. Az aktív felügyelet általában azt jelenti, hogy rendszeres látogatást kell tenni orvosával, vagy ismételt vizsgálatokat kell végezni annak ellenőrzésére, hogy vannak-e változások, és hogy kialakult-e rák.
A legtöbb jóindulatú daganat lassan növekszik, és soha nem igényel kezelést. A ráktól függően azonban az orvos dönthet úgy, hogy a rákelőző daganatot műtéttel vagy más eltávolítási módszerrel kezeli az aktív megfigyelés előtt, hogy megakadályozza vagy késleltesse a rosszindulatú daganat kialakulását.
A kezelés a daganat típusától, méretétől és helyétől függ. Néhány ok, amelyek miatt szükség lehet egy jóindulatú daganat műtéti eltávolítására, a következők:
- helyet foglal az agyban vagy a gerincvelőben
- megnyom egy szervet, idegeket vagy ereket
- ez gyengíti a csontot
- az egészséges szöveteket rendellenes szövetekkel helyettesíti, ahogy nő
- fájdalmat vagy kényelmetlenséget okoz
- kozmetikai okokból szeretné eltávolítani
Az eltávolítás után a jóindulatú daganatok általában nem újulnak meg. A jóindulatú daganatok egyéb kezelései közé tartozhatnak a helyi gyógyszerek vagy a sugárterápia.
Ha új kinövés van a testén, a legjobb, ha orvoshoz fordul, és megtudja, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú. Sok jóindulatú daganat ártalmatlan, de problémákat okozhat, ha túl nagyra nőnek, vagy nagyobb szerveket vagy ereket érintenek.
Vannak kezelések a jóindulatú daganatok kezelésére, beleértve a műtéti eltávolítást is.
Egyes jóindulatú daganatok idővel rosszindulatúvá válhatnak. Ezért fontos az időszakos vizsgálatok ütemezése. Tájékoztassa kezelőorvosát, ha egy jóindulatú daganat alakja, mérete, színe vagy szerkezete megváltozik.
