Gyógyítható-e a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció (AFib) számos potenciálisan súlyos szövődményhez vezethet. Bár az AFib-re nincs gyógymód, a kezelés sikeresen kezelheti a tüneteket.

A pitvarfibrilláció vagy röviden AFib az leggyakoribb az aritmia típusa. A Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet becslések szerint az Egyesült Államokban több mint 2 millió embernek van AFib-je.

Az AFib-ben a szív felső kamrái gyorsan és szabálytalanul vernek. Ez szívdobogáshoz, fáradtsághoz és légszomjhoz vezethet.

Bár az AFib-re nincs ismert gyógymód, számos kezelés és életmódbeli változtatás segíthet a tünetek kezelésében.

Elmúlhat-e valaha végleg a pitvarfibrilláció?

Szerint a American Heart Association, Az AFib néha magától elmúlik, bár ritka. Ezt spontán remissziónak nevezik.

A paroxizmális AFib egyfajta AFib, ahol a tünetek jönnek és mennek. A paroxizmális AFib-ben szenvedő betegek olyan tüneteket tapasztalnak, amelyek 7 napon belül maguktól megszűnnek. Ezen epizódok gyakorisága személyenként eltérő lehet.

A paroxizmális AFib végül tartós AFib-vé alakulhat át, ahol a tünetek 7 napnál tovább tartanak. Az ilyen típusú AFib-ben a szívritmus általában csak a kezelés után tér vissza a normál értékre.

Egy 2015-ös áttekintés becslése szerint a paroxizmális AFib-ben szenvedők 10-20%-a 1 éven belül tartós AFib-vé fejlődik. Megjegyzi, hogy a progresszió üteme az idő múlásával növekszik. Ismert a progresszió kockázati tényezői olyan dolgokat tartalmazzon, mint:

  • magasabb BMI
  • magasabb pulzusszám
  • idősebb kor
  • magas szisztolés vérnyomás
  • pajzsmirigy-túlműködés, stroke vagy szívelégtelenség anamnézisében

A perzisztens AFib hosszabb ideig tartó AFib-típusokká fejlődhet, beleértve az állandó AFib-t is. Ezért létfontosságú, hogy lépéseket tegyen az AFib kezelésére, függetlenül attól, hogy milyen típusú.

Még ha az AFib-je megoldódott is, akkor is nagyobb lehet az AFib-vel kapcsolatos szövődmények kockázata. Például a 2018-as tanulmány azt találta, hogy azoknál az embereknél, akiknél az AFib megoldódott, még mindig nagyobb volt az átmeneti ischaemiás roham vagy stroke kockázata, mint azoknál, akiknél nem volt AFib.

A pitvarfibrilláció kiújulása

Az abláció egy választható eljárás, amely képes kezelni az AFib-t azáltal, hogy elpusztítja az állapotot kiváltó kóros szívszövetet. Az antiarrhythmiás gyógyszerekkel összehasonlítva javulással jár eredmények és életminőség AFib-ben szenvedő betegeknél.

Egy 2021-es áttekintés megjegyzi, hogy 12–18 hónapos korban az abláció megszünteti az AFib-t a paroxizmális AFib-ben szenvedők 60–70%-ánál. Bár az abláció segíthet az AFib eltűnésében, a kiújulás nem ritka.

Ról ről 20-40% embereknél az AFib kiújulását tapasztalják abláció után. Az AFib diagnózisától az ablációig rövidebb idő társul a kisebb a kiújulás kockázata.

A pitvarfibrilláció lehetséges szövődményei

Az AFib számos potenciálisan súlyos szövődményhez kapcsolódik. Az egyik ilyen a stroke. Az AFib hatásai növelhetik a vérrögképződés kockázatát a szívben. Ha egy vérrög elmozdul, és a szívből az agyba jut, ischaemiás stroke léphet fel.

Az AFib ötszörösére növeli az ischaemiás stroke kockázatát Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC).

Az AFib egyéb lehetséges szövődményei a következők:

  • vérrögök, amelyek a test más részeibe, például a tüdejébe, a veséjébe vagy a belébe jutnak

  • szív elégtelenség
  • kognitív károsodás és demencia
Ez hasznos volt?

Melyek a pitvarfibrilláció általános kezelési módjai?

Bár az AFib-re nincs gyógymód, a kezelés segíthet a tünetek kezelésében és csökkentheti a szövődmények kockázatát. Az AFib kezelése a szívritmus és -frekvencia normalizálására, valamint a vérrögképződés esélyének csökkentésére összpontosít.

A gyógyszerek gyakran az AFib-kezelés részét képezik. Példák:

  • antiaritmiás szerek a szívritmus szabályozására

  • vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, például béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók a pulzusszám csökkentésére
  • vérhígítók a vérrögök kialakulásának esélyének csökkentésére

A szív-egészséges életmód megváltoztatása szintén fontos szempont az AFib kezelés során, mivel segíthet javítsa a kilátásait. Néhány életmódbeli változás, amelyet orvosa javasolhat, ha AFib-t diagnosztizálnak, a következők:

  • túlsúly vagy elhízás esetén testsúlyának szabályozása érdekében
  • a dohányzásról való leszokás
  • az alkoholfogyasztás korlátozása vagy tartózkodása
  • rendszeresen fizikailag aktív
  • a szív-egészséges étrendre összpontosítva
  • csökkenti a stressz szintjét
  • eleget aludni éjszaka
  • egyéb mögöttes egészségügyi állapotok, például magas vérnyomás vagy cukorbetegség kezelése

Ha a gyógyszerek és az életmódbeli változtatások nem segítik az AFib kezelését, orvosa javasolhatja egy eljárás vagy műtét elvégzését. Ezek tartalmazzák:

  • elektromos kardioverzió, amely alacsony energiájú sokkokat használ a szívritmus helyreállításához
  • katéteres abláció, amely elpusztítja a szívszövet azon területét, amely az aritmiát okozza

  • pacemaker beültetése, ha pulzusa gyógyszerekkel nem kezelhető

Mik a hosszú távú kilátások a pitvarfibrillációban szenvedők számára?

Általánosságban elmondható, hogy az AFib kilátásai több tényezőtől is függhetnek. Ide tartoznak például az AFib típusa, valamint az életkora és általános egészségi állapota.

Az AFib-ben szenvedőknek nagyobb esélyük van a rossz egészségi állapotra, mint az általános népességben. Ide tartozik egy megnövekedett kockázat halálozás, valamint olyan dolgok, mint a szívelégtelenség, a stroke és a vesebetegség.

A 2020-as tanulmány megjegyzi, hogy az AFib által 10 év alatt elvesztett életévek idővel javultak. Ugyanakkor arra is rámutat, hogy az AFib-ben szenvedők még mindig körülbelül 2 évet veszítenek az életükből azokhoz képest, akiknek nincs betegségük.

Összességében az AFib mielőbbi kezelése létfontosságú az eredmények javításához és a szövődmények megelőzéséhez. Egy 2022-es tanulmány például azt találta, hogy az AFib-ben szenvedő betegek korai ritmusszabályozása csökkentette a rossz kardiovaszkuláris kimenetelek esélyét, bár ez a hatás csökkent a 75 év felettieknél.

Az AFib nem gyógyítható, de a kezelés segíthet a tünetek kezelésében és a szövődmények megelőzésében. Bár előfordulhat spontán remisszió, ez ritka. A legtöbb AFib-ben szenvedő ember továbbra is tapasztal tüneteket akár alkalmanként, akár krónikusan.

A paroxizmális AFib, amelyben az AFib-tünetek maguktól jönnek és mennek, tartósabb vagy akár állandó típusú AFib-vé fejlődhet. Ez elengedhetetlenné teszi az azonnali kezelést a kilátások javítása és a szövődmények megelőzése érdekében.

Az AFib kilátásai számos tényezőtől függenek, például az AFib típusától, életkorától és általános egészségi állapotától. Ha nemrégiben diagnosztizálták Önnél az AFib-t, beszéljen kezelőorvosával egyéni kilátásairól és kezelési javaslatairól.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *