Hogyan diagnosztizálják a májrákot

Az orvosok gyakran diagnosztizálják a májrákot CT-vizsgálattal és vérvizsgálatokkal. Biopsziára lehet szükség, ha a képalkotó eredmények nem meggyőzőek.

A májrákot gyakran diagnosztizálják, miután valakinél olyan tünetek jelentkeznek, mint a sárgaság vagy a hasi duzzanat. Alkalmanként élő rákot találnak a rutin szűrés során magas kockázatú embereknél, tünetek nélkül.

Alapján a CDCévente körülbelül 25 000 férfit és 11 000 nőt diagnosztizálnak májrákban az Egyesült Államokban.

Az orvosok különféle teszteket alkalmaznak a májrák diagnosztizálására vagy a stádium meghatározására. A tesztek a következőket tartalmazzák:

  • fizikális vizsgálat és kórtörténetének áttekintése
  • vérvétel
  • képalkotó tesztek
  • biopsziák

A CT-vizsgálat gyakran a májrák diagnózisának elsődleges vizsgálata. A biopszia több információt nyújthat az egészségügyi szakembereknek a képalkotás során nem meggyőző.

Olvassa tovább, hogy megtudja, milyen teszteket használnak az orvosok a májrák diagnosztizálására, és hogy mikor javasolt az egyes tesztek.

Fizikai vizsgálat és kórtörténetének áttekintése

Ha orvosa májproblémát gyanít, gyakran fizikális vizsgálattal kezdi. Ezenkívül áttekintik az Ön személyes és családi kórtörténetét is.

A fizikális vizsgálat során orvosa felméri a hasát csomók vagy duzzanat miatt. A sárgaság (a bőr sárgás árnyalata) jeleit is keresik, ami a májproblémák egyik jellegzetes jele.

Alfa-fetoprotein (AFP) tumormarker teszt

Az AFP a máj által termelt enzim. Emelt szintek Az AFP szintje a vérében májrákra utalhat. Az AFP rendellenes szintje azonban más betegségek esetén is megfigyelhető.

Ez a fehérje általában a fejlődő csecsemők véráramában található, de a születés után gyorsan csökken.

Az egészséges felnőttek AFP szintje általában kb 5-10 nanogramm milliliterenként (ng/ml).

A kutatás azt sugallja hogy a 400 ng/ml feletti szintek a májrák leggyakoribb típusára, az úgynevezett hepatocelluláris karcinómára utalnak.

Az AFP magas szintje a következőkre is utalhat:

  • egyéb rákos megbetegedések, amelyek átterjedtek a májára
  • cirrózis
  • májgyulladás
  • csírasejtes daganatok
  • Louis-Bar szindróma, egy ritka genetikai állapot, amely az idegrendszert és az immunrendszert érinti

Májfunkciós vizsgálatok

A májfunkciós tesztek olyan vérvizsgálatok, amelyek a máj által termelt anyagok szintjét mérik. Ezen anyagok rendellenes szintje májrákra utalhat.

A májfunkciós vizsgálatok a következőket tartalmazzák:

  • Alanin transzamináz (ALT): Az ALT egy enzim a májban és a vesében. A magas szint májkárosodásra utalhat.
  • Aszpartát transzamináz (AST): Az AST magas szintje máj- vagy szívkárosodásra utalhat.
  • Alkáli foszfatáz (ALP): Az ALP magas szintje májkárosodásra utalhat.
  • Protrombin idő (PT): A protrombin idő azt mutatja meg, hogy mennyi ideig tart a vér alvadása. A lassabb alvadási idő májkárosodásra utalhat.
  • Bilirubin: A bilirubint a vörösvértestek lebomlásával állítják elő. A magas szint májproblémára utal.
  • Albumin: Az alacsony albuminszint májkárosodásra utalhat.

A rák kimutatásán túl a májfunkciós tesztek segíthetnek:

  • májfertőzések szűrése
  • figyelje a gyógyszerek mellékhatásait
  • mérje meg a cirrózis súlyosságát
  • meghatározza, hogy a kezelés mennyire működik
  • figyelemmel kíséri a rák vagy a májbetegség progresszióját

Ultrahang

Az ultrahang hanghullámokat használ, hogy képet hozzon létre a belsejéről. Gyakran ez a első teszt az orvosok kérik, hogy vizsgálják meg a máját, mivel az olcsó és könnyen beszerezhető. Szűrőeszközként is használható olyan emberek számára, akiknél nagyobb a májrák kialakulásának kockázata.

Az ultrahang daganatokat mutathat ki a májban. Azonban az ultrahangon a daganat jeleinek megállapítása nem elegendő a májrák diagnosztizálásához. Az ultrahangos képen nem lehet különbséget tenni a rákos és a nem rákos (jóindulatú) daganatok között.

Ha kezelőorvosa valami gyanúsat lát, valószínűleg fejlettebb képalkotást, például számítógépes tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI) rendel.

Egyéb képalkotás

Az orvosok számos más képalkotó technikát használhatnak a máj megjelenítésére, például:

  • CT-vizsgálatok: A CT-vizsgálatok segítségével az orvosok láthatják a májrák méretét és alakját, ha jelen van. Ezeket a vizsgálatokat a legtöbb esetben a májrák diagnosztizálására használják.
  • MRI: Az MRI-k erős mágneseket használnak a máj képének elkészítéséhez. Az MRI-k potenciálisan megmutathatják az egészségügyi szakembereknek, ha egy daganat rákos vagy más helyre terjedt.
  • Pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat: A PET-vizsgálatokat néha CT-vizsgálatokkal kombinálják a rák stádiumának meghatározására vagy a kiújulás kimutatására. A CT vagy MRI önmagában képes kimutatni a legtöbb daganatot.
  • Angiogram: Az angiogram egy olyan röntgenfelvétel, amely megvizsgálja az ereket. Segíthet az orvosoknak megérteni, hogy a rák műtéti úton eltávolítható-e.
  • Csontvizsgálatok: A csontvizsgálatok segíthetnek az orvosoknak megállapítani, hogy a rák átterjedt-e a csontjaira.

Biopszia

A biopszia azt jelenti, hogy kis sejtmintát veszünk mikroszkóp alatti vizsgálat céljából. Szükség lehet biopsziára, ha a képalkotás nem meggyőző.

A májbiopszia gyűjtésének módszerei a következők:

  • Finom tűs aspirációs biopszia: Az orvos hosszú, vékony tűvel mintát vesz a májából.
  • Magtű biopszia: A szövetminta gyűjtésére szélesebb tűt használnak.
  • Laparoszkópia: Egy kis bemetszést végeznek a hasában, és az orvos egy vékony csövet helyez be egy könnyű és speciális eszközökkel, hogy összegyűjtse a szövetmintát.

Melyek a májrák tünetei, és kik veszélyeztetettek?

A májrák tünetei a következők:

  • nem szándékos fogyás
  • étvágytalanság
  • teltségérzet kis étkezések után
  • hányinger és hányás
  • teltség a bordáid jobb oldala alatt a megnagyobbodott máj miatt
  • teltség a bordáid bal oldala alatt a megnagyobbodott léptől
  • viszketés
  • sárgaság

A májrák kockázati tényezői a következők:

  • hepatitisz B
  • hepatitis C
  • cirrózis
  • erős alkoholfogyasztás
  • dohányzás

A májrák gyakran képalkotó vizsgálatokkal, például CT-vizsgálattal diagnosztizálható. A vérvizsgálatok alátámasztó bizonyítékot szolgáltathatnak a diagnózishoz.

Ha a képalkotás nem meggyőző, májbiopsziára lehet szükség. A biopszia során szövetmintát vesznek, amelyet mikroszkóp alatt vizsgálnak meg.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *