Hogyan kapjunk Parkinson-kórt?

Mik a Parkinson-kór jelei és tünetei?

A Parkinson-kór progresszív állapot, és a tünetek idővel romlanak. A progresszió mértéke emberenként változó.

Eleinte a tünetek elég enyhék ahhoz, hogy valószínűleg nem zavarják mindennapi életét. De azok, akik rendszeresen töltenek időt Önnel, változásokat észlelhetnek járásában, testtartásában vagy arckifejezésében.

A Parkinson-kór tünetei általában akkor kezdődnek a tested egyik oldalát mielőtt mindkét oldalra továbbhaladna. A Parkinson-kór négy elsődleges tünete a következők:

• mozgási lassúság (bradikinézia)

• izommerevség
• remegés
• testtartási instabilitás

A tünetek egyénenként eltérőek. Például a Parkinson-kórban szenvedők körülbelül 25 százaléka nem tapasztal remegést.

Még ha nem is jelentkezik minden tünet, lassú mozgásra van szükség, hogy orvosa felállíthassa a diagnózist. A mozgás lassúsága számos módon megnyilvánulhat, például:

• csökkentett villogási gyakoriság
• az arckifejezés hiánya
• nehézségekbe ütközik a mozgások kezdeményezése, például az ülő helyzetből való felállás

E négy elsődleges jel mellett a Parkinson-kór egyéb korai tünetei a következők lehetnek:

• lágy hang vagy hangváltozások
• kis kézírás
• csoszogó lépteket
• hajlott testtartás
• egyensúlyi problémák

A Parkinson-kór korai szakaszában gyakran nem motoros tüneteket is okoz. Jelentős bizonyíték van arra, hogy ezek a nem motoros tünetek több évvel a diagnózis felállítása előtt is megjelenhetnek, beleértve:

• az autonóm idegrendszer diszfunkciója
• általános testfájdalom
• fáradtság
• nyugtalan alvás
• mentális változások
• székrekedés
• a hólyag kontrolljának elvesztése
• merevedési zavar
• depresszió
• szorongás

Mi a következő lépés?

Ha észreveszi, hogy ezek a tünetek fokozatosan előrehaladnak, kulcsfontosságú a kezelési terv korai kidolgozása.

Ha mozgásában bármilyen változást észlel, amelyről úgy gondolja, hogy a Parkinson-kór jele lehet, keresse fel egy alapellátó orvost. Ha azt gyanítják, hogy Ön Parkinson-kórban szenved, akkor mozgászavarokra szakosodott neurológushoz irányítják.

Mik a Parkinson-kór diagnosztikai kritériumai?

Az orvosok klinikailag diagnosztizálják a Parkinson-kórt az Ön tünetei és kórtörténete alapján.

Egyéni teszt nem használható a Parkinson-kór diagnosztizálására. Sok más neurogeneratív állapot hasonló tünetekhez vezethet, ezért kezelőorvosa vérvizsgálatot, agyi szkennelést vagy egyéb vizsgálatokat alkalmazhat más állapotok kizárására.

Orvostörténet és fizikális vizsgálat

A Parkinson-kór diagnosztizálásának folyamata általában azzal kezdődik, hogy a neurológus értékeli az Ön kórtörténetét és fizikális vizsgálatot végez. A formális diagnózis az elkészítéséhez általános lassú mozgásra van szükség, vagy nyugalmi remegéssel vagy merevséggel.

A fizikális vizsgálat során orvosa egy sor vizsgálatot fog végezni, hogy figyelemmel kísérje mozgását. Az általuk használt tesztre példa az ujjkoppintás, ahol azt mérik, hogy 10-15 másodpercen belül hányszor koppinthat az ujjára.

Azt is keresni fogják a jeleket, hogy esetleg más állapota van. A parkinsonizmusnak nevezett mozgászavarok egy csoportja olyan tüneteket okozhat, amelyek megkülönböztethetetlenek a Parkinson-kór tüneteitől, de nem ugyanazok. Általában további vizsgálatokra van szükség ezen állapotok kizárására is.

Vérvizsgálatok és gerincfolyadék vizsgálatok

Vérvizsgálat vagy gerincfolyadék teszt nem használható a Parkinson-kór diagnosztizálására. De felhasználhatók bizonyos fehérjék keresésére, amelyek arra utalnak, hogy egy másik, hasonló tünetekkel járó neurodegeneratív betegségben szenved.

A neurofilament könnyű lánc fehérjének nevezett idegfehérje emelkedett szintjének jelenléte arra utalhat, hogy Ön más mozgászavarban szenved, mint például:

• többszörös rendszerű atrófia
• progresszív supranukleáris bénulás
• corticobasalis degeneráció

Genetikai vizsgálat

A legtöbb Parkinson-kórban szenvedő ember családjában nem szerepel a betegség. De úgy tűnik, hogy az esetek körülbelül 10 százalékában van genetikai kapcsolat.

A kutatók azt találták, hogy egyes gének mutációi összefüggnek a Parkinson-kór kialakulásával, például:

• RÓZSASZÍN1
• PARK7
• SNCA
• LRRK2

Ha a családjában szerepel Parkinson-kór, a genetikai vizsgálat alátámaszthatja a Parkinson-kór diagnózisát.

Képalkotás

Orvosa képalkotó vizsgálatokra utalhatja Önt, hogy segítsen kizárni a Parkinson-kórhoz hasonló állapotokat.

A legtöbb képalkotó teszttel, például mágneses rezonancia képalkotással (MRI) vizsgálva a Parkinson-kórban szenvedők agya ugyanúgy néz ki, mint a betegségben nem szenvedők agya. De az MRI használható olyan állapotok kizárására, mint a normál nyomású hydrocephalus vagy a szubkortikális stroke.

A DaTscan nevű képalkotó technika használható az agy dopaminveszteségének azonosítására. Ez segíthet az egészségügyi szakembereknek különbséget tenni az esszenciális tremor és a Parkinson-kór között.

Válasz a gyógyszeres kezelésre

Bár nem elsődleges diagnosztikai módszerként használják, ha a levodopa gyógyszer segít kezelni a tüneteket, akkor biztosítja alátámasztó bizonyíték hogy Parkinson-kórban szenved.

Általában más mozgászavarok, amelyek hasonló tüneteket okoznak, nem reagálnak a Levodopára, vagy nem reagálnak sokáig.

Hogyan próbálhatom meg a korai diagnózist?

Mire a Parkinson-kór észrevehető motoros tüneteket okoz, a substantia nigrában a dopamint termelő sejtek körülbelül 50 százaléka már elpusztult. A nem motoros tünetek, mint a székrekedés, a szaglás elvesztése vagy a nyugtalan alvás gyakran a motoros tünetek előtt jelennek meg.

Még mindig vita folyik az egészségügyi szakemberek között arról, hogy mennyi ideig jelenhetnek meg a nem motoros tünetek, mielőtt az egyén mozgásában észrevehető változás következik be. Úgy gondolják, hogy évekkel vagy évtizedekkel korábban megjelenhetnek.

A formális Parkinson-kór diagnózisához azonban szükség van a mozgás lassúságának tünetére. A tünet megjelenése előtti időben orvosa nem állíthat fel Parkinson-kórt, de figyelmeztetheti Önt, hogy a jövőben nagy a Parkinson-kór kialakulásának kockázata, ha ezek vagy más tünetek bármikor megjelennek.

Mik a következő lépéseim?

Ha orvosa nem diagnosztizálja a Parkinson-kórt, segíthet kideríteni, mi a legjobb következő lépés attól függően, hogy milyen állapotot gyanít. Egyes esetekben a kezelés olyan egyszerű lehet, mint egy olyan gyógyszer adagjának megváltoztatása, amely Parkinson-kórhoz hasonló tünetekhez vezethet.

A Parkinson-kór diagnózisa túlságosan nehéz lehet. Ha diagnózisa beigazolódik, a lehető leghamarabb forduljon mozgászavar szakemberhez. Egy szakember segíthet stratégiát kidolgozni a súlyosabb betegség kialakulásának késleltetésére és a már tapasztalt tünetek kezelésére.

Végezzen életmódbeli változtatásokat

Az életmód megváltoztatása segíthet a tünetek kezelésében is.

Sok embernél a tünetek fellángolnak a stresszes időszakokban. Ha olyan pihentető tevékenységeket ad hozzá a napi rutinjához, mint a jóga vagy a meditáció, az segíthet minimalizálni a fellángolásokat.

Néhány korai kutatás azt találta, hogy a testmozgás segíthet lelassítani a Parkinson-kór progresszióját azáltal, hogy serkenti az úgynevezett molekula termelését agyi eredetű neurotróf faktor az agyadban.

Számos edzőterem kínál bokszórákat a Parkinson-kórban szenvedőknek, hogy segítsenek nekik kezelni tüneteiket. Úgy gondolják, hogy más edzésformák is hatékonyak, de a boksz népszerű lehetőséggé vált.

Vegyen részt a klinikai vizsgálatokban

A klinikai vizsgálathoz való csatlakozás hozzájárulhat a Parkinson-kór kutatásához, és még a tüneteinek kezelésében is segíthet azáltal, hogy hozzáférést biztosít a legmodernebb kezeléshez.

Az NIH adatbázisában keresve találhat klinikai vizsgálatokat az Ön területén. A Michael J. Fox Foundation egy klinikai vizsgálati egyeztető eszközt is kínál a weboldalán.

Milyen kilátások vannak a Parkinson-kór diagnózisára?

Egyetlen teszt sem nyújt elegendő információt az orvos számára a Parkinson-kór diagnosztizálásához.

Az orvos klinikailag diagnosztizálhatja a Parkinson-kórt a tünetek és a kórtörténet vizsgálatával. Valószínűleg más vizsgálatokat is javasolnak, például képalkotást vagy vérvizsgálatot, hogy kizárják azokat a feltételeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak.

A Parkinson-kór idővel rosszabbodik, de progressziója különböző embereknél eltérő. Sok ember sok éven át képes kezelni a tüneteit, mielőtt gyengítő tüneteket tapasztalna.

A Parkinson-kór kutatása gyorsan növekvő terület. A kutatók folyamatosan fejlesztik a betegség megértését, és új és jobb kezelési módokat tanulnak.