Kapilláris utáni pulmonális hipertónia: Amit tudnia kell

A kapilláris utáni pulmonális hipertónia a tüdőben bekövetkezett gázcsere után érinti az ereket. A kezelés általában magában foglalja a szívbetegség kezelését, amely szerepet játszik a magas vérnyomásban.

Pulmonális hipertónia (PH) azokban az erekben, amelyek a vért szállítják a tüdő és a szív között, magas a vérnyomás. Idővel további egészségügyi problémákhoz, például szívelégtelenséghez és aritmiához vezethet.

Az orvosok a PH-t pre-kapillárisnak vagy posztkapillárisnak minősíthetik. Az alábbiakban részletesebben foglalkozunk a kapilláris utáni PH-val. Kitérünk arra, hogy mi ez, milyen tünetei vannak, hogyan diagnosztizálják és kezelik az orvosok, és még sok mást.

Mi a kapilláris utáni pulmonális hipertónia?

Mielőtt a kapilláris utáni PH-ról beszélnénk, fontos megérteni, hogyan működik a tüdőkeringés:

  1. Az oxigénhiányos vér áthalad a szív jobb oldalán, és belép a tüdőartériákba, amelyek a tüdőbe kerülnek.
  2. A vér egyre kisebb ereken halad, amíg el nem éri az alveolusokat körülvevő hajszálereket. Az alveolusok apró légzsákok, ahol a vörösvérsejtek szén-dioxidot cserélnek friss oxigénre.
  3. A gázcsere megtörténte után a frissen oxigénnel dúsított vér áthalad a tüdővénákon, és belép a szív bal oldalába. Innen kiszivattyúzzák a szívből, így eljuthat a test szöveteihez.

A kapilláris utáni PH hatással van a tüdő ereire után gázcsere történt. A bal oldali szívbetegség okozza, például:

  • bal kamrai diszfunkció
  • szívbillentyű betegség
  • veleszületett szívbetegségek

A bal oldali szívbetegség miatt a szív bal oldala kevésbé hatékonyan pumpálja a vért. Ez a nyomás visszaáramlását okozhatja a tüdő ereiben, ami kapilláris utáni PH-hoz vezethet.

A bal oldali szívbetegség miatti kapilláris utáni PH a PH leggyakoribb típusa. A kutatók becslése szerint hatással van 23-80% bal oldali szívbetegségben szenvedők körében.

Mi a különbség a pre- és posztkapilláris pulmonalis hipertónia között?

A kapilláris előtti PH hatással van a tüdőerekre előtt gázcsere történt. Az érintett erek jellemzően beszűkültek vagy megvastagodtak, ami növeli a vérnyomást.

A kapilláris előtti PH számos lehetséges oka lehet, többek között:

  • pulmonális artériás hipertónia, amikor a tüdőben lévő artériák beszűkülnek; nem ismert oka (idiopátiás), vagy a következők miatt fordulhat elő:

    • genetika
    • HIV fertőzés
    • bizonyos gyógyszereknek vagy toxinoknak való kitettség
    • kötőszöveti rendellenességek, például szkleroderma
    • portális véna hipertónia
  • krónikus tüdőbetegségek, mint pl.
    • krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
    • tüdő-fibrózis
    • obstruktív alvási apnoe
  • krónikus thromboemboliás pulmonális hipertónia (CTEPH), amelyben a tüdőben kialakuló vérrögök az erek szűkülését okozhatják

Az is lehetséges, hogy a PH-nak van egy pre- és egy posztkapilláris komponense is. Ezt kombinált pre-kapilláris és posztkapilláris PH-nak nevezik. A kapilláris utáni PH egyes esetei végül fejlődhet ehhez a PH típushoz.

Hány stádiuma van a kapilláris utáni pulmonális hipertóniának?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározta négy funkcionális osztály, vagy szakaszai, PH. Az osztályok leírják a PH súlyosságát.

A PH négy osztálya a következő:

  • 1. osztály: Tünet nélkül is végezhet fizikai tevékenységet.
  • 2. osztály: A fizikai aktivitás tünetekhez vezet. Azonban még mindig kényelmesen érzi magát, ha pihen.
  • 3. osztály: Korlátozottan végezhet tevékenységeket. Az enyhébb fizikai aktivitás tüneteket okoz. Ennek ellenére nyugodtan érzi magát.
  • 4. osztály: Nem végezhet fizikai tevékenységet tünetek nélkül. Olyan tünetei is vannak, mint a légszomj vagy a nyugalmi fáradtság.

Melyek a kapilláris utáni pulmonális hipertónia tünetei?

A kapilláris utáni PH tünetei a következők lehetnek:

  • légszomj
  • fáradtság
  • gyengeség
  • tartós száraz köhögés, amely vért okozhat

  • zihálás
  • rekedtes hangon
  • szédülés vagy ájulás

  • szívdobogás
  • mellkasi fájdalom
  • a láb, a boka vagy a lábfej duzzanata

A PH-tól eltérő állapotok számos fenti tünetet okozhatnak. Ha azonban bármilyen zavaró tünetet tapasztal, keresse fel orvosát, hogy megtudja, mi okozza őket.

Hogyan diagnosztizálható a posztkapilláris pulmonális hipertónia?

A PH diagnosztizálására főként két tesztet használnak: az echokardiográfiát és a jobb szív katéterezését.

Az echokardiogram ultrahangos képet készít a szívről. Segít megjósolni a PH jelenlétét.

A jobb szív katéterezése megerősítheti a diagnózist. Ez azt jelenti, hogy egy egészségügyi szakember katétert helyez be egy nagy vénába az ágyékában, a nyakában vagy a karjában. Ez a katéter felmegy a szíve jobb oldalára és a tüdőartériákba.

A jobb szív katéterezése számos olyan mérést végezhet, amelyek segítségével az orvos képet kaphat a tüdőben lévő erek nyomásáról. Három mérés A kapilláris utáni PH diagnosztizálására használják:

  • Átlagos pulmonális artériás nyomás (mPAP): Az MPAP az átlagos vérnyomás a tüdőartériákban. Az egészséges mPAP mérés az körülbelül 14 higanymilliméter (Hgmm). A kapilláris utáni PH-ban szenvedő betegek mPAP-értéke meghaladja a 20 Hgmm-t.
  • Pulmonális artéria éknyomás (PAWP): A PAWP az a nyomás, amelyet akkor mérnek, amikor egy ballonvégű katéter beékelődik egy tüdőartériába. A kapilláris utáni PH-ban szenvedő betegeknél a PAWP nagyobb, mint 15 Hgmm.
  • Pulmonalis vaszkuláris rezisztencia (PVR): A PVR a pulmonalis artériákból a szív bal pitvarába irányuló véráramlással szembeni ellenállást méri. A kapilláris utáni PH-ban a PVR három fa egység alatt van.

Egyéb tesztek, amelyeket az egészségügyi szakemberek használhatnak a kapilláris utáni PH diagnosztizálására, a következők:

  • vérvétel
  • elektrokardiogram (EKG)
  • tüdőfunkciós vizsgálatok
  • gyakorlati tesztelés
  • képalkotó vizsgálatok, például mellkasröntgen, mellkasi vagy szív-CT vagy szív MRI

Hogyan kezeljük a kapilláris utáni pulmonális hipertóniát?

A kapilláris utáni PH kezelése gyakran magában foglalja a megnövekedett vérnyomáshoz vezető szívproblémák kezelését. A gyógyszerek az egyik lehetőség.

Néhány gyógyszer, amelyet a bal oldali szívbetegség kezelésére használnak a kapilláris utáni PH-ban tartalmazza:

  • diuretikumok
  • angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók
  • angiotenzin receptor blokkolók (ARB)
  • bétablokkolók
  • angiotenzin receptor/neprilizin gátlók (ARNI-k)
  • aldoszteron antagonisták

Általánosságban elmondható, hogy a PAH célzott kezelése nem mutatott ugyanolyan előnyt az izolált posztkapilláris PH-ban szenvedő betegeknél. De további vizsgálatok és új kezelések fejlesztése folyamatban van.

Az eljárások vagy műtétek segíthetnek egyes poszt-kapilláris PH-ban szenvedőknek. Példa erre a szívbillentyű-betegség javítása, amely hozzájárul a PH-hoz.

A kapilláris utáni PH egyéb lehetséges kezelései a következők:

  • kiegészítő oxigénterápia
  • felügyelt fizikai tevékenység, például tüdőrehabilitációs programon keresztül
  • szív-egészséges életmód stratégiák, mint például az egészséges táplálkozásra való összpontosítás és a dohányzás elkerülése vagy abbahagyása

A kapilláris utáni PH hatással van az erekre, miután a tüdőben gázcsere történik. Bal oldali szívbetegségből, például bal kamrai diszfunkcióból vagy szívbillentyű-betegségből alakul ki.

Az echokardiográfia és a jobb szív katéterezése segíthet az orvosoknak a kapilláris utáni PH diagnosztizálásában. A kezelés főként a magas vérnyomáshoz hozzájáruló szívbetegségek kezelését foglalja magában.

A PH olyan szövődményekhez vezethet, mint a szívelégtelenség és az aritmia, ezért fontos, hogy beszéljen orvosával, ha olyan tünetei vannak, mint a légszomj, fáradtság vagy tartós köhögés.

Az orvos együttműködhet Önnel annak meghatározásában, hogy mi okozza a tüneteit, és megfelelő kezelési tervet dolgozhat ki.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *