Mik azok a leukémia visszaesések és miért fordulnak elő?

FatCamera/Getty Images

A leukémia a rák egyik formája, amely a vérben és a csontvelőben lévő sejteket érinti. A rák növekedési üteme (akut vagy krónikus) és az érintett sejtek fajtája (limfocita vagy mieloid) alapján osztályozzák.

A leukémia kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre. Néha azonban a rák a kezelés után újra visszatérhet. Ezt nevezik visszaesésnek. A relapszusok nem ritkák a leukémia számos típusánál.

Ebben a cikkben részletesebben megvizsgáljuk, mi a leukémia visszaesése, miért fordulhat elő, és milyen jelekre és tünetekre kell figyelni.

Mik a leukémia visszaesései?

Relapszusról akkor beszélünk, ha a rák visszatér a sikeres kezelés után. Azt is láthatja, hogy rák kiújulásának nevezik. A leukémia típusától függően változhat annak valószínűsége, hogy az egyénnél visszaesik.

Akut limfocitás leukémia (ALL)

Az ALL a leukémia egy fajtája, amely a limfocitákra, például a B-sejtekre vagy a T-sejtekre hat. ALL-ban a szervezet túl sok abnormális limfocitát termel, valamint ezeknek a sejteknek éretlen változatát, úgynevezett blastokat.

MINDEN leggyakrabban gyermekeknél látható. Valójában ez a leukémia leggyakoribb típusa ebben a korcsoportban kb 3 a 4-ből leukémiák gyermekeknél és serdülőknél. Felnőtteknél is kialakulhat ALL, bár ez kevésbé gyakori.

Összességében az ALL-ben szenvedők körülbelül 10-20 százalékánál lesz visszaesés. Ez általában az első kezelést követő 2 éven belül megtörténik. Az ALL-ben szenvedő felnőttek nagyobb valószínűséggel (50 százalék) tapasztalnak visszaesést, mint a gyerekek (10 százalék).

Akut mieloid leukémia (AML)

Az AML a leukémia egy fajtája, amely a mieloid őssejtekből származó fehérvérsejteket érinti. Az AML-ben ezeknek a fehérvérsejteknek az éretlen változatai kontrollálatlanul növekedni kezdenek és osztódnak.

Az AML gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat. ALL után az AML a következő leggyakoribb leukémia típus a gyermekeknél, és a legtöbb leukémia diagnózist alkotja ebben a korcsoportban.

Az AML-ben szenvedő egyének körülbelül 50 százaléka tapasztal visszaesést. Ez a kezdeti kezelést követő hónapok és évek között előfordulhat, és a legtöbb relapszus az első kezelést követő 2-3 éven belül jelentkezik.

Krónikus limfocitás leukémia (CLL)

Az ALL-hez hasonlóan a CLL is rendellenes limfociták vagy blasztok termelődését eredményezi. Ez azonban egy krónikus leukémia, ami azt jelenti, hogy lassabban fejlődik. A CLL a leukémia leggyakoribb típusa felnőtteknél, de gyermekeknél ritka.

Várható, hogy a legtöbb CLL-ben szenvedő ember valamikor visszaesik. A CLL-relapszus akkor következik be, amikor a rák 6 hónap vagy hosszabb idő elteltével nem reagál a kezelésre. Ez általában a kezelés megkezdése utáni első 5 évben következik be.

Krónikus mieloid leukémia (CML)

Az AML-hez hasonlóan a CML is túl sok éretlen fehérvérsejt termelődésével jár mieloid őssejtekből. Ez is krónikus, lassabban fejlődik, mint az AML. A CML jellemzően idősebb felnőtteknél fordul elő, és ritka gyermekeknél.

A CML-ben szenvedők körülbelül 60 százaléka kiújul a kezelés abbahagyása után, és sok relapszus a kezelés abbahagyását követő 6 hónapon belül következik be.

Melyek a leukémia kiújulásának jelei és tünetei?

A leukémia visszaesésének tünetei gyakran nagyon hasonlóak az első diagnosztizáláskor tapasztaltakhoz. Néhány tünet, amelyet keresni kell:

  • fáradtság
  • láz
  • éjjeli izzadás
  • könnyű zúzódás vagy vérzés
  • fájdalom a csontokban vagy ízületekben
  • duzzadt nyirokcsomók
  • gyakori fertőzések
  • anémia
  • hasi fájdalom
  • csökkent étvágy
  • nem szándékos fogyás
  • fejfájás
  • légszomj

Mikor kell onkológushoz fordulni

Ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, fontos, hogy időpontot kérjen egy onkológushoz (rákspecialista).

Hasznos lehet, ha összeállít egy listát a tüneteiről, amelyet megoszthat velük. Az is hasznos lehet, ha megadja, mikor jelentek meg először, súlyosságukat, és minden további részletet, amelyről úgy gondolja, hogy hasznos lehet.

Ha az orvos úgy véli, hogy visszaesés tapasztalható, további vizsgálatokra kórházba utalja. A leukémia visszaesésének diagnosztizálására használt tesztek hasonlóak lesznek a kezdeti diagnózishoz.

Miért fordulnak elő visszaesések, és mi válthatja ki őket?

Általánosságban elmondható, hogy a leukémia visszaesését előidéző ​​pontos mechanizmusok nem teljesen ismertek. A leukémia kiújulásának azonban számos oka van. Néhány példa:

  • a kezdeti kezelés nem feltétlenül távolította el az összes rákos sejtet
  • a rák rezisztenciát alakított ki az Ön kezdeti kezelésével szemben
  • a rák átterjedhetett a test más részeire, és kezdetben nem észlelték

Ezenkívül, ha leukémiát diagnosztizálnak, általában értékelik a prognózisát és a visszaesés kockázatát. A visszaesés kockázatához kapcsolódó néhány tényező a következők lehetnek:

  • Genetikai változások. Bizonyos genetikai változások megléte fontos tényező az egyén kezelésének és kilátásainak meghatározásában. Mint ilyen, a specifikus genetikai változások jelenléte előre jelezheti az egyén visszaesésének kockázatát.
  • Vérsejtszámok. A leukémiában szenvedőknél magasabb bizonyos típusú vérsejtek vagy éretlen sejtek, úgynevezett blastok. A magasabb vérsejtszám a diagnózis idején növelheti a visszaesés kockázatát.
  • Kor. A leukémia típusától függően egy bizonyos életkor növeli a visszaesés kockázatát. Például ALL-ban az 1 éven aluli és 9 év feletti gyermekeknél fokozott a visszaesés kockázata.

Hogyan kezelik a leukémiát, miután visszatért?

A relapszusos leukémia kezelésére javasolt kezelés típusa a leukémia adott típusától, valamint számos egyéb tényezőtől függhet.

ALL relapszus kezelése

A kiújult ALL kemoterápiával kezelhető. Ez a kör gyakran intenzívebb lesz, mint a kezdeti kezelés során volt.

Azonban többre is szüksége lehet, mint önmagában a kemoterápiára. Ha nagyobb a kockázata annak, hogy önmagában nem reagál jól a kemoterápiára, akkor életkorától és általános egészségi állapotától függően őssejt-transzplantációt ajánlanak Önnek.

Immunterápiás gyógyszerek adhatók az ALL bizonyos típusaira, vagy ha bizonyos genetikai változások jelen vannak. Néhány példa:

  • blinatumomab (Blincyto) B-sejtes ALL-re
  • inotuzumab ozogamicin (Besponsa) B-sejtes ALL-re
  • imatinib (Gleevec) MINDEN, ami pozitív a Philadelphia kromoszómára

Egy másik újabb kezelés, amely a relapszusos ALL esetén ajánlható, a CAR T-sejtes terápiának nevezett immunterápia. Ezt a kezelést tisagenlecleucelnek (Kymriah) nevezik.

Az AML visszaesésének kezelése

A kiújult AML is kezelhető intenzívebb kemoterápiával. Ezenkívül őssejt-transzplantáció is javasolható olyan tényezők alapján, mint az életkor és az általános egészségi állapot.

A kiújult AML másik lehetséges kezelési lehetősége a gemtuzumab ozogamicin (Mylotarg) gyógyszerrel végzett immunterápia.

Bizonyos típusú célzott terápiák alkalmazhatók bizonyos genetikai változásokkal összefüggő visszaeső AML esetén. Ezek tartalmazzák:

  • gilteritinib (Xospata) az FLT3 gén változására
  • ivosidenib (Tibsovo) az IDH1 gén változására
  • enasidenib (Idhifa) az IDH2 gén változására

A CLL visszaesésének kezelése

A CLL első vonalbeli kezelése gyakran különböző terápiák kombinációja. Ezek közé tartozhat az immunterápia (monoklonális antitestek), a célzott terápiás gyógyszerek vagy a kemoterápia.

Ha a kezdeti kezelés utáni remisszió legalább néhány évig tartott, ugyanaz a kezelési kombináció ismételten alkalmazható a kiújult CLL kezelésére. Néha azonban más második vonalbeli kezelési kombináció is alkalmazható helyette.

A kiújult CLL egyes esetekben őssejt-transzplantáció is javasolható.

A CML visszaesésének kezelése

A kezdeti kezeléshez hasonlóan a CML visszaesését is célzott terápiás gyógyszerekkel, úgynevezett tirozin-kináz-gátlókkal (TKI-k) kezelik. Lehetséges azonban, hogy onkológusa javasolni fogja az adag növelését vagy egy másik TKI-re való átállást.

Néhány példa a kiújult CML TKI-jére:

  • imatinib (Gleevec)
  • nilotinib (Tasigna)
  • dasatinib (Sprycel)
  • bosutinib (Bosulif)

Általánosságban elmondható, hogy a TKI-kezelés meglehetősen hatékony lehet a kiújult CML-ben. Egyes rákos megbetegedések azonban rezisztenciát alakíthatnak ki ezekkel a gyógyszerekkel szemben, különösen a betegség későbbi szakaszában. Ebben az esetben őssejt-transzplantáció javasolt.

Azoknál, akik nem kezelhetők TKI-vel vagy őssejt-transzplantációval, kemoterápia alkalmazható. A kemoterápiás kezelés segíthet csökkenteni a fehérvérsejtek magas számát.

Mi a kilátása annak, akinek leukémiája visszaesik?

Számos tényező befolyásolhatja a relapszusban szenvedő leukémiában szenvedők kilátásait. Tartalmazzák:

  • a leukémia típusa
  • hogy vannak-e specifikus genetikai változások vagy sem
  • a már alkalmazott kezelések fajtái
  • a korábbi remissziók hossza
  • leukémiája stádiuma vagy fázisa
  • a korod
  • általános egészségi állapotát

Általánosságban elmondható, hogy a visszaeső akut leukémiák kilátásai rosszak lehetnek:

  • ÖSSZES. Gyermekeknél az 5 éves teljes túlélés az első relapszus után körülbelül 50 százalék. A kilátások rosszabbak a kiújult ALL-ben szenvedő felnőtteknél, akiknél az 5 éves túlélési arány 10 százalék.
  • AML. Gyermekeknél a visszaeső AML teljes túlélési aránya 3-5 éves korban körülbelül 40 százalék. Felnőtteknél a teljes 5 éves túlélési arány akár 46 százalék is lehet, a személy kockázati szintjétől függően.

A kezelés fejlődésének köszönhetően sok krónikus leukémiában szenvedő ember várható élettartama viszonylag normális, még akkor is, ha kiújultak. Például a CLL és a CML 10 éves túlélési arányát 85 százalékra, illetve 80-95 százalékra becsülik.

Néhány tényező, amely a visszaeső krónikus leukémiák rosszabb kilátásaira utalhat, a következők:

  • Remisszió hossza. A remisszió hossza fontos lehet a kilátások előrejelzésében. Például a CLL-ben azoknak az egyéneknek, akiknél az első remisszió 3 évnél rövidebb volt, rosszabb kilátások vannak, mint a hosszabb remissziós betegek.
  • Fázis. Az Ön leukémiás fázisa különösen fontos CML esetén. Például a kilátások általában gyengébbek a relapszus során felgyorsult vagy robbanásos fázisban lévő CML-ben.

Amikor a leukémia kilátásairól beszélünk, fontos szem előtt tartani, hogy ezek a számok nem tükrözik az egyéni tapasztalatokat. Ezenkívül a kezelés terén továbbra is új előrelépések történnek, amelyek javíthatják általános kilátásait.

Alsó vonal

Relapszusról akkor beszélünk, ha a rák a kezelés után kiújul. A relapszusok viszonylag gyakoriak a leukémia számos típusában. Előfordulhatnak, ha a kezdeti kezelés nem szünteti meg az összes rákos sejtet, vagy ha a rákos sejtek ellenállóvá válnak a kezeléssel szemben.

A relapszusos leukémia kezelésére többféle kezelési lehetőség áll rendelkezésre. Néhány példa az immunterápia, az őssejt-transzplantáció vagy a kemoterápia.

Az Ön számára javasolt pontos kezelés sok tényezőtől függ. Ezek lehetnek egyéniek (életkor, általános egészségi állapot, személyes preferenciák) vagy kapcsolódhatnak a rákhoz (típus, fázis, genetika).

Ha korábban leukémia miatt kezelték, és a visszaesés lehetséges tüneteit észleli, a lehető leghamarabb beszélje meg onkológusával. Felmérhetik a tüneteit, és további vizsgálatokra irányíthatják, hogy segítsenek megállapítani, hogy történik-e visszaesés, így Ön megkaphatja a megfelelő kezelést.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *