A nyelőcsőrák szakaszai

Ebben a cikkben elmagyarázzuk a nyelőcsőrák stádiumait.

A nyelőcsőrák diagnózisának megerősítése után az orvosok vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy a rákos sejtek elterjedtek-e a nyelőcsőben vagy a test más részein. Ez a folyamat a rák stádiumának meghatározására. Mind az orvosoknak, mind a betegeknek ismerniük kell a rák stádiumát a kezelés megtervezéséhez.

A következő tesztek és eljárások használhatók a rák stádiumának meghatározásához:

• Endoszkópos ultrahang (EUS): Olyan eljárás, amelynek során endoszkópot helyeznek be a szervezetbe, általában a szájon vagy a végbélen keresztül. Nyelőcsőrák esetén az endoszkópot a szájon keresztül helyezik be. Az endoszkóp egy vékony, csőszerű műszer lámpával és lencsével a megtekintéshez. Az endoszkóp végén található szondát nagy energiájú hanghullámok (ultrahang) visszaverésére használják a belső szövetekről vagy szervekről, és visszhangokat keltenek. A visszhangok képet alkotnak a test szöveteiről, amelyet szonogramnak neveznek. Biopszia is elvégezhető. Ezt az eljárást endosonográfiának is nevezik.
• CT-vizsgálat (CAT-vizsgálat): Olyan eljárás, amely részletes képeket készít a test belsejéről, például a mellkasról, a hasról és a medencéről, különböző szögekből. A képeket egy röntgenkészülékhez csatlakoztatott számítógép készítette. A festéket vénába fecskendezhetjük vagy lenyelhetjük, hogy a szervek vagy szövetek tisztábban jelenjenek meg. Ezt az eljárást számítógépes tomográfiának, számítógépes tomográfiának vagy számítógépes axiális tomográfiának is nevezik.
• PET-vizsgálat (pozitronemissziós tomográfia): Eljárás rosszindulatú daganatsejtek felkutatására a szervezetben. Kis mennyiségű radioaktív glükózt (cukrot) fecskendeznek be a vénába. A PET-szkenner a test körül forog, és képet készít arról, hogy a szervezetben hol használják a glükózt. A rosszindulatú daganatsejtek fényesebben jelennek meg a képen, mert aktívabbak és több glükózt vesznek fel, mint a normál sejtek. A PET-vizsgálat és a CT-vizsgálat egyidejűleg is elvégezhető. Ezt PET-CT-nek hívják.
• MRI (mágneses rezonancia képalkotás): Olyan eljárás, amely mágnest, rádióhullámokat és számítógépet használ, hogy részletes képeket készítsen a testen belüli területekről. Ezt az eljárást mágneses magrezonancia képalkotásnak (NMRI) is nevezik.
• Torakoszkópia: Sebészeti eljárás a mellkason belüli szervek vizsgálatára, hogy ellenőrizzék a kóros területeket. Két borda között vágást végeznek, és torakoszkópot helyeznek a mellkasba. A thoracoscope egy vékony, csőszerű műszer lámpával és lencsével a megtekintéshez. Eszköze is lehet a szövet- vagy nyirokcsomó-minták eltávolítására, amelyeket mikroszkóp alatt ellenőriznek a rák jelei szempontjából. Bizonyos esetekben ez az eljárás a nyelőcső vagy a tüdő egy részének eltávolítására használható.
• Laparoszkópia: Sebészeti eljárás a hasüregben lévő szervek vizsgálatára, hogy ellenőrizzék a betegség jeleit. A hasfalban apró vágásokat készítenek, és az egyik bemetszésbe laparoszkópot (vékony, világító csövet) helyeznek. Más eszközök is behelyezhetők ugyanazon vagy más bemetszéseken keresztül olyan eljárások végrehajtásához, mint például a szervek eltávolítása vagy szövetminta vétele, hogy mikroszkóp alatt ellenőrizzék a betegség jeleit.
• Ultrahang vizsgálat: Olyan eljárás, amelyben a nagy energiájú hanghullámok (ultrahang) visszaverődnek a belső szövetekről vagy szervekről, például a nyakban, és visszhangot keltenek. A visszhangok képet alkotnak a test szöveteiről, amelyet szonogramnak neveznek. A kép kinyomtatható későbbi megtekintés céljából.

Háromféle módon terjed a rák a szervezetben.

A rák terjedhet a szöveteken, a nyirokrendszeren és a véren keresztül:

• Közeli szövet. A rák onnan terjed, ahol elkezdődött, és a közeli területekre terjed.
• Nyirokrendszer. A rák onnan terjed, ahol kezdett, a nyirokrendszerbe kerülve. A rák a nyirokereken keresztül eljut a test más részeire.
• Vér. A rák onnan terjed, ahol kezdett, a vérbe jutva. A rák az ereken keresztül eljut a test más részeire.

A daganat fokozatát a rák leírására és a kezelés megtervezésére is használják.

A daganat fokozata leírja, hogy a rákos sejtek milyen abnormálisnak tűnnek mikroszkóp alatt, és milyen gyorsan valószínű a daganat növekedése és terjedése. A nyelőcsőrák leírására az 1-3 fokozatot használják:

• Az 1. fokozatban a rákos sejtek mikroszkóp alatt jobban hasonlítanak a normál sejtekhez, és lassabban növekednek és terjednek, mint a 2. és 3. fokozatú rákos sejtek.
• A 2. fokozatban a rákos sejtek abnormálisabbnak tűnnek mikroszkóp alatt, és gyorsabban növekednek és terjednek, mint az 1. fokozatú rákos sejtek.
• A 3. fokozatban a rákos sejtek abnormálisabbnak tűnnek mikroszkóp alatt, és gyorsabban nőnek és terjednek, mint az 1. és 2. fokozatú rákos sejtek.

A nyelőcsőrák stádiumai

Ezek a nyelőcső laphámsejtes karcinómájának stádiumai:

0. stádium (nagyfokú diszplázia)

A 0. stádiumban a rák kialakult a nyelőcső falának belső bélésében. A 0. szakaszt magas fokú diszpláziának is nevezik.

stádiumú nyelőcső laphámsejtes karcinóma

Az I. szakasz IA és IB szakaszra oszlik, attól függően, hogy a rák hol terjedt el.

IA szakasz: A rák átterjedt a nyelőcső falának nyálkahártya rétegébe vagy vékony izomrétegébe. A rákos sejtek 1-es fokozatúak, vagy a fokozat nem ismert.

IB szakasz: A rák elterjedt:

• a nyelőcső falának nyálkahártya rétegébe, vékony izomrétegébe vagy nyálkahártya alatti rétegébe. A rákos sejtek bármilyen fokozatúak vagy nem ismertek; vagy
• a nyelőcső falának vastag izomrétegébe. A rákos sejtek 1-es fokozatúak.

stádiumú nyelőcső laphámsejtes karcinóma

A II. szakasz IIA és IIB szakaszra oszlik, attól függően, hogy a rák hol terjedt el.

IIA szakasz: A rák elterjedt:

• a nyelőcső falának vastag izomrétegébe. A rákos sejtek 2-es vagy 3-as fokozatúak, vagy a fokozat nem ismert; vagy
• a nyelőcső falának kötőszöveti rétegébe. A daganat az alsó nyelőcsőben van; vagy
• a nyelőcső falának kötőszöveti rétegébe. A rákos sejtek 1. fokozatúak. A daganat vagy a felső vagy a középső nyelőcsőben található.

IIB. szakasz: A rák elterjedt:

• a nyelőcső falának kötőszöveti rétegébe. A rákos sejtek 2. vagy 3. fokozatúak. A daganat vagy a felső vagy a középső nyelőcsőben található; vagy
• a nyelőcső falának kötőszöveti rétegébe. A rákos sejtek fokozata nem ismert, vagy nem ismert, hogy a daganat hol alakult ki a nyelőcsőben; vagy
• a nyelőcső falának nyálkahártya rétegébe, vékony izomrétegébe vagy nyálkahártya alatti rétegébe. A rák 1 vagy 2 nyirokcsomóban található a daganat közelében.

III. stádiumú nyelőcső laphámsejtes karcinóma

A III. szakasz IIIA és IIIB szakaszra oszlik, attól függően, hogy a rák hol terjedt el.

IIIA szakasz: A rák elterjedt:

• a nyelőcső falának nyálkahártya rétegébe, vékony izomrétegébe vagy nyálkahártya alatti rétegébe. A rák a daganat közelében 3-6 nyirokcsomóban található; vagy
• a nyelőcső falának vastag izomrétegébe. A rák 1 vagy 2 nyirokcsomóban található a daganat közelében.

IIIB szakasz: A rák elterjedt:

• a vastag izomrétegbe vagy a nyelőcsőfal kötőszöveti rétegébe. A rák 1-6 nyirokcsomóban található a daganat közelében; vagy
• a rekeszizomba, azygos vénába, a mellhártyába, a szív körüli zsákba vagy a peritoneumba. A rák a daganat közelében 0-2 nyirokcsomóban található.

IV. stádiumú nyelőcső laphámsejtes karcinóma

A IV. szakasz IVA és IVB szakaszra oszlik, attól függően, hogy a rák hol terjedt el.

IVA szakasz: A rák elterjedt:

• a rekeszizomba, azygos vénába, a mellhártyába, a szív körüli zsákba vagy a peritoneumba. A rák a daganat közelében 3-6 nyirokcsomóban található; vagy
• a közeli struktúrákba, például az aortába, a légutakba vagy a gerincbe. A rák a daganat közelében 0-6 nyirokcsomóban található; vagy
• 7 vagy több nyirokcsomóba a daganat közelében.

IVB szakasz: A rák átterjedt a test más részeire, például a májra vagy a tüdőre.