Wolff-Parkinson-White szindróma

A WPW szindróma tünetei

A WPW-szindróma első jele általában a szapora szívverés.

A WPW-szindróma tünetei csecsemőknél vagy felnőtteknél jelentkezhetnek. Csecsemőknél a tünetek a következők lehetnek:

• súlyos fáradtság vagy letargia
• étvágytalanság
• légszomj
• a mellkas gyors, látható lüktetése

Gyermekeknél, tinédzsereknél és felnőtteknél a tünetek a következők lehetnek:

• szívdobogás
• egy száguldó szív
• szédülés
• könnyedség
• ájulás
• légszomj vagy légzési nehézség
• szorongás
• pánik
• hirtelen halál (ritkán)

Néhány embernél a tünetek egyáltalán nem, vagy csak időszakosan, rövid epizódokban jelentkeznek.

Mi okozza a WPW szindrómát?

Az orvosok nem biztosak abban, hogy mi okozza a WPW-szindrómát. A szívben lévő extra elektromos útvonal születéskor jelen van, így valószínűleg a magzati fejlődés során fellépő rendellenességek okozzák. A WPW-szindrómás betegek kis százalékánál olyan génmutációt találtak, amelyről úgy gondolják, hogy felelős a rendellenességért.

Normál szívben a szívverést a szívizom jobb felső részén található sinuscsomó kezdeményezi. Itt kezdődnek az elektromos impulzusok, amelyek minden szívverést elindítanak. Ezek az impulzusok azután a pitvarokba vagy a felső szívkamrákba jutnak, ahol megindul az összehúzódás. Egy másik csomópont, az úgynevezett atrioventricularis csomópont vagy AV-csomó, majd az impulzust az alsó szívkamrákba, a kamrákba küldi, ahol a kamrai összehúzódás történik, és a vér kiszivattyúzódik a szívből. A kamrai összehúzódás sokkal erősebb, mint a pitvari összehúzódás. Ezen események összehangolása elengedhetetlen a normális, szabályos szívverés és ritmus fenntartásához.

A WPW-szindróma által érintett szívben azonban egy extra elektromos út megzavarhatja a normál szívverést. Ez az extra útvonal rövidítést hoz létre az elektromos impulzusokhoz. Ennek eredményeként ezek az impulzusok túl korán vagy rossz időben aktiválhatják a szívverést.

Ha nem kezelik, a kóros szívverés, aritmia vagy tachycardia vérnyomást, szívelégtelenséget és akár halált is okozhat.

Kit fenyeget a WPW szindróma?

A WPW-szindrómás szülőktől született csecsemők nagyobb kockázatot jelenthetnek az állapot kialakulására. Az egyéb veleszületett szívhibákkal rendelkező csecsemők is nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve.

Hogyan diagnosztizálható a WPW szindróma?

Rebegtető vagy heves szívverést tapasztaló emberek általában elmondják orvosuknak. Ugyanez vonatkozik azokra, akik légzési nehézséggel járó mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Ha azonban nincsenek tünetei, az állapot évekig észrevétlen maradhat.

Ha szívverése van, kezelőorvosa valószínűleg fizikális vizsgálatot végez, és olyan teszteket végez, amelyek idővel mérik a pulzusszámát, hogy ellenőrizze a tachycardiát és diagnosztizálja a WPW-szindrómát. Ezek a szívtesztek a következőket tartalmazhatják:

Elektrokardiogram (EKG)

Az elektrokardiogram (EKG) kis elektródákat használ a mellkasához és a karjaihoz, hogy rögzítse a szívén áthaladó elektromos jeleket. Kezelőorvosa ellenőrizheti ezeket a jeleket abnormális elektromos útvonalra utaló jelekre. Ezt a tesztet otthon is elvégezheti egy hordozható eszközzel. Orvosa valószínűleg vagy egy Holter-monitornak nevezett EKG-készüléket, vagy egy eseményrögzítőt fog adni Önnek, amelyet napi tevékenységei során viselhet. Ezek a monitorok egész nap rögzíthetik a szívritmust és a szívritmust.

Elektrofiziológiai vizsgálat

A vizsgálat során az orvos egy vékony, hajlékony katétert fűz be a hegyén elektródákkal az ereken keresztül a szív különböző részeibe, ahol feltérképezhetik annak elektromos impulzusait.

Hogyan kezelik a WPW szindrómát?

Ha WPW-szindrómát diagnosztizálnak, több kezelési lehetőség közül választhat, a tüneteitől függően. Ha Önnél WPW-szindrómát diagnosztizáltak, de nincsenek tünetei, kezelőorvosa javasolhatja, hogy várjon, és folytassa a nyomon követési időpontokat. Ha tünetei vannak, a kezelés a következőket foglalhatja magában:

Katéteres abláció

A leggyakoribb kezelési módszer, ez az eljárás tönkreteszi a szívében lévő extra elektromos útvonalat. Orvosa egy apró katétert helyez be az ágyékában lévő artériába, és befűzi a szívébe. Amikor a hegy eléri a szívét, az elektródák felmelegednek. Ez az eljárás ezután rádiófrekvenciás energiával elpusztítja azt a területet, amely a kóros szívverést okozza.

Gyógyszerek

A kóros szívritmus kezelésére antiaritmiás szerek állnak rendelkezésre. Ezek közé tartozik az adenozin és az amiodaron.

Elektromos kardioverzió

Ha a gyógyszerek nem hatnak, orvosa kardioverziót javasolhat, amely magában foglalja a szív áramütését. Ezzel visszaállítható a normál ritmus. Kezelőorvosa érzéstelenítést ad Önnek, hogy elaltassa, majd lapátokat vagy tapaszokat helyez a mellkasára a sokk leadása érdekében. Ezt az eljárást általában azoknak az embereknek tartják fenn, akiknek a tüneteit más kezelések nem enyhítik.

Sebészet

A nyitott szívműtét a WPW-szindróma kezelésére is használható, de általában csak akkor, ha más szívbetegség kezelésére van szükség műtétre.

Mesterséges pacemaker

Ha a kezelés után továbbra is problémái vannak a szívritmusával, kezelőorvosa mesterséges pacemakert ültethet be a szívritmus szabályozására.

Életmódbeli változások

Azok számára, akiknél enyhe WPW-szindróma van, az életmód módosítása segíthet korlátozni a kóros szívritmusokat. A következők elkerülése segíthet fenntartani a normál szívverést:

• koffein
• dohány
• alkohol
• pszeudoefedrin, amely egy orrdugulásgátló

Orvosa javasolhatja az úgynevezett „vagális manővereket”, amelyek segíthetnek a gyors szívverés lelassításában. Ezek közé tartozik a köhögés, a nyugalom, mintha székletürítést végezne, és egy jégcsomag elhelyezése az arcán.

Mi a hosszú távú kilátás a WPW-szindrómás emberek számára?

Ha gyógyszereket használ a WPW-szindróma kezelésére, nem kívánt mellékhatásokat tapasztalhat, és előfordulhat, hogy hosszú távon nem kívánja folytatni az ilyen gyógyszerek szedését. Ilyen esetekben más kezelések, például katéteres abláció is javasolt.

A katéteres abláció az esetek 80-95 százalékában sikeresen gyógyítja a WPW-szindrómát. A siker attól függ, hogy hány alternatív elektromos útvonala van, és hol vannak a szívében.

Ha állapotát katéteres abláció nem gyógyítja meg, továbbra is van más kezelési lehetősége, például kardioverzió vagy nyitott szívműtét. Mindenkinek, aki a rendellenességben szenved, nyomon követés szükséges, hogy megbizonyosodjon arról, hogy szíve normálisan működik.