Glomeruláris szűrési sebesség teszt

Miért van szükségem glomeruláris filtrációs ráta tesztre?

A GFR-teszt kimutathatja, hogy a veséi mennyire jól működnek. Orvosa elrendelheti a vizsgálatot, ha vesebetegséggel kapcsolatos tünetei vannak, vagy ha egy adott kezelés hatékonyságát szeretné tesztelni. Az American Association for Clinical Chemistry szerint a vesebetegség tünetei a következők:

• megmagyarázhatatlan testduzzanat
• habos vizelet
• vizelési nehézség
• középső hátfájás

A korai beavatkozás elengedhetetlen a további vesekárosodás megelőzéséhez. Orvosa GFR-tesztet javasolhat, ha olyan gyógyszereket szed, amelyek befolyásolhatják a veseműködést, vagy ha az alábbi állapotok bármelyike ​​fennáll:

• cukorbetegség
• visszatérő húgyúti fertőzések
• magas vérnyomás
• szívbetegség
• vizelési nehézség
• vér a vizeletben
• vesekövek
• policisztás vesebetegség
• veseelégtelenség

Ha Önnél vesebetegséget diagnosztizáltak, a GFR-teszt segíthet meghatározni a veséi működését.

Ha a családjában előfordult vesebetegség, kezelőorvosa GFR-tesztet szeretne végezni, hogy megértse veséi jelenlegi állapotát.

Hogyan történik a glomeruláris filtrációs ráta teszt?

A GFR-teszt egy egyszerű vérvizsgálat, amely nem igényel semmit a felkészüléshez.

Vérmintát vesznek úgy, hogy vért vesznek a karjából. Mivel a GFR kiszámításához egy speciális képletet használnak, előfordulhat, hogy a következőket is meg kell adnia:

• kor
• szex
• verseny
• magasság
• súly

A laboratóriumi szakember ezeket a tényezőket figyelembe veszi a legpontosabb GFR kiszámításához.

Mit jelentenek az eredmények?

A GFR-tesztet néha becsült GFR- vagy eGFR-tesztnek is nevezik, mivel több számításra van szükség a végső GFR-hez. Ez az oka annak, hogy a GFR-teszt közvetett mérése annak, hogy mennyire jól működnek a veséi.

Az Országos Vesealapítvány (NKF) szerint minél alacsonyabb a GFR-eredménye, annál nagyobb a vesekárosodása. Kezelőorvosa a GFR segítségével meghatározhatja a vesekárosodás mértékét. Ezt a vesekárosodás szakaszának is nevezik. Az NKF kijelenti, hogy a vesekárosodás szakaszai a következők:

• 1. szakasz: a vesefunkció minimális elvesztése vagy hiánya (GFR 90 vagy magasabb)
• 2. szakasz: enyhe veseműködési zavar (GFR 60-89)
• 3. szakasz: mérsékelt vesefunkcióvesztés (GFR 30-59)
• 4. szakasz: súlyos veseműködési zavar (GFR 15-29)
• 5. szakasz: veseelégtelenség (GFR 15 vagy alacsonyabb)

Az Ön eredményei eltérhetnek a fent felsorolt ​​számoktól, a laboratórium vizsgálati tartományától függően. Kezelőorvosa valószínűleg azt fogja javasolni, hogy több hónapon át szedje a GFR-jét, hogy meghatározza a mintát.

Bizonyos gyógyszerek befolyásolhatják a kreatininszintet. Amikor megkapja a GFR-t, orvosa kreatininszintet is kap. Tájékoztassa kezelőorvosát, ha az alábbi gyógyszerek bármelyikét szedi:

• cefalosporin antibiotikumok
• aminoglikozid antibiotikumok
• flucitozin
• ciszplatin
• cimetidin
• trimetoprim
• ibuprofén, ha Ön idősebb felnőtt

Milyen szövődményekkel jár a glomeruláris filtrációs ráta teszt?

A GFR-teszthez csak kis mennyiségű vér vétele szükséges. Általában nem okoz jelentős mellékhatásokat. A teszt után azonnal folytathatja a tevékenységet. A szúrás helyén azonban lüktetést vagy zúzódást tapasztalhat. Tájékoztassa kezelőorvosát, ha a vizsgálatot követően megmagyarázhatatlan vérzést vagy súlyos kényelmetlenséget tapasztal.

Elvitel

A GFR-teszt egy egyszerű vérvizsgálat, amely nem igényel semmit a felkészüléshez. A teszt mérni fogja a salakanyag kreatinin mennyiségét a vérében. A tesztet annak megállapítására végzik, hogy mennyire jól működnek a veséi. A GFR eredményei alapján orvosa meg tudja határozni, hogy mekkora vesekárosodása van, ha van ilyen.