Az ADHD diagnosztizálásának kihívásai
A figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) vizsgálata nem olyan egyszerű, mint egy vérvizsgálat vagy toroktampon. Az ADHD diagnosztizálásához az orvos felkéri Önt és gyermeke tanárait, hogy töltsenek ki egy felmérést vagy ellenőrző listát a gyermekéről. Az ellenőrzőlista olyan viselkedési helyzetekre vonatkozik, mint például a koncentrálási zavar vagy az impulzivitás. Egyes gyerekek szóbeli vagy írásbeli teszteket is végezhetnek.
Az ADHD minden érintett gyermeknél eltérően jelenhet meg, ami megnehezíti a diagnózis meghatározását. Egyes gyerekeknek nem jellemzőek a tipikus viselkedései, például a figyelmetlenség. Másoknál eltérő tünetek jelentkezhetnek, például rosszkedvűség vagy rögeszmés-kényszeres hajlam.
Egyes orvosok új módszereket kezdtek alkalmazni az ADHD diagnosztizálására. Mivel az ADHD egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség, a véráramláson és az agyhullám-aktivitáson alapuló csúcstechnológiás agyvizsgálatok segíthetnek betekintést nyújtani ebbe az állapotba.
De tényleg működnek ezek a szkennelések? Olvassa el, hogy megtudja, mit mond a jelenlegi kutatás és tudomány az agyvizsgálatokról és az ADHD-ról.
Betekintés az agyba
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a klinikai értékelések és mérések megbízhatatlanok. Az eredmények gyakran eltérőek lehetnek a klinikusoktól, kultúráktól és országoktól függően. Az agyhullámok és minták képeinek megtekintése objektívebb módja az ADHD értékelésének.
A funkcionális mágneses rezonancia kép (fMRI) segíthet a tudósoknak összehasonlítani az ADHD-s és nem szenvedő emberek agyműködését. Ahogy az elektrokardiogram (EKG) a szív elektromos aktivitását mutatja, a funkcionális MRI az agy működését mutatja. Mivel az ADHD egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség, érdemes megvizsgálni az agyi aktivitást. Az agyi hálózatok strukturális és funkcionális összekapcsolhatóságának rendellenességei következetesen kapcsolódnak az ADHD-hez.
De nem sok tanulmány foglalkozik az agyi aktivitással és az ADHD-vel. A tudósok még mindig próbálják kitalálni a legjobb tevékenységet vagy mintát, amelyet ezekben a szkennelésekben keresni kell.
Mit mutatnak az agyvizsgálatok
Számos különböző agyszkennelő gép és módszer létezik, amelyeket a kutatók használnak az ADHD-s agy tanulmányozására. Ezek közül néhány a következőket tartalmazza:
- egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT)
- pozitronemissziós tomográfia (PET)
- funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI)
Egy pilóta
Az agy funkcióinak és aktivitásának vizsgálata
A
Annak ellenére, hogy az agy bizonyos részei összefüggésbe hozhatók az ADHD viselkedéssel, az agyrészek egymással való kommunikációja szintén fontos lehet az ilyen betegségben szenvedőknél. Az ADHD-ban szenvedő személyek kognitív, viselkedési és motivációs működésével kapcsolatos károsodásokat mutathatnak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az agy szerkezetének, hanem az agyi tevékenységnek a feladat közbeni vizsgálata is támpontokat adhat az ADHD okaihoz.
De sok klinikus nem hagyatkozik agyi képalkotó vizsgálatokra az ADHD diagnózisához. Valójában sok ilyen teszt nem megbízható, érvényes vagy jóváhagyott.
Milyen agyi képalkotás érhető el most?
A
Ha a NEBA-teszt nem jelzi az ADHD valószínűségét, akkor a klinikus megvizsgálhatja a beteget egyéb állapotok, például fejsérülések, kábítószer-használat és hallásfeldolgozási zavarok szempontjából. Ezek az állapotok ADHD-szerű tüneteket is okozhatnak, beleértve a működési zavarokat és az alacsony figyelemszintet. Tehát ha nem világos, hogy a tünetek az ADHD-nek vagy más állapotnak köszönhetők-e, a klinikus felhasználhatja a NEBA-vizsgálatok által szolgáltatott információkat.
A SPECT mögötti vita
A SPECT az, amikor gyermeke radioaktív anyag injekciót kap. Az orvos megfigyeli az anyagot, hogy mérje a véráramlást és az agyi aktivitást, gyakran miközben a gyermek valamilyen feladatot végez. A SPECT hatékonyságáról azonban nem számoltak be tanulmányok.
Valójában a SPECT-vizsgálatokat az FDA nem hagyta jóvá diagnosztikai célokra. Ellentmondásosak, mert csak 54 százalékos érzékenységük van, vagyis csak az idő felében pontosak. Míg az orvosi közösségben egyesek használhatják a SPECT-et, nincs tudományos bizonyíték arra, hogy megbízható vagy pontos.
Mik az agyi szkennelés korlátai?
Az agyi képalkotó vizsgálatok vonzóak lehetnek, mert úgy tűnik, határozott diagnózist kínálnak. Ezek a tesztek azonban még mindig újak az ADHD-ban való alkalmazásukat illetően, és számos korlátjuk van. Ezek a vizsgálatok szintén drágák, és potenciálisan sugárzásnak tehetik ki a gyermekeket.
Érzékenység hiánya: Az agyi képalkotó szkennelések nem elég érzékenyek ahhoz, hogy a klinikusok egyetlen személyről pontos adatokat biztosítsanak. Az agyi szkennelésekre és az ADHD-re vonatkozó pontossági adatok nagy része csoportanalízisből származik. Ez azt jelenti, hogy eseti alapon az agyvizsgálat pontossága csökkenhet. Az ADHD esetében a diagnózis az egyénre vonatkozik, nem a csoportokra.
Specifikusság hiánya: A legtöbb agyi képalkotó teszt az ADHD-vel küzdők agyát vizsgálja, és valakit, aki nem. Ezek a tesztek nem nyújtanak differenciáldiagnózist, és nem segítenek más állapotok azonosításában. Kevés képalkotó tanulmány hasonlítja össze több rendellenesség agyi aktivitását.
A szabványosítás hiánya: Az agyvizsgálatok még nem állnak készen a széles körű klinikai felhasználásra. Jelenleg nincs egyetlen mód az agyteszt elvégzésére, ami azt jelenti, hogy a laboratóriumi eredmények eltérőek lehetnek. A vizsgálati eredmények hiányosak, ha nincs információ arról, hogy mit kértek az emberektől az agyvizsgálat során.
Jelenleg az agyi szkennelés hasznosabb kutatási célokra, mint klinikai diagnózis felállítására.
Az agyi képalkotás jövője
Sokkal több kutatásra van szükség ahhoz, hogy megértsük az agyi képalkotás szerepét a mentális egészségi állapotok diagnosztizálásában. De a képalkotó markerek megjelenhetnek, ahogy a kutatók további tanulmányokat végeznek. A Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM-V) új kiadásában a betegségek diagnosztizálására használt módszerek nincsenek kőbe vésve, és az új tanulmányok megjelenésével változhatnak. A jövőben lehetséges, hogy az agyi képalkotást az ADHD és más mentális egészségi állapotok diagnosztizálására lehet használni.
Bővebben: Az ADHD 7 jele »
Discussion about this post