Pulmonális artériás hipertónia (PAH) diagnosztizálása

Mi az a PAH?

A PAH egy magas vérnyomás, amely a tüdő artériáit és a szív jobb oldalát érinti. A pulmonalis artériák és kapillárisok a szívből a tüdőbe szállítják a vért, ahol a vér leadja az oxigénhiányos sejteket, és felveszi az oxigénben gazdag sejteket. Ha a tüdőartériái beszűkültek vagy elzáródnak, ez a belső vérnyomás emelkedését okozhatja. Idővel a megnövekedett nyomás gyengíti a szív jobb oldalát és a tüdőartériákat. Ez végső soron szívelégtelenséghez és akár halálhoz is vezethet.

Miért nehéz diagnosztizálni a PAH-t?

A PAH-t nehéz észrevenni és diagnosztizálni, még akkor is, ha orvosa fizikális vizsgálat során keresi. A PAH tünetei más hasonló állapotok tüneteit utánozzák. Még a PAH előrehaladtával is előfordulhat, hogy orvosa nehezen tudja megkülönböztetni más szív- és tüdőbetegségektől.

Kezelőorvosa felméri az Ön kórtörténetét, és egy vagy több tesztet alkalmaz annak meghatározására, hogy mi okozza a tüneteit.

A kórtörténet felmérése

A PAH diagnosztizálásának elősegítése érdekében orvosának fel kell mérnie az állapot személyes kockázati tényezőit. Például meg kell keresniük minden olyan állapotot, amely hozzájárulhat a PAH kialakulásához vagy súlyosbíthatja a betegséget. Fokozott a PAH kockázata, ha:

• szívbetegség
• veleszületett szívhibák
• szkleroderma
• HIV
• PAH családtörténete

Orvosa genetikai szűrést végezhet annak megállapítására, hogy vannak-e PAH-hoz kapcsolódó génjei.

A PAH diagnosztizálására használt tesztek

Kezelőorvosa a következő módszereket alkalmazhatja a PAH diagnosztizálására:

Vérvizsgálat

A vérvizsgálat segíthet orvosának megtudni, mi van a vérében. Lehetséges, hogy képesek azonosítani a PAH-hoz kapcsolódó anyagokat. Segíthet nekik más feltételek kizárásában is.

Mellkas röntgen

Ha előrehaladott PAH-ja van, a mellkasröntgen kimutathatja szívének megnagyobbodott részét. Ez a képalkotó teszt azonban nem mindig ad elegendő információt a PAH diagnosztizálásához.

CT vizsgálat

A CT-vizsgálat rétegről rétegre képeket készít a szervekről. Ez lehetővé teszi orvosa számára, hogy ellenőrizze az artériák szűkületét, elzáródását vagy károsodását.

MRI vizsgálat

Az MRI-vizsgálat lehetővé teszi, hogy orvosa képet készítsen a test ereiről. A CT-vizsgálathoz hasonlóan az MRI lehetővé teszi számukra, hogy rétegről rétegre megvizsgálják az összes érintett szervet.

Elektrokardiogram

Ez a teszt a szív elektromos funkcióit méri, amelyek felelősek a szabályos, ritmusos és hibamentes verésért. Az elektromos impulzusok enyhe változása súlyos következményekkel járhat a szívre és a testre nézve.

Echokardiogram

Az echokardiogram hanghullámokat használ a szív képének létrehozásához. Ezzel a teszttel orvosa láthatja, hogy szívének valamely része megnagyobbodott-e, vagy nem ver megfelelően.

Orvosa kétféle echokardiogramot használhat. A Doppler echokardiogramon orvosa fogadóeszközt helyez a mellkasára. A transzoesophagealis echokardiogram során orvosa képalkotó eszközt helyez a nyelőcsőbe.

Kezelőorvosa echokardiogramot használhat számos szívbetegség, köztük a PAH diagnosztizálására. A legtöbb esetben echokardiogram segítségével azonosítják a PAH-t. Még ha nem is tudják megerősíteni a PAH-diagnózist, használhatják ezt a tesztet más állapotok kizárására.

Szív katéterezés

Ha nem meggyőző echokardiogramja van, orvosa szívkatéterezést kérhet Öntől. Ez a teszt lehetővé teszi számukra, hogy megmérjék a nyomást az artériákban és a szívben egy kis, rugalmas cső segítségével. Ezt a csövet a nyakában vagy az ágyékában lévő eren keresztül vezetik be, és a szívéhez csavarják.

Tüdőfunkciós teszt

Ez a teszt lehetővé teszi orvosa számára, hogy lássa, mennyi levegőt képes tartani a tüdeje. Az eljárás során azt is felmérik, hogy a levegő hogyan áramlik be a tüdejébe és onnan ki. Lehetséges, hogy ezt a tesztet többször is el kell végezniük, hogy ellenőrizzék, nem változott-e a tüdeje működése.

Következő lépések

E vizsgálatok elvégzése után orvosa PAH-t vagy más szív- vagy tüdőbetegséget diagnosztizálhat Önnél. Az Ön konkrét kezelési terve és kilátásai a diagnózistól függően változnak. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy többet megtudjon konkrét állapotáról, kezelési tervéről és hosszú távú kilátásairól.