A részleges rohamok gyakori kiváltó okai

Melyek a részleges rohamok tünetei?

Az egyszerű részleges rohamok és az összetett részleges rohamok különböző tünetekkel járnak.

A egyszerű részleges roham nem veszíti el az eszméletét. Ehelyett nagyobb valószínűséggel tapasztal változást érzelmeiben vagy érzéseiben. Néha az is megváltozik, ahogyan látod, szagolod vagy hallod a dolgokat. Az egyszerű részleges rohamot eszméletvesztés nélküli fokális rohamnak is nevezhetjük.

A komplex részleges roham tudatának és tudatának elvesztését okozza. Az ilyen típusú rohamok során nem célszerű mozdulatokat is végezhet. Például megütheti az ajkát, dörzsölheti a kezét vagy lenyelheti. Az összetett részleges rohamot fokális diszkognitív rohamnak is nevezhetjük.

Mi okozza a részleges rohamokat?

Különféle viselkedések, életmódbeli tényezők és mögöttes egészségügyi állapotok válthatnak ki rohamot. Egyes esetekben a kiváltó ok azonosítása segíthet megelőzni a jövőbeni rohamokat. Ha azonosítani tudja az okot, orvosa célzott kezeléseket javasolhat. Egyes triggerek könnyen vezérelhetők. Vannak, akik kevésbé.

Ha rohamot tapasztal, kérjen időpontot orvosával. Jegyezze fel minden egyes rohamát. Orvosának tudnia kell, milyen gyakran fordulnak elő rohamai, mit tett közvetlenül az egyes rohamok előtt, és mit tapasztalt az egyes rohamok során. Ez segíthet nekik diagnózist felállítani, meghatározni a kiváltó okokat, és eldönteni, hogy milyen típusú kezelések a legjobbak az Ön számára.

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy orvosa nem tudja azonosítani a roham okát. Az ok nélküli rohamokat idiopátiás rohamoknak nevezzük. Az idiopátiás rohamok többsége gyermekeknél és fiatal felnőtteknél fordul elő.

Életmód

Egyes esetekben a rohamokat életmódbeli szokások vagy viselkedés váltja ki. Például a következőkhöz kapcsolódhatnak:

• Alkohol: A sör, a bor és az alkoholos szeszes italok befolyásolják az agy működését. Az alkoholfogyasztás, különösen nagy mennyiségben, megszakíthatja az agy normál elektromos tevékenységét, és görcsrohamot okozhat.
• Koffein: Ez a stimuláns számos ételben és italban megtalálható, például szódában, teában, kávéban és csokoládéban. Megváltoztathatja az agy elektromos jeleit, és rohamot okozhat.
• Nikotin: Ez a függőséget okozó vegyi anyag, amely a dohányban található, szintén növelheti a rohamok kockázatát. Csökkentheti a kockázatot, ha csökkenti a dohányzás mennyiségét, vagy ami még jobb, ha abbahagyja.
• Kábítószerek: A rekreációs drogok használata és visszaélése szintén rohamot okozhat. Ezenkívül bizonyos vényköteles és vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek növelhetik a rohamok kockázatát. Egyes esetekben a kábítószer-megvonás is okozhat rohamot.
• Alvás: Az alváshiány megterhelheti az agyat, és növelheti a görcsrohamok kockázatát. Próbálj meg minden este eleget aludni.
• Feszültség: A magas szintű stressz megterheli a szervezetet, és növelheti a rohamok kockázatát. Tegyen lépéseket a stressz csökkentése érdekében az életében.
• Környezet: Bizonyos vizuális ingerek is kiválthatnak rohamot. Például roham léphet fel tévénézés vagy videojáték közben. A villogó fények azonban nagyobb valószínűséggel váltanak ki generalizált tónusos-klónusos rohamokat, mint a részleges rohamokat.

Ha alkoholt vagy koffeint fogyaszt, ezt mértékkel tegye. Kerülje a dohányzást és más rekreációs drogokat. Próbáljon meg eleget aludni éjszaka, kezelje stresszszintjét, és kövesse az egészséges életmódot. Ha Önnél epilepsziát diagnosztizálnak, kezelőorvosa életmódbeli változtatásokat javasolhat a tünetek ellenőrzése érdekében.

Egészségügyi feltételek

A rohamok számos egészségügyi állapotból is származhatnak, mint például:

• Súlyos fejsérülés: Az agy, a fej vagy a nyak sérülése görcsrohamokat okozhat. Közvetlenül a sérülése után, de napokkal, hetekkel vagy akár évekkel később is kialakulhatnak.
• Prenatális agykárosodás: Születése előtt vagy a szülés során elszenvedett fejsérülések is görcsrohamokat okozhatnak. Más prenatális tényezők, mint például az oxigénhiány és a helytelen táplálkozás szintén befolyásolhatják a görcsrohamok kockázatát.
• Agytumor: Ritka esetekben agydaganatot azonosítanak a rohamok és az epilepszia okaként.
• Fejlesztési feltételek: Bizonyos rendellenességek, köztük az autizmus, a görcsrohamok és az epilepszia magasabb arányával járnak együtt.
• Progresszív agybetegség: A demencia növelheti a görcsrohamok kockázatát.
• Érrendszeri betegségek: A nagyon magas vérnyomás és a szélütés rohamokat válthat ki. A szív-egészséges életmód és az orvos által javasolt szív- és érrendszeri betegségek kezelési tervének követése segíthet csökkenteni a kockázatot.
• Alacsony vércukorszint: A vércukorszint csökkenése rohamot válthat ki. Ha cukorbeteg vagy más vércukorszint-problémája van, kövesse az orvos által javasolt kezelési tervet a vércukorszint szabályozására.
• Fertőzések: A fertőző betegségek, mint például az agyhártyagyulladás, a vírusos agyvelőgyulladás és az AIDS, epilepsziát és görcsrohamokat okozhatnak. A magas láz rohamhoz is vezethet.
• Kábítószer-megvonás: Bizonyos gyógyszerek, például altatók és fájdalomcsillapítók elhagyása görcsrohamot okozhat.

Ha azt gyanítja, hogy ezeknek az egészségi állapotoknak bármelyike ​​kialakult vagy fennáll, kérjen időpontot kezelőorvosához. Az alapbetegség kezelése segíthet csökkenteni a görcsrohamok kockázatát. A diagnózistól függően a kezelési terve életmódbeli változtatásokat, gyógyszereket, műtétet vagy egyéb beavatkozásokat tartalmazhat.

A genetika befolyásolhatja az epilepszia kialakulásának és a görcsrohamok kialakulásának kockázatát is. Ha valamelyik közvetlen családtagja epilepsziás, nagyobb valószínűséggel alakul ki. Beszéljen orvosával kockázati tényezőiről.

A rohamra utaló figyelmeztető jelek

Egyes esetekben „aurát” vagy figyelmeztető tüneteket tapasztalhat, mielőtt rohamot kapna. Például a következőket tapasztalhatja:

• szorongás
• félelem
• hányinger
• szédülés
• vizuális változások, például villogó fények, hullámos vonalak vagy foltok a látómezőben

Ha kórtörténetében görcsrohamok fordultak elő, vagy epilepsziát diagnosztizáltak nálad, és ezeket a tüneteket észleli, feltétlenül értesítsen valakit. Figyelemmel kísérhetik, hogy nem jelentkezik-e roham, és szükség esetén segítséget kaphatnak.

Dolgozzon orvosával

A rohamok okának megtalálása eltarthat egy ideig. Kezelőorvosa orvosi vizsgálatokkal ellenőrizheti bizonyos alapbetegségeket. De ezek a tesztek nem feltétlenül elegendőek a triggerek azonosításához.

Egy barát vagy szeretett személy segítségével készítsen írásos feljegyzést rohamairól, és ossza meg orvosával. Ez segíthet nekik diagnosztizálni az Ön állapotát és kidolgozni egy kezelési tervet.