Hogyan diagnosztizálják az epilepsziát?

Az epilepszia olyan agyi rendellenesség, amely visszatérő, provokálatlan rohamokat okoz. Kezelőorvosa epilepsziát diagnosztizálhat Önnél, ha két provokálatlan rohama van, vagy egy provokálatlan rohama van, amelynél nagyobb a kockázata többnek. Nem minden roham az epilepszia következménye. A rohamok összefügghetnek agysérüléssel vagy családi vonással, de gyakran az ok teljesen ismeretlen.

Epilepszia diagnózis

Állapotának diagnosztizálásához orvosa áttekinti a tüneteit és a kórtörténetét. Kezelőorvosa több vizsgálatot is elrendelhet az epilepszia diagnosztizálására és a rohamok okának meghatározására. Értékelése a következőket tartalmazhatja:

• Neurológiai vizsgálat. Kezelőorvosa tesztelheti viselkedését, motoros képességeit, mentális funkcióit és más területeket, hogy diagnosztizálja állapotát és meghatározza az epilepszia típusát.
• Vérvétel. Kezelőorvosa vérmintát vehet, hogy ellenőrizze a fertőzések, genetikai állapotok vagy egyéb, görcsrohamokkal összefüggésbe hozható állapotok jeleit.

Orvosa vizsgálatokat is javasolhat az agyi rendellenességek kimutatására, például:

• Elektroencefalogram (EEG). Ez a leggyakoribb teszt az epilepszia diagnosztizálására. Ebben a tesztben az elektródákat pasztaszerű anyaggal vagy kupakkal rögzítik a fejbőréhez. Az elektródák rögzítik az agy elektromos aktivitását. Ha epilepsziás, akkor is gyakori, hogy megváltozik az agyhullámok normál mintázata, még akkor is, ha nincs rohama. Orvosa videón követheti Önt, amikor EEG-t végez ébren vagy alvás közben, hogy rögzítse az Ön által tapasztalt rohamokat. A rohamok rögzítése segíthet az orvosnak meghatározni, hogy milyen rohamai vannak, vagy kizárhat más állapotokat. Ezt a vizsgálatot orvosi rendelőben vagy kórházban lehet elvégezni. Adott esetben ambuláns EEG-t is végezhet, amelyet otthon visel, miközben az EEG néhány napon keresztül rögzíti a rohamtevékenységet. Orvosa olyan utasításokat adhat Önnek, hogy tegyen valamit, ami görcsrohamokat okozhat, például keveset aludjon a vizsgálat előtt.
• Nagy sűrűségű EEG. Az EEG-teszt egy változataként orvosa nagy sűrűségű EEG-t javasolhat, amely az elektródákat közelebb helyezi el, mint a hagyományos EEG – körülbelül fél centiméter távolságra egymástól. A nagy sűrűségű EEG segíthet orvosának pontosabban meghatározni, hogy agyának mely területeit érintik a rohamok.
• Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat. A CT-vizsgálat röntgensugarak segítségével keresztmetszeti képeket készít az agyról. A CT-vizsgálatok feltárhatnak olyan rendellenességeket az agyban, amelyek a görcsrohamokat okozhatják, például daganatokat, vérzést és cisztákat.
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Az MRI erős mágneseket és rádióhullámokat használ, hogy részletes képet adjon az agyáról. Orvosa képes lehet észlelni az agyában lévő elváltozásokat vagy rendellenességeket, amelyek görcsrohamokat okozhatnak.
• Funkcionális MRI (fMRI). A funkcionális MRI méri a véráramlás változásait, amelyek akkor fordulnak elő, amikor az agy bizonyos részei működnek. Az orvosok a műtét előtt fMRI-t használhatnak a kritikus funkciók, például a beszéd és a mozgás pontos helyének meghatározására, így a sebészek elkerülhetik a helyek sérülését műtét közben.
• Pozitron emissziós tomográfia (PET). A PET-vizsgálatok kis mennyiségű, kis dózisú radioaktív anyagot használnak, amelyet vénába fecskendeznek, hogy segítsenek az agy aktív területeinek megjelenítésében és a rendellenességek kimutatásában.
• Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT). Ezt a fajta tesztet elsősorban akkor alkalmazzák, ha volt MRI- és EEG-vizsgálata, amely nem határozta meg pontosan azt a helyet az agyában, ahonnan a rohamok erednek. A SPECT teszt kis mennyiségű, kis dózisú radioaktív anyagot használ, amelyet vénába fecskendeznek, hogy részletes, 3D-s térképet készítsen az agy véráramlási aktivitásáról a rohamok alatt. Az orvosok egy SPECT-tesztet is végezhetnek, amelyet kivonó ictal SPECT-nek neveznek, MRI-vel (SISCOM) regisztrálva, amely még részletesebb eredményeket nyújthat.
• Neuropszichológiai tesztek. Ezekben a tesztekben az orvosok felmérik az Ön gondolkodását, memóriáját és beszédkészségét. A vizsgálati eredmények segítenek az orvosoknak meghatározni, hogy agyának mely területei érintettek.

A vizsgálati eredmények mellett orvosa elemzési technikák kombinációját is használhatja, hogy segítsen meghatározni, hol kezdődnek az agyi rohamok:

• Statisztikai parametrikus leképezés (SPM). Az SPM egy olyan módszer, amellyel az agy azon területeit hasonlítják össze, amelyekben a rohamok alatt megnövekedett az anyagcsere, és a normál agyvel, ami képet ad az orvosoknak arról, hol kezdődnek a rohamok.
• Curry elemzés. A Curry-elemzés egy olyan technika, amely az EEG-adatokat veszi, és az agy MRI-jére vetíti, hogy megmutassa az orvosoknak, hol fordulnak elő rohamok.
• Magnetoencephalográfia (MEG). A MEG az agyi tevékenység által keltett mágneses mezőket méri, hogy azonosítsa a rohamok kialakulásának lehetséges területeit.

A görcsroham típusának és a rohamok kezdetének pontos diagnosztizálása adja a legjobb esélyt a hatékony kezelés megtalálására.

Felkészülés az orvossal való találkozóra

Valószínűleg azzal kezdi, hogy felkeresi háziorvosát vagy háziorvosát. Egyes esetekben azonban, amikor időpont egyeztetés céljából telefonál, azonnal szakorvoshoz irányíthatják, például agyi és idegrendszeri állapotokkal foglalkozó orvoshoz (neurológus) vagy epilepsziában képzett neurológushoz (epileptológus).

Mivel a találkozók rövidek lehetnek, és mivel gyakran sok mindenről kell beszélni, jó ötlet, ha jól felkészült az orvossal való találkozóra. Íme néhány információ, amely segít felkészülni a találkozóra, és tudni fogja, mit fog kérni az orvosa.

Mit tehet a felkészüléshez

• Vezessen részletes rohamnaptárt. Minden alkalommal, amikor roham jelentkezik, írja fel az időt, a roham típusát és mennyi ideig tartott. Jegyezzen fel minden olyan körülményt is, mint például a kihagyott gyógyszerek, az alváshiány, a fokozott stressz, a menstruáció vagy más olyan események, amelyek görcsrohamot válthatnak ki. Kérjen véleményt olyan emberektől, akik megfigyelhetik rohamait, ideértve a családot, a barátokat és a munkatársakat, hogy olyan információkat rögzíthessenek, amelyeket esetleg nem ismer.
• Ügyeljen az előzetes időpontegyeztetési korlátozásokra. Amikor időpontot egyeztet, kérdezze meg, hogy van-e valami, amit előre meg kell tennie, például korlátoznia kell az étrendjét.
• Jegyezze fel a legfontosabb személyes adatokat, például a közelmúltbeli életváltozásokat vagy a nagyobb stresszeket.
• Sorolja fel az összes gyógyszert, vitamint vagy étrend-kiegészítőt, amelyet jelenleg vagy nemrégiben szedett.
• Vigyen magával egy családtagot vagy barátot. Néha nehéz megjegyezni az összes információt, amelyet egy találkozó során kapott. Valaki, aki elkíséri, emlékezhet valamire, amit kihagyott vagy elfelejtett. Továbbá, mivel előfordulhat, hogy nincs tudatában mindennek, ami rohamai során történik, orvosa esetleg olyan valakitől szeretne kérdéseket feltenni, aki már volt szemtanúja.
• Írjon fel kérdéseket orvosának. A kérdések listájának elkészítése segít abban, hogy a lehető legtöbb információt kérje orvosától.

Epilepszia esetén néhány alapvető kérdés, amelyet orvosának fel kell tennie:

• Mi okozhatja valószínűleg a rohamaimat?
• Milyen tesztekre van szükségem?
• Valószínűleg átmeneti vagy krónikus az epilepsziám?
• Milyen kezelési módot javasol?
• Mik az Ön által javasolt elsődleges kezelési megközelítés alternatívái?
• Hogyan biztosíthatom, hogy ne sértsem meg magam, ha újabb rohamom van?
• Egyéb egészségi állapotom van. Hogyan tudnám a legjobban együtt kezelni őket?
• Vannak olyan korlátozások, amelyeket be kell tartanom?
• Forduljak szakemberhez? Mennyibe kerül ez, és fedezi-e a biztosításom?
• Létezik generikus alternatív gyógyszer az Ön által felírt gyógyszerhez?
• Vannak olyan dokumentumok, amiket hazavihetek? Milyen weboldalakat ajánlotok?

Azon a kérdéseken kívül, amelyeket készen áll orvosának feltenni, ne habozzon feltenni kérdéseket a találkozó során bármikor.

Bizonyos körülmények és tevékenységek rohamokat válthatnak ki, ezért hasznos lehet:

• Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást
• Kerülje a nikotin használatát
• Eleget aludni
• Csökkentse a stresszt

Ezenkívül fontos, hogy naplót vezessen a rohamairól, mielőtt felkeresné orvosát.

Mit fog kérni az orvos

Orvosa valószínűleg ezeket a kérdéseket fogja feltenni Önnek:

• Mikor kezdtek először görcsrohamokat tapasztalni?
• Úgy tűnik, hogy rohamait bizonyos események vagy körülmények váltották ki?
• Vannak hasonló érzései közvetlenül a roham kezdete előtt?
• Rohamai gyakoriak vagy alkalmiak voltak?
• Milyen tünetei vannak, ha rohamot tapasztal?
• Úgy tűnik, mi javítja a rohamokat?
• Úgy tűnik, mi rontja a rohamokat?

Mi van, ha ez nem epilepszia?

A vizsgálati eredmények megtekintése után kezelőorvosa megállapíthatja, hogy nincs epilepsziája. Lehet, hogy olyan egészségügyi vagy pszichológiai állapota van, amely epilepsziás rohamokhoz hasonló eseményeket okoz. Ebben az esetben kezelőorvosa kezelni fogja az Ön állapotát ahelyett, hogy görcsoldó gyógyszereket adna Önnek.