A has felső részén (epigasztrikus régióban) jelentkező erős gyomorgörcsöket általában emésztési zavarok, savas reflux, gyomorhurut, gyomorfekély, epekövek vagy hasnyálmirigy-gyulladás okozza. Egyéb okok között szerepelhet az izomfeszülés vagy súlyosabb problémák, például szívbetegségek; ezért a tartós vagy erős fájdalom esetén azonnali orvosi vizsgálatra van szükség a pontos ok és a megfelelő kezelés megállapítása érdekében.
A felső hasüregben jelentkező súlyos gyomorgörcsöket okozó betegségek és állapotok
1. Gyomorhurut
A gyomorhurut a gyomornyálkahártya gyulladása. A gyomorhurut a felső hasi fájdalom gyakori oka. A gyomorhurutot általában a Helicobacter pylori baktériummal való fertőzés okozza. Egyéb okok közé tartozik a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például az aszpirin vagy az ibuprofen rendszeres szedése, a túlzott alkoholfogyasztás, az autoimmun betegségek és az epe-reflux. A stressz, a dohányzás, valamint a nagyon fűszeres vagy savas ételek fogyasztása súlyosbíthatja a már fennálló gyomorhurutot.
A felső középső hasi fájdalom — amelyet gyakran rágó, égő vagy görcsös érzésként írnak le — a gyomorhurut leggyakoribb tünete.
Az orvosok a gyomornyálkahártya közvetlen vizsgálatát és szövetmintavételt lehetővé tevő felső endoszkópiával diagnosztizálják a gyomorhurutot. A Helicobacter pylori fertőzés kimutatására szolgáló karbamid-légzéses teszt, székletantigén-teszt vagy endoszkópos biopszia segít azonosítani az alapbetegséget.
A kezelés az októl függ. Ha a Helicobacter pylori baktérium jelen van, az orvosok két antibiotikum és egy protonpumpa-gátló gyógyszer kombinációját írják elő 10–14 napra. Ha a gyulladást nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata okozza, a gyógyszer szedésének abbahagyása vagy csökkentése, valamint savcsökkentő gyógyszerek szedése általában megoldja ezt az állapotot. Az enyhe esetekben a savkötő gyógyszerek nyújtanak enyhülést. Az alkohol, a fűszeres ételek és a dohányzás elkerülése szintén elősegíti a gyógyulást.
2. Gyomor- és nyombélfekély
A gyomor- és nyombélfekély akkor alakul ki, amikor a gyomor vagy a nyombél (a vékonybél első szakasza) védő nyálkahártyája megsérül, és az emésztő savek elkezdenek roncsolni az alatta lévő szöveteket. A betegség két leggyakoribb oka a Helicobacter pylori fertőzés és a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek rendszeres szedése. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás növeli a kockázatot.
A felső hasi görcsök vagy rágó fájdalom a peptikus fekélybetegség jellegzetes tünete. A tanulmányok becslései szerint hazánk lakosságának körülbelül 10%-a élete során valamikor peptikus fekélyt kap, és a felső hasi fájdalom a betegségben szenvedők körülbelül 70%-ánál jelentkezik. A fájdalom jellemzően a köldök és a szegycsont közötti területen jelentkezik, és gyakran éhgyomorra vagy éjszaka súlyosbodik.
Az orvosok a gyomor- és nyombélfekélyt elsősorban felső endoszkópiával diagnosztizálják, amely lehetővé teszi a fekélyek közvetlen megtekintését és szövetmintavételt a Helicobacter pylori kimutatására. A Helicobacter pylori endoszkópia nélkül is kimutatható légzéses vagy székletantigén-teszttel.
A kezelés az októl függ.
3. Akut hasnyálmirigy-gyulladás
A hasnyálmirigy a gyomor mögött helyezkedik el, és az ételek emésztéséhez szükséges enzimeket termel. Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén ezek az enzimek idő előtt aktiválódnak a hasnyálmirigy belsejében, ami gyulladást és a szerv önemésztését okozza. Az összes eset mintegy 80%-át az epekövek és a túlzott alkoholfogyasztás együttesen okozza. Kevésbé gyakori kiváltó okok bizonyos gyógyszerek, a magas vértrigliceridszint és a vírusfertőzések.
A súlyos felső hasi fájdalom az akut hasnyálmirigy-gyulladás meghatározó tünete, és gyakorlatilag minden esetben jelentkezik – a betegek körülbelül 95%-a számol be róla. A fájdalom általában hirtelen jelentkezik a has felső középső vagy bal felső részén, gyakran sugárzik a hátra, és 2–3 napig tarthat. A hasi görcsöket gyakran kíséri hányinger és hányás.
A diagnózis az amiláz és a lipáz enzimek emelkedett szintjét mutató vérvizsgálatok (általában a normál felső határérték háromszorosát vagy annál magasabb értéket), a klinikai tünetek és a képalkotó vizsgálatok kombinációján alapul. A hasüregi komputertomográfia adja a legvilágosabb képet a hasnyálmirigy-gyulladásról és az esetleges szövődményekről, például a folyadékgyülemről.
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás legtöbb enyhe esete kórházi környezetben, támogató kezeléssel gyógyul: intravénás folyadékpótlás a kiszáradás megelőzésére, fájdalomcsillapító gyógyszerek és ideiglenes éhezés a hasnyálmirigy pihentetése érdekében. A betegek általában 2–3 napon belül, a tünetek javulásával újra elkezdik fogyasztani a lágy, alacsony zsírtartalmú ételeket. Ha az epe kövek okozzák a problémát, a sebészek általában eltávolítják az epehólyagot, miután a gyulladás alábbhagy. A súlyos esetek intenzív ellátást igényelhetnek, és a betegek kis hányadánál életveszélyes szövődmények alakulnak ki, amelyek sebészeti beavatkozást igényelnek.
4. Akut epehólyaggyulladás
Az akut epehólyaggyulladás az epehólyag gyulladása, amelyet leggyakrabban az vált ki, amikor egy epekő elzárja a cisztikus csatornát. A cisztás csatorna az a járat, amelyen keresztül az epe kiáramlik az epehólyagból. Az epe beszorul, nyomás épül fel, és az epehólyag fala gyullad. A kockázati tényezők közé tartozik az elhízás, a magas zsírtartalmú és finomított szénhidrátokban gazdag étrend, a gyors fogyás, a cukorbetegség és a női nem (a nőknél kétszer nagyobb az esély az epekövek kialakulására, mint a férfiaknál).
Felső hasi fájdalom – különösen a jobb felső negyedben – szinte minden akut epehólyaggyulladásban szenvedő embernél jelentkezik. Az epeúti fájdalom (az epehólyagból és az epevezetékekből eredő fájdalom) az összes akut hasi fájdalom miatt a sürgősségi osztályokra érkező betegek körülbelül 6%-át teszi ki. A fájdalom gyakran zsíros étkezés után kezdődik, több mint hat órán át tart, és kisugározhat a jobb vállba vagy a lapockába.
Az orvosok a hasi ultrahangvizsgálat segítségével diagnosztizálják az akut epehólyaggyulladást, amelynek segítségével kimutathatók az epekövek, az epehólyag falának megvastagodása és a szerv körüli folyadék. A diagnózist alátámasztják a fehérvérsejtek számának emelkedését és gyulladásos markereket mutató vérvizsgálati eredmények.
A kezelés általában az epehólyag műtéti eltávolítása – egy laparoszkópos epehólyag-eltávolításnak nevezett beavatkozás. A sebészek általában a tünetek megjelenésétől számított első 24–72 órán belül operálnak. A kórházi felvétel előtt és alatt az orvosok fájdalomcsillapítókkal kezelik a fájdalmat, és fertőzés esetén intravénás antibiotikumot adnak be. Azok a betegek, akik túl rosszul vannak az azonnali műtéthez, antibiotikumot és támogató kezelést kapnak, amíg állapotuk stabilizálódik.
5. Gastroenteritis
A gastroenteritis a gyomor és a belek fertőző kórokozó – leggyakrabban vírus, de baktériumok vagy paraziták is – által okozott gyulladása. Az olyan vírusok, mint a norovírus és a rotavírus, gyorsan terjednek szennyezett ételek, víz vagy fertőzött személlyel való közvetlen érintkezés útján. A bakteriális kórokozók közé tartozik a Salmonella, a Campylobacter és az E. coli, amelyekkel általában nem megfelelően átsütött ételek vagy szennyezett víz fogyasztása útján fertőződünk meg.
A gastroenteritis az akut felső hasi görcsök egyik leggyakoribb oka. A hasi görcsök, amelyek gyakran a felső hasrészben jelentkeznek, hányingerrel, hányással, hasmenéssel és néha lázzal járnak együtt.
6. Akut hepatitis
A máj a jobb felső hasüregben, közvetlenül a bordák alatt helyezkedik el. Az akut hepatitis a máj hirtelen gyulladása. Az akut hepatitis leggyakoribb okai a vírusfertőzések – különösen az A-, B- és C-típusú hepatitis –, valamint a túlzott alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerekkel vagy toxinokkal való érintkezés. Az A-típusú hepatitis szennyezett ételek és víz útján terjed. A B- és C-típusú hepatitis fertőzött vérrel vagy testnedvekkel való érintkezés útján terjed.
A máj gyulladása és megnagyobbodása miatt fájdalmat vagy kellemetlen érzést érez a jobb felső hasüregben. A hasi fájdalom az akut hepatitisz eseteinek körülbelül 36%-ában jelentkezik tünetként. Egyéb kísérő tünetek közé tartozik a sárgaság (a bőr és a szem sárgás elszíneződése), a sötét vizelet, a fáradtság, az émelygés, a hányás és az étvágytalanság.
Az orvosok az akut hepatitiszt vérvizsgálatokkal diagnosztizálják, amelyek során a májenzimeket (különösen az alanin-aminotranszferázt és az aszpartát-aminotranszferázt, amelyek szintje meredeken emelkedik, ha a májsejtek károsodnak) mérik, valamint specifikus antitest- vagy antigénvizsgálatokkal, amelyek azonosítják a kórokozó vírust. Az ultrahangvizsgálat segít a máj méretének és szerkezetének felmérésében.
Az akut vírusos hepatitis legtöbb esete – különösen az A-típusú hepatitis – önmagában, támogató kezeléssel gyógyul: pihenéssel, megfelelő folyadékbevitel mellett, valamint az alkoholfogyasztás és a májat terhelő gyógyszerek elkerülésével. A B- és C-típusú hepatitis esetén specifikus vírusellenes gyógyszerekre lehet szükség. Az alkohol okozta hepatitis esetén teljes alkoholmentességre van szükség, súlyos esetekben pedig kortikoszteroid-kezelésre vagy májátültetésre. A korai diagnózis és kezelés elengedhetetlen a májelégtelenség kialakulásának megelőzéséhez.
7. Gastrooesophagealis reflux betegség és nyelőcsőgörcs
A gastrooesophagealis reflux betegség akkor alakul ki, amikor a gyomorsav ismétlődően visszaáramlik a nyelőcsőbe, irritálva annak nyálkahártyáját. Ennek oka, hogy az alsó nyelőcső-záróizom – a nyelőcsövet a gyomortól elválasztó izomszelep – meggyengül vagy nem megfelelően ellazul. Az elhízás, a terhesség, a hiatus hernia, a dohányzás, valamint bizonyos ételek és gyógyszerek mind gyengítik ezt a záróizmot.
A felső hasi görcsök és a mellkasi diszkomfort a gastroezofageális reflux betegségben szenvedők körülbelül 40%-ánál jelentkezik. Egy kapcsolódó, de attól elkülönülő állapot, az úgynevezett nyelőcsőgörcs – amelyben a nyelőcső izmai rendellenesen és intenzíven összehúzódnak – súlyos, görcsös felső hasi és mellkasi fájdalmat okozhat, amely szívbetegségre utal.
8. Szívroham (miokardiális infarktus)
Szívroham akkor következik be, amikor egy vagy több koszorúér elzáródása miatt a szívizom egy része nem kap vérellátást. Az elzáródás általában az artéria falán belül felhalmozódott zsíros plakk szakadásából ered, ami vérrögképződést vált ki. A kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a szívbetegségek családi előfordulása.
Bár a legtöbb ember a szívrohamot mellkasi fájdalommal társítja, a szívrohamot átélő emberek körülbelül 7%-ánál az epigasztrikus (felső hasi) fájdalom jelentkezik elsődleges tünetként, mellkasi fájdalom nélkül. Ez a mintázat különösen gyakori az idősebb felnőttek, a nők és a cukorbetegek körében. Az ok, amiért a szív felső hasi fájdalmat okoz, az, hogy a szív és a felső hasi szervek idegpályái átfedésben vannak, és az agy néha félreérti a fájdalomjel eredetét. A hasi görcsöket kísérő egyéb tünetek közé tartozik az izzadás, az émelygés, a légszomj, a szédülés, valamint a szokatlan szorongás vagy rettegés érzése.
9. Ritka, de súlyos: mesenterialis ischaemia
A mesenterialis ischaemiát érdemes megemlíteni, bár ritka, az akut kórházi felvételek körülbelül 1/1000-ét teszi ki. Ez az állapot akkor alakul ki, amikor a belek vérellátása hirtelen csökken, és a bélszövet oxigénhiányba kerül. A mesenterialis ischaemia általában a mesenterialis artériában kialakult vérrög következménye, és nagyobb valószínűséggel fordul elő pitvarfibrillációban, érelmeszesedésben vagy nemrégiben átesett szívrohamban szenvedő embereknél. A betegség meghatározó tünete a súlyos középső vagy felső hasi görcs. Mivel gyors kezelés nélkül a halálozási arány magas, minden olyan megmagyarázhatatlan, súlyos hasi fájdalom, amely nem illeszkedik más diagnózisokhoz, indokolja a betegség sürgős kivizsgálását.
Mit kell tennie
A súlyos felső hasi görcsök figyelmet igényelnek. Azonnal sürgősségi orvosi ellátást kell kérnie, ha a fájdalom hirtelen és intenzív, ha a fájdalom a hátába, a jobb vállába, a bal karjába vagy az állkapcsába sugárzik, ha láz, sárgaság (a bőr vagy a szem sárgulása), izzadás, légszomj, véres hányás vagy fekete, kátrányos széklet is jelentkezik, vagy ha a fájdalom 30 perc elteltével sem enyhül. Ezek a tünetek életveszélyes állapotra utalhatnak, például szívrohamra, perforált fekélyre, akut hasnyálmirigy-gyulladásra vagy akut epehólyag-gyulladásra.
Ha lehetséges, ne szedjen fájdalomcsillapító gyógyszereket, mielőtt az orvos megvizsgálná, mert ezek a gyógyszerek elfedhetik a fontos diagnosztikai jeleket. Orvosi utasítás nélkül ne alkalmazzon hőkezelést a hasra, és ne egyen vagy igyon, amíg az orvos meg nem vizsgálta, mivel egyes állapotok sürgős műtéti beavatkozást igényelnek.
Discussion about this post