A cöliákia egy autoimmun betegség, amelyben a glutén fogyasztása károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. Norvég kutatók most olyan vérfehérjékről számoltak be, amelyek jelzik, mekkora a károsodás mértéke, és mennyire gyógyul a bél a gluténmentes étrend hatására. A tanulmány a Gastroenterology című folyóiratban jelent meg.
A jelenlegi utánkövető vizsgálatok továbbra is korlátozottak
Az orvosok általában vérvizsgálattal diagnosztizálják a cöliákiát, amelynek során az anti-tTG IgA antitesteket és a teljes IgA-szintet mérik, majd ezt követi egy gasztroszkópia vékonybél-biopsziákkal. Az utánkövetés általában ugyanazon vérvizsgálatra támaszkodik. A kutatók szerint az antitestvizsgálat kevésbé informatív, miután a beteg gluténmentes étrendre vált, és félrevezető képet adhat a bélben zajló folyamatokról. Az ismételt biopsziák invazívak, ezért hasznos lenne egy egyszerű, a bél egészségét jelző vérmarker.
A tanulmány elvégzésének módja
A kutatócsoport az Oslói Egyetemről, a Norvég Cöliákia-kutató Központból és az Oslói Egyetemi Kórházból származott. Az első szerző Jostein Holen Ibsen, orvos és PhD-hallgató volt. A kutatók célzott szérumproteomikát alkalmaztak – egy olyan módszert, amely egyszerre számos fehérjét mér. 264 vér- és szövetmintát elemeztek, amelyeket 2018 és 2024 között gyűjtöttek a Rikshospitaletben. A minták cöliákiában szenvedő személyektől származtak – a kezelés megkezdése előtt és egy év gluténmentes étrend után –, valamint olyan személyektől, akik nem szenvedtek a betegségben. Minden résztvevő beleegyezett abba, hogy mintáit kutatási célokra felhasználják.
Főbb eredmények
A kutatók 24, a cöliákiával összefüggő fehérjét azonosítottak. Ezek közül kilenc szorosan összefüggött a bélkárosodás mértékével, és jelzi, hogy a betegség milyen mértékben haladt előre. A gyulladásos fehérjék szintje a kezeletlen cöliákiában szenvedő embereknél volt a legmagasabb, az egészséges embereknél pedig a legalacsonyabb. A fehérjeszintek a diagnózis felállításától a kezelés első évéig egyértelműen megváltoztak, ami tükrözheti a bélgyulladást, majd a gyógyulást.
A gluténmentes étrendet követő betegeknél egyes fehérjék szintje még mindig kissé magasabb volt, mint az egészséges embereknél. Ibsen szerint ez a különbség arra utal, hogy a bélgyulladás a kezelés alatt is fennmaradhat.
Mit jelenthetnek az eredmények
Ezeken a fehérjéken alapuló vérvizsgálat egy napon segíthet az orvosoknak abban, hogy eldöntsék, gyógyul-e a bél, anélkül, hogy ismételt biopsziákra lenne szükség. A szerzők egyértelműen kijelentik, hogy az új markerek nem helyettesíthetik a ma használt vizsgálatokat. Ehelyett a markerek kiegészíthetik a jelenlegi monitorozást, és segíthetnek annak kimutatásában, amikor az antitest-eredmények nem egyeznek a bél állapotával.
A cöliákiában szenvedőknek továbbra is szigorú gluténmentes étrendet kell követniük, és rendszeresen el kell járniuk a kontrollvizsgálatokra. A tartós tüneteket vagy a magas szinten maradó antitestszinteket gasztroenterológussal kell megbeszélni, mivel ezek lehetséges okai lehetnek a rejtett gluténbevitel és a folyamatos bélgyulladás. Az új fehérje-markerek még mindig kutatási eszközök, és rutinszerű ellátás keretében nem kérhetők.
Információforrások:
Discussion about this post