A kutatók azt vizsgálják, hogy a mély agyi stimuláció segíthet-e az Alzheimer-kórban szenvedőknek hosszabb emlékezetben tartani, és most egy új felfedezés segítheti ezt a megközelítést.
A mély agyi stimuláció számos egészségügyi állapot kezelésére szolgál, beleértve az epilepsziát, a Parkinson-kórt és a rögeszmés-kényszeres rendellenességet. Ennél a módszernél elektródákat ültetnek be az agy bizonyos területeire, hogy elektromos impulzusokat továbbítsanak a rendellenes agyi tevékenység megszakítása érdekében.
A kutatók elkezdték tanulmányozni a mély agyi stimulációt is, mint az Alzheimer-kórban szenvedők kezelésének lehetséges módjait.
A kutatók azt remélik, hogy az Alzheimer-kór korai szakaszában végrehajtott mély agyi stimuláció lassíthatja a memóriavesztést.
Eddig a kutatók a fornix nevű agyterület stimulálásának hatásait vizsgálták. Ez egy köteg idegrostok, és fontos része az agy memória áramköreinek. A kutatások kimutatták, hogy az enyhe Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél a fornix régió károsodik, és a kutatók úgy gondolják, hogy a mély agyi stimuláció javíthatja a hibás áramkör működését.
Az eredmények azonban bizonytalanok: a vizsgálatban részt vevő betegek egy része a demencia lassulását mutatta, míg mások nem. A kutatók azt sugallják, hogy ennek oka az lehet, hogy az elektródákat hol helyezik el, amikor stimulálják az agyat.
Ezért ebben az új tanulmányban a kutatók 46 olyan beteg adatait tekintették át, akik részt vettek az enyhe Alzheimer-kórban szenvedő mély agyi stimulációra irányuló kísérletben. Azt akarták látni, hogy van-e összefüggés a stimulált helyek és a beteg válaszadási képessége között erre a kezelési módszerre.
Dr. Andreas Horn kutató elmondta, hogy amikor elkezdte nézegetni az adatokat, szkeptikus volt, hogy bármi pozitívat találnak-e.
De kiderül, hogy igen. A kutatók például azt találták, hogy az stria terminalis középagyi fornix és bed nucleus része jobban reagál a mély agyi stimulációra. Az Stria terminalis egy olyan rostszalag, amely az érzelmi és viselkedési válaszokban vesz részt.
A kutatók ezt követően 18 olyan betegre összpontosítva ellenőrizték megállapításaikat, akiket kizártak az eredeti elemzésből. Azt találták, hogy meg tudják jósolni, hogyan reagálnak ezek a betegek a mély agyi stimulációra, az alapján, hogy az elektródákat hol helyezték el agyukban.
Az eredmények a közelmúltban jelentek meg a folyóiratban Nature Communications.
A cél a mély agyi stimuláció finomítása az agyon belüli célzásra, egy bizonyos „homályos” helyről pontosabb helyekre haladva – mondja Dr. Andreas Horn.
„Nem javasolunk új kezelési stratégiát. Kifinomultabb stratégiát javasolunk” – mondta Dr. Andreas Horn. A bostoni Brigham and Women’s Hospital Cerebralis Vascular Therapy Centerben dolgozik.
Hangsúlyozta azonban, hogy bármennyire is kifinomulttá válik a mélyagyi stimuláció a jövőben, az Alzheimer-kórt nem tudja meggyógyítani.
„Szeretnénk meghosszabbítani azt az időszakot, amely alatt az emberek életminősége jobb” – mondta Dr. Andreas Horn.
„És jelenleg még mindig tanulmányozzák a mély agyi stimulációt, hogy megtalálják az Alzheimer-kór kezelését” – tette hozzá. Ez azt jelenti, hogy a betegeket be kell vonni egy vizsgálatba, hogy ezzel a kezelési módszerrel teszteljék őket.
Egy nagyobb klinikai vizsgálat, az ADvance II, folyamatban van az egyéves mély agystimulációs terápia hatásainak tesztelésére enyhe Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
Dr. Gabriel de Erausquin a San Antonio-i Texasi Egyetem Egészségtudományi Központjának orvosa/kutatója, amely a vizsgálatban részt vevő egészségügyi központok egyike.
Egyetért azzal, hogy az új eredmények jobb célzásra használhatók fel. „Ez valóban nagyszerű tanulmány” – mondta Gabriel de Erausquin. Ebben a vizsgálatban nem vett részt.
„Ha az eredmények segíthetnek javítani a mély agyi stimuláció hatékonyságát Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél, akkor nagy hasznuk lesz” – mondta.
A mélyagyi stimuláció során az agyba ültetett elektródákat a bőr alá helyezett vezetékeken keresztül elektromos impulzusgenerátorhoz kapcsolják. Az elektromos impulzusgenerátor egy pacemaker-szerű eszköz, amelyet a bőr alá ültetnek be a mellkasba, és úgy programozzák, hogy az elektromos impulzusokat automatikusan továbbítsa az agyi elektródákra.
A mélyagyi stimulációt az 1990-es évek óta alkalmazzák a Parkinson-kór kezelésére, és meglehetősen biztonságos terápiának tartják. De a műtét bizonyos kockázatokkal is jár, és idővel a mély agyi stimulációs rendszer egyes részei elmozdulhatnak vagy megsérülhetnek.
Dr. de Erausquin azt is hangsúlyozta, hogy a mély agyi stimuláció nem gyógyítja meg a betegséget. Az Alzheimer-kór szokásos lefolyása a funkciók progresszív elvesztése, jegyzi meg, és a kutatók remélik, hogy lelassítják ezt a progressziót.
Információforrás: Nature Communications Journal, 2022. december
Discussion about this post