Akut veseelégtelenség: tünetek, okok és kezelés

Áttekintés

Akut veseelégtelenség akkor fordul elő, amikor a vesék hirtelen képtelenek kiszűrni a salakanyagokat a vérből. Amikor a vesék elveszítik szűrőképességüket, veszélyes mennyiségű hulladék halmozódhat fel, és a vér kémiai összetétele kibillenhet az egyensúlyából.

Az akut veseelégtelenség – más néven akut vesekárosodás – gyorsan kialakul, általában néhány napon belül. Az akut veseelégtelenség leggyakrabban olyan betegeknél fordul elő, akik már kórházban vannak, különösen a kritikus állapotú betegeknél, akiknek intenzív ellátásra van szükségük.

Az akut veseelégtelenség végzetes lehet, és intenzív kezelést igényel. Az akut veseelégtelenség azonban reverzibilis lehet. Ha jó egészségnek örvend, helyreállhat a normális vagy csaknem normális veseműködés.

Akut veseelégtelenség: tünetek, okok és kezelés — **Vese keresztmetszete.** A vér a veseartériákon keresztül jut be a vesékbe. A vesék a nefronoknak nevezett egységeken keresztül eltávolítják a felesleges folyadékot és a salakanyagokat a vérből. Minden nefron tartalmaz egy szűrőt (glomerulust), amely apró véredények hálózatával, úgynevezett kapillárisokkal rendelkezik. A glomerulusok kiszűrik a salakanyagokat és anyagokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van – például nátriumra, foszforra és káliumra –, amelyek aztán apró tubulusokon haladnak keresztül. Azok az anyagok, amelyekre a szervezetnek szüksége van, visszaszívódnak a véráramba. A salakanyagok az uretereken keresztül áramlanak – a húgyhólyagba vezető csöveken.

Az akut veseelégtelenség tünetei

Az akut veseelégtelenség jelei és tünetei a következők:

Csökkent vizeletkibocsátás, bár esetenként a vizeletmennyiség normális marad
Folyadékvisszatartás, amely duzzanatot okoz a lábakban, a bokában vagy a lábfejben
Légszomj
Fáradtság
Zavar
Hányinger
Gyengeség
Szabálytalan szívverés
Mellkasi fájdalom vagy nyomás
Súlyos esetekben görcsrohamok vagy kóma

Néha az akut veseelégtelenség nem okoz jeleket vagy tüneteket, és más okból végzett laboratóriumi vizsgálatokkal mutatják ki.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnal forduljon orvoshoz, vagy kérjen sürgősségi ellátást, ha akut veseelégtelenség jelei vagy tünetei vannak.

Az akut veseelégtelenség okai

Akut veseelégtelenség akkor fordulhat elő, ha:

Olyan egészségügyi állapota van, amely lelassítja a vesék véráramlását
Közvetlen vesekárosodást tapasztal
A vesék vizelet-elvezető csövei (ureterek) eltömődnek, és a salakanyagok nem tudnak távozni a szervezetből a vizelettel

Károsodott véráramlás a vesékben

Azok a betegségek és állapotok, amelyek lelassíthatják a vesék véráramlását és vesekárosodáshoz vezethetnek:

Vér- vagy folyadékvesztés
Vérnyomás elleni gyógyszerek
Szívroham
Szívbetegség
Fertőzés
Májelégtelenség
Aszpirin, ibuprofen, naproxén-nátrium vagy hasonló gyógyszerek alkalmazása
Súlyos allergiás reakció (anafilaxia)
Súlyos égési sérülések
Súlyos kiszáradás

A vesék károsodása

Ezek a betegségek és kórokozók károsíthatják a vesét, és akut veseelégtelenséghez vezethetnek:

Vérrögök a vénákban és artériákban a vesékben és azok körül
Koleszterin lerakódások, amelyek blokkolják a véráramlást a vesékben
Glomerulonephritis – a vese apró szűrőinek (glomerulusok) gyulladása
Hemolitikus urémiás szindróma – olyan állapot, amely a vörösvértestek idő előtti pusztulásából ered
Fertőzés, például a 2019-es koronavírus-betegséget okozó vírus (COVID-19)
Lupus, egy immunrendszeri rendellenesség, amely glomerulonephritist okoz
A képalkotó vizsgálatok során használt gyógyszerek, például bizonyos kemoterápiás gyógyszerek, antibiotikumok és színezékek
Scleroderma – a bőrt és a kötőszöveteket érintő ritka betegségek csoportja
Trombózisos thrombocytopeniás purpura – ritka vérbetegség
Méreganyagok, például alkohol, nehézfémek és kokain
Az izomszövet leépülése (rabdomiolízis), amely vesekárosodáshoz vezet az izomszövet pusztulásából származó toxinok által
A daganatsejtek lebomlása (tumor lízis szindróma), ami vesekárosodást okozó toxinok felszabadulásához vezet

Vizelet elzáródás a vesékben

Azok a betegségek és egészségügyi állapotok, amelyek gátolják a vizelet kiürülését a szervezetből (vizeletürítési akadályok), és akut vesekárosodáshoz vezethetnek, a következők:

Húgyhólyagrák
Vérrögök a húgyúti rendszerben
Méhnyakrák
Vastagbél rák
Megnagyobbodott prosztata
Vesekövek
A húgyhólyagot irányító idegeket érintő idegkárosodás
Prosztata rák

Kockázati tényezők

Az akut veseelégtelenség szinte mindig más egészségügyi állapot vagy esemény kapcsán jelentkezik. Az akut veseelégtelenség kialakulásának kockázatát növelő egészségügyi állapotok a következők:

Kórházi kezelés, különösen súlyos, intenzív ellátást igénylő egészségügyi állapot miatt
Előrehaladott kor
A karok vagy lábak ereinek elzáródása (perifériás artériás betegség)
Cukorbetegség
Magas vérnyomás
Szív elégtelenség
Vesebetegségek
Májbetegségek
Bizonyos rákos megbetegedések és azok kezelése

Az akut veseelégtelenség szövődményei

Az akut veseelégtelenség szövődményei a következők:

Folyadék felhalmozódás. Az akut veseelégtelenség folyadék felhalmozódásához vezethet a tüdejében, ami légszomjat okozhat.
Mellkasi fájdalom. Ha a szívét borító bélés (pericardium) begyullad, mellkasi fájdalmat tapasztalhat.
Izomgyengeség. Ha a test folyadékai és elektrolitjai felborulnak, izomgyengeség léphet fel.
Maradandó vesekárosodás. Esetenként az akut veseelégtelenség a vesefunkció tartós elvesztését vagy végstádiumú vesebetegséget okoz. A végstádiumú vesebetegségben szenvedőknek vagy állandó dialízisre van szükségük – egy mechanikus szűrési eljárást, amellyel eltávolítják a méreganyagokat és salakanyagokat a szervezetből – vagy veseátültetést igényelnek a túléléshez.
Halál. Az akut veseelégtelenség a veseműködés elvesztéséhez és végső soron halálhoz vezethet.

Az akut veseelégtelenség megelőzése

Az akut veseelégtelenséget gyakran nehéz előre jelezni vagy megelőzni. De csökkentheti a kockázatot a vesék gondozásával. Végezze el a következő tevékenységeket:

Ügyeljen a címkékre, amikor vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat szed. Kövesse a fájdalomcsillapítókra vonatkozó utasításokat, mint például az aszpirin, az acetaminofen, az ibuprofen és a naproxén-nátrium. Ezeknek a gyógyszereknek a túl sok bevétele növelheti a vesekárosodás kockázatát. Ez különösen igaz, ha vesebetegsége, cukorbetegsége vagy magas vérnyomása van.
Dolgozzon orvosával a vesebetegség és más krónikus betegségek kezelésében. Ha vesebetegsége vagy más olyan betegsége van, amely növeli az akut veseelégtelenség kockázatát, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, kövesse a kezelési tervet és kezelőorvosa ajánlásait a betegség kezelésére.
Tegye prioritássá az egészséges életmódot. Legyen fizikailag aktív; eszik ésszerű, kiegyensúlyozott étrendet; és csak mértékkel igyon alkoholt.

Az akut veseelégtelenség diagnózisa

Ha a jelek és tünetek akut veseelégtelenségre utalnak, az orvos bizonyos vizsgálatokat és eljárásokat javasolhat a diagnózis igazolására. Ezek a tesztek a következőket tartalmazhatják:

Vizeletkibocsátási mérések. A 24 órán belüli vizelet mennyiségének mérése segíthet orvosának meghatározni a veseelégtelenség okát.
Vizeletvizsgálatok. A vizeletminta elemzése (vizeletvizsgálat) veseelégtelenségre utaló rendellenességeket tárhat fel.
Vérvétel. Egy vérminta feltárhatja a karbamid és a kreatinin gyorsan emelkedő szintjét – két olyan anyagot, amelyet a veseműködés mérésére használnak.
Képalkotó tesztek. Képalkotó vizsgálatok, például ultrahang és számítógépes tomográfia használható, hogy segítsen orvosának látni a vesét.
Veseszövetminta eltávolítása vizsgálat céljából. Bizonyos helyzetekben orvosa vesebiopsziát javasolhat, hogy eltávolítson egy kis mintát a veseszövetből laboratóriumi vizsgálat céljából. Kezelőorvosa tűt szúr a bőrén keresztül a vesébe, hogy eltávolítsa a mintát.

Vese biopszia. A vesebiopszia során az orvos tű segítségével kis veseszövetmintát gyűjt a laboratóriumi vizsgálatokhoz. A biopsziás tűt a bőrön keresztül szúrják be, és gyakran egy képalkotó eszköz, például ultrahang irányításával irányítják.

Akut veseelégtelenség kezelése

Az akut veseelégtelenség kezelése általában kórházi tartózkodást igényel. A legtöbb akut veseelégtelenségben szenvedő ember már kórházban van. Az, hogy mennyi ideig tartózkodik a kórházban, az akut veseelégtelenség okától és a vese helyreállításának gyorsaságától függ.

Egyes esetekben otthon is meggyógyulhat.

A vesekárosodás kiváltó okának kezelése

Az akut veseelégtelenség kezelése magában foglalja a veséket eredetileg károsító betegség vagy sérülés azonosítását. A kezelési lehetőségek attól függenek, hogy mi okozza a veseelégtelenséget.

A szövődmények kezelése a vesék helyreállításáig

Az orvos azon is dolgozik, hogy megelőzze a szövődményeket, és hagyjon időt a vesék gyógyulására. A szövődmények megelőzésére szolgáló kezelések a következők:

Kezelések a vérben lévő folyadék mennyiségének egyensúlyára. Ha az akut veseelégtelenséget a vérben lévő folyadékhiány okozza, az orvos intravénás folyadék beadását javasolhatja. Más esetekben az akut veseelégtelenség túl sok folyadékot okozhat, ami a karok és a lábak duzzadásához vezethet. Ezekben az esetekben az orvos olyan gyógyszereket (diuretikumokat) javasolhat, amelyek hatására a szervezet extra folyadékot ürít ki.
A vér káliumszintjének szabályozására szolgáló gyógyszerek. Ha a veséi nem szűrik ki megfelelően a káliumot a vérből, az orvos kalcium-, glükóz- vagy nátrium-polisztirol-szulfonátot (Kionex) írhat fel, hogy megakadályozza a magas káliumszint felhalmozódását a vérben. A túl sok kálium a vérben veszélyes szabálytalan szívverést (aritmiát) és izomgyengeséget okozhat.
A vér kalciumszintjének helyreállítására szolgáló gyógyszerek. Ha a vér kalciumszintje túl alacsonyra esik, az orvos kalcium infúziót javasolhat.
Dialízis a méreganyagok vérből történő eltávolítására. Ha méreganyagok halmozódnak fel a vérben, átmeneti hemodialízisre lehet szüksége, hogy segítsen eltávolítani a méreganyagokat és a felesleges folyadékot a szervezetből, miközben a vesék gyógyulnak. A dialízis segíthet a felesleges kálium eltávolításában is a szervezetből. A dialízis során egy gép egy mesterséges vesén (dializátoron) keresztül pumpálja ki a vért a szervezetből, amely kiszűri a salakanyagokat. Ezután a vér visszakerül a testébe.

Gondozás otthon

Az akut veseelégtelenségből való felépülése során kezelőorvosa speciális étrendet javasolhat a vesék támogatására és a vese munkájának korlátozására. Az orvos dietetikushoz utalhatja Önt, aki elemezni tudja az Ön jelenlegi étrendjét, és javaslatokat tehet a diéta megkönnyítésére a vesére.

Az Ön helyzetétől függően a dietetikus javasolhatja a következő tevékenységek elvégzését:

Válasszon alacsonyabb káliumtartalmú ételeket. A dietetikus javasolhatja, hogy válasszon alacsonyabb káliumtartalmú ételeket. A magas káliumtartalmú élelmiszerek közé tartozik a banán, a narancs, a burgonya, a spenót és a paradicsom. Az alacsony káliumtartalmú élelmiszerekre példa az alma, a karfiol, a paprika, a szőlő és az eper.
Kerülje a hozzáadott sót tartalmazó termékeket. Csökkentse a minden nap elfogyasztott nátrium mennyiségét azáltal, hogy kerüli a hozzáadott sót tartalmazó termékeket, beleértve számos könnyű ételt, például fagyasztott vacsorát, konzerv leveseket és gyorsételeket. A hozzáadott sót tartalmazó egyéb élelmiszerek közé tartoznak a sós snackek, a konzerv zöldségek, valamint a feldolgozott húsok és sajtok.
Korlátozza a foszfort. A foszfor olyan élelmiszerekben található ásványi anyag, mint a teljes kiőrlésű kenyér, zabpehely, korpa gabonafélék, sötét színű kóla, diófélék és mogyoróvaj. A túl sok foszfor a vérben gyengítheti a csontokat, és bőrviszketést okozhat. A dietetikus konkrét ajánlásokat tud adni a foszforral kapcsolatban, és hogyan korlátozhatja azt az adott helyzetben.

Amint a veséje helyreáll, előfordulhat, hogy többé nem kell speciális étrendet követnie, bár az egészséges táplálkozás továbbra is fontos.