Egy nem aktív pajzsmirigy (hypothyreosis) olyan orvosi állapot, amelyben a pajzsmirigy nem termel elegendő pajzsmirigyhormonot. Ezek a hormonok számos testi funkciót szabályoznak, beleértve az anyagcserét, a testhőmérsékletet, a pulzusszámot és az energiaszintet. Ha a pajzsmirigy nem képes elegendő hormonot termelni, a testrendszerek lelassulnak és különféle egészségügyi problémákat okoznak.
A pajzsmirigy nem aktív okai
Számos különböző egészségügyi állapot, környezeti tényező és kezelés okozhat alacsonyabb pajzsmirigyet. Mindegyik ok konkrét módon zavarja a pajzsmirigy működését. Itt vannak a pajzsmirigy (hypothyreosis) okai.
1.
Az autoimmun pajzsmirigygyulladás olyan állapot, amelyben az immunrendszer megtámadja a pajzsmirigyet. Ez az immunválasz krónikus gyulladást és a pajzsmirigyszövet fokozatos pusztulását okozja. Az idő múlásával a pajzsmirigy kevésbé lesz képes hormonok előállítására.
Az immunrendszer tévesen azonosítja a pajzsmirigy sejteket idegenként, és olyan antitesteket termel, amelyek pajzsmirigy -peroxidázt és tiroglobulint céloznak meg, amelyek nélkülözhetetlenek a pajzsmirigyhormon szintézishez. Ezek az antitestek károsítják a pajzsmirigyet és csökkentik a hormontermelő képességét.
Az autoimmun pajzsmirigygyulladás a leggyakoribb oka a pajzsmirigynek hazánkban. Ez a betegség gyakran családokban működik, és a nőknél gyakoribb, különösen 30 és 50 év között. Más autoimmun állapotú embereknél nagyobb a kockázata.
Az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto pajzsmirigygyulladás) pontos oka nem teljesen érthető, de úgy gondolják, hogy a genetikai, környezeti, hormonális és immunológiai tényezők komplex kölcsönhatásából származik. Az alábbiakban bemutatjuk a fő okokat és hozzájáruló tényezőket:
Genetikai hajlam
- Családtörténelem: Ha közeli rokona (például szülő vagy testvér) van, Hashimoto pajzsmirigygyulladással vagy egy másik autoimmun betegséggel növeli ennek a állapotnak a kockázatát.
- Genetikai markerek: Bizonyos HLA (humán leukocita antigén) gének és más immunszabályozó gének (például CTLA-4 vagy PTPN22) növelik ennek az állapotnak a kockázatát.
Környezetvédelmi triggerek
A környezeti tényezők kiválthatják az immunrendszert genetikailag hajlamos egyénekben. Néhány fő kiváltó:
- Fertőzés. Bizonyos vírusos vagy bakteriális fertőzések (pl. Epstein-Barr vírus, hepatitis C, Yersinia enterocolitica) úgy gondolják, hogy az autoimmun válaszokat kezdeményezi vagy felgyorsítja egy molekuláris utánzati eljárás útján.
- Túlzott jódbevitel. A magas jódszint stimulálhatja a pajzsmirigy antigén expresszióját, így ez a mirigy jobban felismerhető az immunrendszer számára.
- Sugárterhelés. A sugárzásnak való kitettség (pl. Nukleáris balesetekből vagy orvosi kezelésekből) károsíthatja a pajzsmirigy sejteket, potenciálisan kiváltva az autoimmunitást.
- Dohányzás dohányzás és alkoholfogyasztás. A dohányzás dohányzásának összetett hatása lehet – néhány tanulmány azt mutatja, hogy a dohányzás csökkenti a kockázatot, de ez a művelet nem javasolt káros általános hatásai miatt.
Hormonális és biológiai tényezők
- Szexhormonok. A Hashimoto pajzsmirigygyulladása a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál (kb. 7–10 -szer), ami arra utal, hogy az ösztrogén szerepet játszik az immuntivitás modulálásában.
- Terhesség. A terhesség alatt és utáni immunváltozások pajzsmirigy autoimmunitást válthatnak ki. A Hashimoto pajzsmirigygyulladásának számos esete megkezdődik vagy súlyosbodik a szülés után (szülés utáni pajzsmirigygyulladás).
Immunrendszeri diszfunkció
A Hashimoto pajzsmirigygyulladásában az immunsejtek tévesen támadják meg a pajzsmirigyfehérjéket, mint például a pajzsmirigy -peroxidáz (TPO) és a tiroglobulin (TG). Ez a probléma az auto-antitestek előállításához vezet:
- Anti-TPO antitestek: A betegek> 90% -ában található
- Anti-TG antitestek: A betegek 50–80% -ánál található
Idővel ezek az immunrohamok a pajzsmirigyszövet pusztítását okozják, ami csökkenti a pajzsmirigyhormontermelést.
Táplálkozási tényezők
- Szelénhiány. A szelén elengedhetetlen a pajzsmirigy működéséhez és az immunszabályozáshoz. Az alacsony szelénszint hozzájárulhat a pajzsmirigygyulladáshoz.
- D -vitaminhiány. A D -vitaminhiány ronthatja az immuntoleranciát és növelheti az autoimmun kockázatot.
- Gluténérzékenység. A celiakia vagy a gluténérzékenységben szenvedő embereknél nagyobb a kockázata a Hashimoto pajzsmirigygyulladásának kialakulásának.
Pszichológiai stressz
A krónikus stressz befolyásolja az immunszabályozást, és súlyosbíthatja vagy elindíthatja az autoimmun reakciókat azoknál az egyéneknél, akiknek már fokozott a kockázata az autoimmun betegségek kialakulásának.
A pajzsmirigyhormonszintek rendszeres monitorozása fontos, ha autoimmun pajzsmirigygyulladás van. Mivel ez a betegség általában lassan halad előre, a pajzsmirigy működése évek óta csökkenhet a tünetek megjelenése előtt.
2. pajzsmirigy műtét vagy radioaktív jódkezelés
A pajzsmirigy, a pajzsmirigycsomók, a pajzsmirigyrák vagy a hyperthyreosis kezelésére általában elvégzett részben vagy egészben végzett műtéti eltávolítása, amelyet általában a pajzsmirigycsomók, a pajzsmirigy -rák kezelésére végeznek. A pajzsmirigyszövet eltávolítása csökkenti ennek a mirigynek a hormonok előállítási képességét. Ha a sebészek eltávolítják a teljes pajzsmirigyet, a hormontermelés teljesen leáll.
A pajzsmirigy hiperaktív kezelésére használt radioaktív jódterápia megsemmisíti a pajzsmirigy sejteket. A túl sok pajzsmirigyszövet megsemmisítése állandó alulteljesítményt eredményez.
Azoknak, akik pajzsmirigy műtéten vagy radioaktív jódterápián vesznek részt, egész életen át tartó hormonpótló terápiát kell kapniuk. A nyomon követés szükséges az adagolás idővel történő beállításához.
Ez az ok meglehetősen gyakori a pajzsmirigy -rendellenességek miatt kezelt emberek körében. A kockázatok növekednek, amikor az orvosok eltávolítják a pajzsmirigy nagy részét, vagy nagy adagok radioaktív jódot használnak.
3. Veleszületett hypothyreosis
A veleszületett hypothyreosis olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy hiányzik, fejletlen vagy helytelenül elhelyezkedő. Bizonyos esetekben a pajzsmirigy jelen van, de nem képes megfelelően előállítani hormonokat a hormonszintézist befolyásoló genetikai mutációk miatt.
A pajzsmirigyhormon hiánya a csecsemőkorban és a korai gyermekkorban szellemi fogyatékosságot és növekedési problémákat okozhat, ha azt nem diagnosztizálják és kezelik azonnal.
A veleszületett hypothyreosisot általában újszülött szűrőprogramokon keresztül észlelik. A pajzsmirigyhormonpótlás korai kezelése lehetővé teszi a normális növekedést és fejlődést.
A veleszületett hypothyreosis körülbelül 1 -ben fordul elő 2000–4000 újszülöttben. A rutin szűrés biztosítja a korai diagnózist.
4. Jódhiány
A pajzsmirigynek jódra van szüksége a hormonok előállításához. Azokban a régiókban, ahol a jódbevitel alacsony, a pajzsmirigy nem képes elegendő hormont készíteni, ami alulteljesíthetőséghez vezet. A jódhiány továbbra is az alulaktív pajzsmirigy egyik fő oka világszerte, különösen olyan régiókban, amelyekben jódos só vagy jódban gazdag élelmiszerekhez való hozzáférés nélküli régiók.
A pajzsmirigy megnövekszik annak érdekében, hogy több jódot rögzítsen a véráramból. Ezt a bővítést goiternek nevezik. Az idő múlásával a hosszabb jódhiány csökkenti a hormon kimenetet.
Azok az emberek, akik jód-hiányos területeken élnek, elkerülik a jódos sót, vagy követik az alacsony jódtartalmú étrendet, nagy kockázatot jelentenek. A terhes nőknek több jódot igényelnek, és fokozottan szembesülnek a jódhiány kockázatával.
5. gyógyszerek
Egyes gyógyszerek zavarják a pajzsmirigyhormontermelést vagy funkciót. Példa erre a lítium (a bipoláris rendellenesség kezelésére), az amiodaron (a szabálytalan szívritmusok kezelésére használják) és az interferon-alfa (a vírusfertőzések és a rák kezelésére szolgál).
Ezek a gyógyszerek blokkolhatják a jódfelvételt vagy gátolhatják a pajzsmirigy hormon felszabadulását. Például a lítium felhalmozódik a pajzsmirigybe és csökkenti a hormonszekréciót.
Azokat a betegeket, akik ezeket a gyógyszereket szedik, rendszeres pajzsmirigyfunkciós tesztelésen kell részt venniük. Az orvosok azt javasolhatják, hogy állítsák be az adagot vagy a gyógyszerek váltását, ha a pajzsmirigy alulteljesítménye alakul ki.
A gyógyszeres kezelés által kiváltott hypothyreosis ritka, de fontos ok, különösen a hosszú távú kezelésben részesülő betegeknél.
6. agyalapi mirigy vagy hipotalamikus rendellenességek
Az agyalapi mirigy és a hypothalamus a pajzsmirigy aktivitását a pajzsmirigy-stimuláló hormon és a tirotropint felszabadító hormon előállításával szabályozza. Az ezen agyi régióit érintő daganatok, trauma vagy gyulladás ronthatja a hormon jelátvitelt és csökkentheti a pajzsmirigy működését. Ezt a feltételt másodlagos vagy központi hypothyreosisnak hívják.
Ezekben az esetekben a pajzsmirigy szerkezetileg normális, de nem kap megfelelő stimulációt a hormonok előállításához. A tünetek hasonlóak az elsődleges hypothyreosis tüneteihez, de tartalmazhatnak más hormonális hiányosságokat.
Ez az ok ritka, és általában ismert agyalapiós betegségben vagy agyi sérülésben szenvedő embereknél fordul elő. A diagnózishoz és a kezeléshez hormonvizsgálat, agyi képalkotó teszt és speciális értékelés szükséges.
7. infiltratív betegségek és sugárzás
A szarkoidózis, a hemochromatosis és az amiloidózis olyan betegségek, amelyek rendellenes anyagokkal beszivárognak a szervekbe. Ezek a betegségek befolyásolhatják a pajzsmirigyt és csökkenthetik annak működését. A nyaki vagy a mellkasi sugárterápia, amelyet gyakran rák kezelésére használnak, károsíthatja a pajzsmirigy sejteket.
Az ezek okaiból származó károsodások fokozatosan fejlődnek ki. Azoknak az embereknek, akiknek sugárterhelése vagy ismert infiltratív betegségük van, rendszeres pajzsmirigyfunkciós tesztelésen kell részt venniük.
Ezek az okok ritkák, de figyelembe kell venni, ha más magyarázatok hiányoznak.
A pajzsmirigy nem aktív tünetei
A pajzsmirigy nem aktív tünetei a lassult anyagcserével kapcsolatos tüneteket okoznak. A tünetek súlyosságukban változnak, és fokozatosan fejlődhetnek. A pajzsmirigy nem aktív tünetei:
- Fáradtság és csökkentett energia
- Súlygyarapodás a normál étrend ellenére
- Hideg intolerancia
- Száraz bőr és száraz haj
- Székrekedés
- Depresszió vagy lassított gondolkodás
- Menstruációs szabálytalanságok vagy meddőség
- Rekedtség
- Puffadt arc
- Duzzanat a nyakban (goiter)
- Lassú pulzusszám
- Izomgyengeség vagy izomgörcsök
A gyermekek növekedési késleltetési vagy fejlődési problémákat tapasztalhatnak. A csecsemőknél a tünetek között szerepel a rossz táplálkozás, a hosszan tartó sárgaság és az álmosság.
Ezek a tünetek gyakran hasonlítanak más egészségügyi állapotok tüneteire. Sokan nem veszik észre, hogy a pajzsmirigy diszfunkciója az oka, amíg a tesztelés meg nem erősíti a diagnózist.
A pajzsmirigy nem aktív diagnosztizálása
Az orvosok a pajzsmirigyhormon szintjét a vérben diagnosztizálják a pajzsmirigy nem aktív pajzsmirigyét. A legfontosabb tesztek a következők:
- A pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH): A TSH növekszik, amikor a pajzsmirigy nem aktívvá válik, mivel az agyalapi mirigy több hormontermelést próbál stimulálni.
- Ingyenes tiroxin (ingyenes T4): A szabad T4 szintek csökkennek, ha a pajzsmirigy nem termel hormonokat.
Az elsődleges hypothyreosisban a TSH magas és a szabad T4 alacsony. A másodlagos hypothyreosisban mind a TSH, mind a szabad T4 alacsony.
Az orvosok ellenőrizhetik a pajzsmirigy -peroxidáz antitesteket is az autoimmun pajzsmirigygyulladás azonosításában. A képalkotó teszt általában nem szükséges, hacsak nem gyanítják a szerkezeti problémát vagy a tömeget.
A pajzsmirigy nem aktív kezelése
A kezelést a pajzsmirigyhormonok napi helyettesítésével végezzük szintetikus levotiroxinnal. Ez a gyógyszer visszaállítja a normál hormonszintet és csökkenti a tüneteket.
Az orvosok az életkor, a súly és az egészségi állapot alapján történő dózissal kezdődnek. A rendszeres vérvizsgálatok segítik a TSH szintjét és irányítják a dózis beállítását.
A kezelés általában egész életen át. A hiányzó adagok vagy a gyógyszerek megállítása a tünetek visszatérését okozhatja. A kezelésben részesülő embereknek 6–12 havonta szükségük van rutin nyomon követésre a helyes hormonszint fenntartása érdekében.
A csecsemőkben és a gyermekeknél a korai és következetes kezelés megakadályozza a fejlődési problémákat. A pajzsmirigy nem aktív terhes nők gondos megfigyelést igényelnek, mivel a pajzsmirigyhormonok nélkülözhetetlenek a magzati agy fejlődéséhez.
Összefoglalva: a pajzsmirigy nem aktív oka sokféle okból származik, kezdve az autoimmun betegségtől a jódhiányig vagy az orvosi kezelésekig. Mindegyik ok egyedi módon befolyásolja a pajzsmirigy működését. A tünetek felismerése, a mögöttes ok megértése, valamint a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés megszerzése elősegíti a normál test működését és megakadályozza a hosszú távú szövődményeket.
Discussion about this post