A hiperpigmentáció (a bőr sötétedése) okai

A bőr hiperpigmentációja azt jelenti, hogy a bőr egy vagy több területe sötétebbé válik a környező bőrnél. A sötét szín általában a bőrsejtek által termelt melanin pigment túltermeléséből származik. Számos különböző folyamat kiválthatja a melanin túltermelését vagy megváltoztathatja a pigment eloszlását a bőrben.

Hogyan alakul ki a bőr pigmentje és miért növekszik?

Bőrünk melanocitáknak nevezett pigmentsejteket tartalmaz. A melanociták melanoszómáknak nevezett apró struktúrákban termelnek melanint. A melanocitákban található tirozináz nevű enzim szabályozza azokat a kémiai lépéseket, amelyek során a tirozin aminosavból melanin képződik. Amikor a melanociták több melanint termelnek, vagy amikor a melanoszómák több pigmentet juttatnak a környező bőrsejtekbe, a bőr sötétebbé válik. A napfény erősen stimulálja a melanocitákat a melanin termelésére, ezért az ultraibolya fény gyakori kiváltó oka a hosszú távú és egyenetlen bőr sötétedésének.

A bőr hiperpigmentációjának (a bőr sötétebbé válásának) okai

1. Napfénynek való kitettség és napfény által okozott foltok

A krónikus napfénynek való kitettség a bőr pigmentációjának fokozódásának leggyakoribb oka. A napfénynek való ismételt kitettség miatt a melanociták intenzívebben dolgoznak, és szabálytalan pigmentfoltokat termelnek. Ez évek alatt lentigókhoz, más néven napfoltokhoz vagy öregségi foltokhoz, valamint a napfényes lentiginosis vagy fotózásként ismert egyenetlenséghez vezet. A bőr napfénytől való védelme csökkenti a melanin túltermelését kiváltó jelet.

2. Gyulladás és bőrkárosodás (gyulladás utáni hiperpigmentáció)

A bőr bármilyen sérülése vagy gyulladása tartós sötét foltokat okozhat. Ilyen például az akne, az ekcéma, a rovarcsípések, az égési sérülések, a műtéti sebek és a kozmetikai kezelések. A gyulladás a melanocitákat a melanin termelésének fokozására és több pigment elküldésére készteti a közeli bőrsejteknek. Ennek eredménye lehet foltos barna foltok, amelyek hónapokig vagy évekig megmaradnak, és sötétebb bőrű embereknél gyakrabban fordulnak elő és hosszabb ideig maradnak meg. A bőr traumájának elkerülése, a léziók piszkálásának elkerülése és a gyulladás korai kezelése csökkenti ezt a kockázatot.

3. Hormonális változások és melasma

A hormonális változások egyes embereknél erősen befolyásolják a pigmentációt. A melasma – amelyet néha terhességi maszknak is neveznek – barna vagy szürke foltokat okoz az arcon. A terhesség, a kombinált orális fogamzásgátlók használata és más hormonális terápiák gyakran kiváltják a melasma kialakulását az arra hajlamos embereknél. A hormonok nem egyedül hatnak; a napfény és a genetikai háttér általában meghatározza, hogy megjelennek-e a foltok és milyen intenzívek lesznek.

4. Gyógyszerek és kémiai okok

Egyes gyógyszerek és egyes helyi vagy szisztémás vegyi anyagok a bőr sötétedését okozzák. A különböző gyógyszerek különböző mechanizmusok révén okoznak pigmentációt: egyes mechanizmusok stimulálják a melanin termelést, mások a gyógyszert vagy annak metabolitjait rakják le a bőrben, míg egyesek mindkét mechanizmus kombinációját okozzák. Példák erre a minociklinhez hasonló antibiotikumok, az amiodaronhoz hasonló antiaritmiás gyógyszerek és a maláriaellenes gyógyszerek hosszú távú használata. A gyógyszer okozta pigmentáció a hatóanyagtól függően kékesszürkés, barnás vagy vegyes elszíneződésként jelentkezhet. Ha gyanítja, hogy egy gyógyszer okozta a bőr elszíneződését, beszélje meg kezelőorvosával, mielőtt abbahagyná a kezelést.

5. Exogén pigmentek és fototoxikus reakciók

A külső anyagok pigmentet hagyhatnak a bőrben, vagy olyan reakciót válthatnak ki, amely később sötét foltokat hagy maga után. Az ezüst lenyelése vagy az ezüstvegyületeknek való hosszan tartó kitettség a bőrben ezüstrétegek kialakulását eredményezheti, ami argyria néven ismert, tartós szürkéskék elszíneződést okoz. Bizonyos növényi vegyi anyagok, például a lime, a zeller vagy a petrezselyem furokumarinjai, a napfény hatására reakcióba lépnek, és fájdalmas, égési sérüléshez hasonló kiütéseket okoznak, amelyek szabálytalan barna foltokkal gyógyulnak, amit fitofotodermatitisznek neveznek. A tetoválófesték és egyes foglalkozási expozíciók szintén helyi bőr elszíneződést okoznak.

6. Genetikai, életkorral kapcsolatos és etnikai tényezők

A gének határozzák meg az alapvető pigmentaktivitást és a kiváltó tényezőkre való reagálási hajlamot. A természetesen sötétebb bőrű embereknek több melaninjuk van és aktívabb a pigmentátvitelük, ezért nagyobb a kockázata a tartós gyulladás utáni pigmentációnak. Az öregedés megváltoztatja a pigmentáció mintázatát: az idő múlásával a felhalmozódott napkárosodás és a lassabb bőrújulási folyamat miatt egyenetlenebb pigmentáció alakulhat ki.

7. Szisztémás betegségek és endokrin okok

Néhány szisztémás betegség széles körű bőr sötétedést okoz. Az elsődleges mellékvese-elégtelenség – közismert nevén Addison-kór – általános hiperpigmentációt okoz, mert az agyalapi mirigy fokozza a melanint stimuláló hormonok termelését. A vas-túlterheléses rendellenességek, mint például az örökletes hemokromatózis, a vas és a bőr pigmenttermelése közötti komplex kölcsönhatások révén bronzos vagy szürkés bőrszínt okozhatnak. Ha hirtelen vagy széles körű bőr elszíneződést észlel, orvosa megvizsgálja ezeket az okokat, és szükség esetén vérvizsgálatot rendel el.

Hogyan csökkenthető a kockázat, és mikor kell orvoshoz fordulni

• Minden nap védje bőrét a napfénytől. Használjon széles spektrumú naptejet, viseljen védőruházatot, és kerülje a szándékos barnulást.
• Gyulladásos bőrbetegségeket azonnal és óvatosan kezelje, hogy csökkentse a gyulladás utáni foltok kialakulásának esélyét.
• Ne piszkálja a pattanásokat, varasodásokat vagy hólyagokat. A gyógyuló bőr traumája gyakran pigmentációhoz vezet.
• Tájékoztassa orvosát az új vagy súlyosbodó sötét bőrfoltokról, különösen, ha azok hirtelen jelentkeznek, elterjedtek, a nyálkahártyákat érintik, vagy más tünetekkel járnak. Bizonyos típusú pigmentáció gyógyszerek vagy kivizsgálást igénylő egészségügyi állapotok miatt alakul ki.
• Ha egy gyógyszer pigmentációt okozhat, ne hagyja abba a szedését orvosi tanács nélkül. Orvosa felmérheti a kockázatot, alternatív gyógyszereket fontolhat meg, vagy figyelemmel kísérheti a változásokat.