A vádli izom hirtelen megfeszülését gyakran viszonylag egyszerű okok idézik elő, például az izom túlterhelése, a folyadékhiány vagy a hosszan tartó fizikai aktivitás. A mellkasi fájdalomnak azonban számos oka lehet, többek között a szívvel, a tüdővel, az erekkel, az izmokkal és az emésztőrendszerrel kapcsolatos problémák. Ha a vádli görcsök és a mellkasi fájdalom nagyjából egy időben jelentkeznek, azok különös figyelmet érdemelnek, mivel egyes vérrög- és érrendszeri rendellenességek egyszerre érinthetik a lábat és a mellkast.
A vádli görcsök nem jelentenek automatikusan súlyos betegséget. Mindazonáltal a láb- és mellkasi tünetek együttes előfordulása néha sürgős orvosi problémát jelezhet, különösen akkor, ha a láb duzzadt vagy fájdalmas, illetve ha a mellkasi fájdalom légszomjjal, gyors szívveréssel, ájulással vagy vérköhögéssel jár együtt.
Okok, amelyek miatt a vádli görcsök és a mellkasi fájdalom együtt jelentkezhetnek
A vádli görcsök és a mellkasi fájdalom többféle módon is összefüggésben állhatnak egymással.
Egy betegség közvetlenül érintheti mindkét terület véredényeit. Egy vérrög kialakulhat a láb mélyvénájában, majd a tüdőbe vándorolhat, ami mellkasi fájdalmat okoz. Az érelmeszesedés érintheti mind a lábakat, mind a szívet ellátó artériákat, ami lábgörcsöket és mellkasi kellemetlenséget okozhat. Az aorta szakadása megzavarhatja a láb vérellátását, miközben hirtelen, súlyos mellkasi fájdalmat okoz.
Egy másik lehetőség, hogy két egymástól független probléma nagyjából egy időben jelentkezik. Például a kiszáradás vádli-görcsöt okozhat, míg egy másik állapot mellkasi fájdalmat eredményez. Bizonyos gyógyszerek is hozzájárulhatnak az izomgörcsök kialakulásához, miközben egy másik, a szívvel vagy a tüdővel kapcsolatos probléma okoz mellkasi tüneteket.
Olyan állapotok és betegségek, amelyek egyszerre okoznak vádligörcsöt és mellkasi fájdalmat
1. Mélyvénás trombózis tüdőembóliával
A láb mélyvénájában kialakuló vérrög az a legfontosabb állapot, amelyet figyelembe kell venni, ha a vádli problémája mellkasi fájdalommal együtt jelentkezik. A mélyvénás trombózis általában az alsó lábszárban, a combban vagy a medencében alakul ki. A vérrög egy része leválhat, és a vérárammal a tüdőbe jutva tüdőembóliát okozhat. A tüdőembólia életveszélyes állapot.
Vérrögök alakulhatnak ki, ha a véráramlás lelassul, egy véna megsérül, vagy a szervezet hajlamosabb a vérrögképződésre. A kockázati tényezők közé tartozik a hosszan tartó mozgásszegénység, a közelmúltbeli műtét vagy kórházi kezelés, bizonyos krónikus betegségek, az előrehaladott életkor, a vérrögök családi előfordulása, valamint a megnövekedett ösztrogénszintnek való kitettség.
A láb mélyvénájában kialakuló vérrög borjúfájdalmat, duzzanatot, melegségérzetet, valamint a bőr vörösödését vagy elszíneződését okozhatja. Néhány mélyvénás trombózisban szenvedő embernek egyáltalán nincsenek tünetei.
Amikor a vérrög egy része a tüdőbe jut, az ebből eredő tüdőembólia mellkasi fájdalmat okozhat, amely gyakran súlyosbodik mély légvétel vagy köhögéskor. Légszomj, gyors vagy szabálytalan szívverés, szédülés, ájulás és véres köhögés is előfordulhat.
A vádli tünetei tehát az eredeti vérrögre utalhatnak, míg a mellkasi tünetek a tüdőbe jutott vérrögre utalhatnak.
Diagnózis: Az orvosok értékelik a tüneteit, kórtörténetét, a fizikális vizsgálat eredményeit és a kockázati tényezőket. Mivel számos más betegség is okozhat hasonló tüneteket, gyakran speciális vizsgálatokra van szükség. A mélyvénás trombózis gyanúja esetén általában a láb ultrahangvizsgálatát alkalmazzák. A számítógépes tomográfiás pulmonális angiográfia a tüdőembólia standard képalkotó vizsgálata, míg bizonyos esetekben ventilációs és perfúziós vizsgálatot is alkalmazhatnak. A diagnosztikai értékelés részeként vérvizsgálatot is végezhetnek.
Kezelés: A mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kezelésére általában véralvadásgátló gyógyszereket alkalmaznak. A véralvadásgátló gyógyszerek csökkentik a vér további vérrögképződési képességét, és lehetővé teszik a szervezet számára, hogy fokozatosan felszámolja a már kialakult vérrögöt. Súlyos tüdőembólia esetén vérrögoldó kezelésre vagy más, kórházban végzett beavatkozásra lehet szükség. A súlyos mélyvénás trombózis esetében esetenként szükség van a vérrög eltávolítására.
Soha ne kezdje el szedni, ne hagyja abba a szedését, és ne változtassa meg az antikoaguláns gyógyszer adagolását orvosi felügyelet nélkül, mivel a vérzés a kezelés egyik fontos lehetséges szövődménye.
2. Perifériás artériás betegség koszorúér-betegséggel
A perifériás artériás betegség akkor alakul ki, amikor a lábakat ellátó artériák szűkülnek vagy elzáródnak, leggyakrabban érelmeszesedés miatt. Az érelmeszesedés a szívet ellátó koszorúér-artériákat is érintheti. Ennek következtében a csökkent véráramlás miatt lábgörcsök jelentkezhetnek, a szívhez vezető véráramlás csökkenése miatt pedig mellkasi diszkomfort léphet fel.
Az érelmeszesedés akkor alakul ki, amikor zsírlerakódások és koleszterin halmozódnak fel az artéria falain. Idővel ez a lerakódás szűkítheti az artéria belsejét és korlátozhatja a véráramlást. A fontos kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a vesebetegség, az öregedés és egyéb szív- és érrendszeri kockázati tényezők.
A vádliizmok több vérre szorulnak, amikor sétálunk, lépcsőzünk vagy testmozgást végzünk. Ha a lábat ellátó artéria szűkül, a véráramlás nem feltétlenül növekszik annyira, hogy kielégítse az izom igényeit. Ennek következtében gyakran görcsök, fájdalom, fáradtság vagy kellemetlen érzés jelentkezik a vádliban a tevékenység során. A tünet általában enyhül, ha megállunk és pihenünk.
Az érelmeszesedés egyidejűleg érintheti a koszorúereket is. Ha a szívizom nem kap elegendő vért, mellkasi nyomásérzet, szorító érzés, nehézségérzet vagy fájdalom jelentkezhet, különösen fizikai aktivitás közben.
Diagnózis: Az orvos kikérdezi a járással kapcsolatos tüneteiről, a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkről, valamint a kórtörténetéről, és megvizsgálja a lábai vérkeringését. Gyakori vizsgálat a boka-kar index, amely összehasonlítja a bokán mért vérnyomást a karon mért vérnyomással. A rendellenes eredmény az artériás véráramlás csökkenésére utalhat. További vizsgálatok lehetnek a Doppler-ultrahang, a számítógépes tomográfiás angiográfia, a mágneses rezonanciás angiográfia vagy a hagyományos angiográfia, ha további anatómiai információkra van szükség.
Ha mellkasi fájdalom is jelentkezik, az orvosok a klinikai helyzettől függően elektrokardiogrammal, vérvizsgálatokkal, echokardiográfiával, terheléses vizsgálattal, komputertomográfiás koszorúér-angiográfiával vagy koszorúér-angiográfiával vizsgálhatják a koszorúereket és a szívet.
A kezelés középpontjában a kardiovaszkuláris kockázat csökkentése, a véráramlás javítása, a tünetek kontrollálása, valamint a szívroham, a stroke és a végtagkomplikációk megelőzése áll.
A kezelési módszerek közé tartozik a dohányzás abbahagyása, a testmozgás, a szívre jótékony étrend, a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, a vérnyomáskezelés, a cukorbetegség kezelése, valamint a vérrögképződés kockázatát csökkentő gyógyszerek. A tünetekkel járó perifériás artériás betegségben szenvedő betegek számára előnyös lehet a gyaloglás vagy más testmozgási programok végzése. Ha a tünetek az orvosi kezelés és a testmozgás ellenére is súlyosak maradnak, műtéti beavatkozások – például angioplasztika, sztentbeültetés, plakkeltávolítás vagy bypass-műtét – jöhetnek szóba.
3. Aortadisszekció
Aorta disszekció akkor alakul ki, amikor az aorta – a test fő artériája – belső rétegében szakadás keletkezik. Ekkor a vér behatol az aorta falába, és szétválasztja annak rétegeit. Az aorta disszekció orvosi vészhelyzetet jelent.
A meggyengült aortafal hajlamosabb a szakadásra. A magas vérnyomás, valamint bizonyos aorta- vagy kötőszöveti rendellenességek növelik a kockázatot. A már fennálló aortaaneurizma szintén növeli a diszekció kockázatát.
Az aortadiszsekció általában hirtelen, súlyos mellkasi fájdalmat vagy a hát felső részén jelentkező fájdalmat okoz. A fájdalom átterjedhet a hátra vagy a nyakra is.
A diszekció az aorta ágaihoz vezető véráramlást is zavarhatja. A lábba irányuló véráramlás csökkenése lábfájdalmat, gyengeségérzetet vagy járási nehézséget okozhat. A láb tünetei ezért egyidejűleg jelentkezhetnek a súlyos mellkasi fájdalommal.
Diagnózis: Az orvosok eltérő vérnyomást mérhetnek a két kar között, vagy gyengébb pulzust észlelhetnek az egyik karban vagy lábban. Aortadisszekció gyanúja esetén sürgősen képalkotó vizsgálatokra van szükség. A vizsgálatok között szerepelhet mellkasröntgen, transzözofageális echokardiográfia, mellkas-komputertomográfia vagy mágneses rezonancia-angiográfia.
A kezelés az érintett aorta szakaszától és a disszekció súlyosságától függ. Bizonyos esetekben sürgősségi műtétre van szükség a sérült aorta helyreállításához. Más esetekben kezdetben vérnyomás- és pulzusszám-csökkentő gyógyszerekkel is kezelhető a betegség, míg a bonyolultabb esetekben sztentbeültetésre vagy műtétre lehet szükség. Gyakran szükséges a vérnyomás hosszú távú szabályozása és a követő képalkotó vizsgálatok elvégzése.
4. Szívroham, amelyet vádli-görcs kísér
A szívroham mellkasi nyomást, szorító érzést, mellkasi fájdalmat vagy kellemetlen érzést okozhat, és légszomjat, hányingert, fáradtságot vagy szédülést is kiválthat. A vádligörcs nem a szívroham tipikus közvetlen tünete.
Ezek a két tünet azonban több okból is együtt jelentkezhetnek. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedő személynél előfordulhat perifériás artériás betegség vagy más keringési probléma is, amely lábakban jelentkező tüneteket okoz. A fizikai megterhelés, a kiszáradás, a hosszan tartó izomösszehúzódás vagy a gyógyszerek izomra gyakorolt hatása borjúizom-görcsöt okozhat, miközben egy különálló koszorúér-probléma mellkasi fájdalmat eredményez.
A szívrohamot általában elektrokardiogrammal és vérvizsgálatokkal diagnosztizálják. További vizsgálatok lehetnek az echokardiográfia és a koszorúér-angiográfia. A kezelés kórházban történik, és magában foglalhatja a véráramlás javítására szolgáló gyógyszerek adását, valamint olyan sebészeti beavatkozásokat, mint a koszorúér-angioplasztika és a stent beültetése az elzáródott koszorúér újbóli megnyitása érdekében.
5. Általános izomgörcsök, amelyek független mellkasi problémával együtt jelentkeznek
A vádli görcsök és a mellkasi fájdalom nem mindig érrendszeri betegség következménye.
A lábgörcsök gyakori okai közé tartozik az izmok túlterhelése, a kiszáradás, a terhesség, az öregedés és bizonyos gyógyszerek. A lábgörcsök kialakulásához hozzájáruló gyógyszerek közé tartoznak egyes koleszterinszint-csökkentők és egyes vizeletképző gyógyszerek. Sok ember esetében a pontos ok nem azonosítható.
Előfordulhat tehát, hogy valakinek borjúgörcse egy teljesen más probléma – például savas reflux, mellkasfal-izomfájdalom, szorongás vagy légúti betegség – által okozott mellkasi fájdalommal egyidejűleg jelentkezik.
Hogyan lehet megkülönböztetni a borjúgörcsöt egy esetleges vérrögproblémától
A szokásos izomgörcs általában egy izom hirtelen, akaratlan összehúzódása. Az izom a görcs alatt keménynek tűnhet, és nyújtás vagy masszázs után fokozatosan ellazul.
A láb mélyvénájában kialakuló vérrög inkább tartós fájdalmat okoz, mint rövid ideig tartó izomösszehúzódást. Az egyik lábon jelentkező duzzanat, melegségérzet, bőrpír vagy bőrszínváltozás fokozza a vérrög gyanúját. A vérrög nyilvánvaló tünetek nélkül is kialakulhat, ezért a duzzanat hiánya nem zárja ki teljesen a problémát.
Ha mellkasi tünetek is jelentkeznek, az aggodalom fokozódik, különösen akkor, ha légzési nehézségek, gyors szívverés, vérköhögés, ájulás vagy olyan mellkasi fájdalom is társul hozzájuk, amely mély légzéskor vagy köhögéskor súlyosbodik.
Discussion about this post