Mellkasi fájdalom, mellkasi feszültség és izzadás, ha könnyedén gyakorol

Azok az emberek, akiknek a mellkasi fájdalma, a mellkasi szorongás és az izzadás a könnyű erőfeszítés során, gyakran szorongást vagy félelmet érez az egészségüktől. Ezek a tünetek különféle mögöttes állapotok jelei lehetnek, kezdve a jóindulatú izom -csontrendszeri kérdésektől a súlyos kardiovaszkuláris problémákig. Ebben a cikkben információt nyújtunk a mellkas fájdalomról, a mellkas szorításáról és az izzadásról, amikor könnyedén kifejtünk, és ezen állapot diagnosztizálásáról és kezeléséről.

A mellkasi fájdalom, a mellkas feszültsége és az izzadás okai akkor is, ha enyhén gyakorolnak

Szív- és érrendszeri okok

A mellkasi kellemetlenséget és az izzadást még enyhe erőfeszítés során gyakran a szívhez kapcsolódó körülmények okozzák. Az alábbiakban bemutatjuk a fő kardiovaszkuláris okokat.

Angina pectoris és miokardiális ischaemia

Az angina pectoris akkor fordul elő, amikor a szívizom nem kap elegendő oxigént a szűk koszorúér artériák miatt (egy állapot, amelyet koszorúér -betegségnek hívnak). Edzés vagy munka során – akár könnyű testmozgás – növekszik az oxigén iránti igény. Ha a koszorúér artériák nem képesek elegendő vért szolgáltatni, akkor mellkasi fájdalmat vagy szorítást tapasztalhat. Az angina gyakran nyomást vagy szorító szenzációt nevezve izzadás, légszomj vagy akár hányinger kíséri.

A tanulmányok kimutatták, hogy az ismert koszorúér -betegségben szenvedő betegekben még a mérsékelt erőfeszítés is az angin tüneteket válthatja ki az oxigénellátás és a kínálat közötti eltérés miatt.

Diagnózis:

Orvosa több tesztet végezhet az angina vagy a miokardiális ischaemia diagnosztizálására, például:

• Elektrokardiogram (EKG): A rendellenes szívritmusok vagy az ischaemia jeleinek kimutatása.
• Stresszvizsgálat: Gyakorlati stresszteszt (futópad vagy kerékpár -ergométer) vagy farmakológiai stresszteszt (a testmozgás szimulációs gyógyszereinek felhasználásával) segít felmérni, hogyan reagál a szíve a megnövekedett keresletre.
• Echokardiográfia: Az ultrahang képalkotás megmutathatja a csökkent véráramlás vagy a szívfal mozgás rendellenességeinek területeit.
• Koszorúér-angiográfia: Azokban az esetekben, amikor a nem invazív tesztek nem meggyőzőek, katéter-alapú eljárás alkalmazható a koszorúér artériák megjelenítésére.

Kezelési lehetőségek:

Az angina kezelése általában magában foglalja az életmód módosítását (étrend, testmozgás, dohányzás abbahagyása), gyógyszerek és néha intervenciós műtétek:

• Gyógyszerek: A nitroglicerint használják a mellkas fájdalom gyors enyhítésére. A béta-blokkolók, a kalciumcsatorna-blokkolók és a gátlemezgömbök (mint például az aszpirin) segítik a tünetek kezelését és csökkentik a szívroham kockázatát.
• Intervenciós műtétek: Angioplasztika stentálással vagy koszorúér -bypass graft műtéttel (CABG), ha a koszorúér -elzáródások jelentősek.
• Életmód -változások: Rendszeres, mérsékelt testmozgás felügyelete, étrend -változások és súlykezelés alapvető szerepet játszanak a szívkockázat csökkentésében.

Aritmiák

Az aritmiák rendellenes szívritmusok, amelyek zavarhatják a vér hatékony pumpálását. Bizonyos aritmiák – például a korai kamrai összehúzódások vagy a pitvarfibrilláció – a mellkasi feszültség, a kellemetlenség és az izzadás érzetéhez vezethetnek egy következetlen szívverés és csökkent szívteljesítmény miatt. Munka vagy testmozgás során, ha a szívritmád szokatlanul válik, a test válasza magában foglalhatja a szimpatikus idegrendszer túlzott aktiválását, amely izzadást és a mellkas szorosságának érzését eredményezheti.

Diagnózis:

• Elektrokardiogram (EKG): Gyakran az első teszt, amely kimutatta a rendellenes szívritmusokat.
• Holter megfigyelése: A szív villamos aktivitásának 24-48 órás felvétele megragadhatja az időszakos aritmiákat.
• Eseményfigyelők: Ezeket az eszközöket hosszabb ideig használják, ha aritmiák szórványosan fordulnak elő.
• Echokardiográfia: Ez a képalkotó teszt segíthet felmérni minden olyan strukturális szív rendellenességet, amely hajlamos az aritmiákra.

Kezelési lehetőségek:

• Gyógyszerek: An-narritmikus gyógyszerek, béta-blokkolók vagy kalciumcsatorna-blokkolók használhatók a szívritmus stabilizálására.
• Életmód módosítása: A koffein és az alkoholfogyasztás csökkentése, valamint a stressz kezelése hasznos lehet.
• Intervenciós műtétek: Bizonyos esetekben olyan műtéti eljárások, mint például a katéter ablációja (a szöveti rendellenes ritmust okozó szövetek elpusztítására), vagy a szívritmus -szabályozó vagy a defibrillátor beültetését ajánlják.

Tüdő okok

Noha a szívvel kapcsolatos kérdések gyakori bűnösök, a tüdő szerepet játszhat a mellkasi fájdalom és szorongás okozásában is.

Gyakorlat által kiváltott asztma (hörgőkoncsonó)

A testmozgás által kiváltott hörgőkoncsonó, amikor a légutak a fizikai aktivitás alatt vagy után keskenyek. Ha edz vagy dolgozik, gyorsabban és mélyebben lélegzik, ami a légutak hűtéséhez és szárításához vezethet. Ez kiválthatja a gyulladást és az izmok összehúzódását a hörgők falakában, ami mellkasi szorítást, légszomjat és néha mellkasi fájdalmat eredményez, amely utánozza a szívfájdalmat. Noha az izzadás nem kapcsolódik közvetlenül a hörgők szűkületéhez, a test általános stressze szimpatikus választ válthat ki.

Diagnózis:

• Spirometria: Egy tüdőfunkciós teszt, amely a légáramot a testmozgás előtt és után méri, feltárhatja a hörgőt.
• Gyakorlati kihívás teszt: Kontrollált környezetben elvégezve, ez a teszt figyeli a tüdőfunkció változásait edzés után.
• Metacholin kihívás teszt: Ha az eredmények nem egyértelműek, akkor ez a teszt felhasználható a légúti reakcióképesség provokálására.

Kezelési lehetőségek:

• Inhalált hörgőtilítók: A tünetek megelőzésére általában a rövid hatású béta-agonistákat használják a testmozgás előtt.
• Belélegzett kortikoszteroidok: Tartós esetek esetén ezek a gyógyszerek segítenek csökkenteni a légúti gyulladást.
• A triggerek elkerülése: A test edzés előtti felmelegedése és a hideg vagy száraz levegő elkerülése szintén segíthet.

Pulmonálisembólia (pulmonary embolism)

A tüdőembólia akkor fordul elő, amikor egy vérrög a tüdőbe halad, és blokkolja a tüdő artériát. Noha a tüdőembólia általában hirtelen és súlyos tünetekkel jár, bizonyos esetekben, különösen, ha a vérrög kicsi vagy részben elzárja az artériát, enyhe mellkasi fájdalmat, mellkasi szorítást vagy izzadást tapasztalhat a fizikai erőfeszítés során. Ez a mechanizmus magában foglalja az oxigéncserét és a szív megnövekedett feszültségét.

Diagnózis:

• D-dimer teszt: A megemelkedett szintek vérrög jelenlétére utalhatnak.
• Számítógépes tomográfia Pulmonális angiográfia (CTPA): Ez a képalkotó teszt az arany standard a tüdőembólia diagnosztizálására.
• Szellőztetés-perfúzió (v/q) letapogatása: Használat, ha allergiák vagy vese problémák miatt nem tud CT-letapogatást végezni.

Kezelési lehetőségek:

• Antikoagulációs terápia: Olyan gyógyszereket, mint a heparin vagy a warfarin, a vérrögök további képződésének megelőzésére.
• Trombolitikus terápia: Súlyos esetekben véralvadásgátló gyógyszereket lehet beírni.
• Hosszú távú menedzsment: Egyes esetekben egy alacsonyabb szintű Vena Cava (IVC) szűrőt lehet használni annak megakadályozására, hogy a vérrögök elérjék a tüdőt.

Izom -csontrendszeri okok

Az izom -csontrendszeri problémák olyan tüneteket is okozhatnak, amelyek mellkasi fájdalomnak vagy mellkasi feszültségnek érzik magukat, különösen a fizikai aktivitás során.

Costochondritis (CO8XSTO8XCHO8XNDR8XIT8XIS)

A costochondritis a porc gyulladása, amely összeköti a bordáit a szegycsontjával. Ez a gyulladás lokalizált mellkasi fájdalmat és érzékenységet okozhat, amely gyakran reprodukálható az érintett területre. Lehet, hogy a fájdalom éles vagy fáj, és bár nem jellemzően veszélyes, utánozhatja a súlyosabb állapotokhoz kapcsolódó fájdalmat.

Diagnózis:

• Fizikai vizsgálat: Orvosa gyakran diagnosztizálja a costochondritist a mellkasának nyomásával és a fájdalom reprodukálásával.
• Képalkotó tesztek: A röntgen- vagy MRI-szkennelések általában nem szükségesek, hacsak más feltételeket gyanítanak.

Kezelési lehetőségek:

• Nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (NSAID): Az olyan gyógyszerek, mint az ibuprofen vagy a naproxen, csökkentik a gyulladást és a fájdalmat.
• Pihenés és hő- vagy jégterápia: A hő- vagy jégcsomagok felhordása az érintett területre megkönnyebbülést jelenthet.
• Fizikoterápia: Krónikus esetekben nyújthatunk nyújtási és erősítő gyakorlatokat.

Izomfeszültség

A mellkas falában lévő izomtörzs vagy az izmok túlzott felhasználása fájdalmat és mellkasi szorítást eredményezhet. Ha dolgozik vagy edz – még könnyedén is -, ha az izmok dekondicionáltak, vagy ha hirtelen növeli tevékenységét, akkor olyan izomfájdalmat vagy görcsöket alakíthat ki, amelyek a mellkas szorongásának érezhetik magukat.

Diagnózis:

• Történelem és fizikai vizsga: Orvosa megkérdezi a tünetek kialakulását, és a mellkasi izmokat megvizsgálhatja (megvizsgálhatja) a gyengédség megtalálása érdekében.
• Képalkotó tesztek: Ritkán szükséges, hacsak nem aggódik a súlyosabb sérülés miatt.

Kezelési lehetőségek:

• Pihenés: Hagyja, hogy az izmok gyógyuljanak azáltal, hogy elkerülik a fájdalmat súlyosbító tevékenységeket.
• Jég- és hőterápia: A jég kezdetben csökkentheti a gyulladást; Később a hő segíthet a szoros izmok pihenésében.
• Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók: Az NSAID-ok enyhíthetik a fájdalmat és csökkenthetik a gyulladást.

Gyomor -bélrendszeri okok

Időnként az, ami a szív vagy a tüdővel kapcsolatos mellkasi fájdalomnak érzi magát, az emésztőrendszerből származhat.

Gastroesophagealis reflux betegség

A gastroesophagealis reflux betegség akkor jelentkezik, amikor a gyomorsav -reflux a nyelőcsőbe, irritációt és égő érzést okozva a mellkasban. Ez a fájdalom néha utánozhatja az angina kellemetlenségét. A könnyű testmozgás időnként súlyosbíthatja a reflux tüneteket a megnövekedett intraabdominális nyomás és a gyomor helyzetében bekövetkező változások miatt.

Diagnózis:

• Klinikai értékelés: Orvosa részletes kórtörténetét veszi a tünetekről, ideértve a fájdalom kapcsolatát az étkezéshez és a testmozgáshoz.
• Endoszkópia: Endoszkópia akkor is elvégezhető, ha a tünetek súlyos vagy tartósak a nyelőcső károsodásainak megjelenítésére.
• PH -monitorozás: A nyelőcső savszintje 24 órán át történő mérése megerősítheti a gastroesophagealis reflux betegséget.

Gastroesophagealis reflux betegség kezelése:

• Életmód -módosítások: fogyás, étkezési változások (elkerülve a kiváltó ételeket), és az étkezés után közvetlenül nem fekve segíthet.
• Gyógyszerek: A protonszivattyú -gátlók (PPI) és a H2 blokkolók csökkentik a gyomorsav -termelést és elősegítik a gyógyulást.
• Műtét: Súlyos esetekben figyelembe lehet venni az anti-reflux műtétet.

Mikor kell orvosi kezelést keresnie?

Mivel a mellkasi fájdalom, a mellkasi szorongás és az izzadás súlyos állapotok jele lehet, azonnali orvosi ellátást kell kérnie, ha megtapasztalja:

• Súlyos vagy tartós mellkasi fájdalom
• Fájdalom, hogy a kar, a nyak vagy az állkapocs
• Légszomj
• Fejfájdalom vagy tudatosság elvesztése
• Azok a tünetek, amelyek nem oldódnak meg a pihenéssel

Még akkor is, ha a tünetek csak könnyű munka vagy testmozgás során fordulnak elő, indokolt az egészségügyi szakember alapos értékelése az életveszélyes állapotok kizárására.