Mi az a csigolya daganat?
A csigolya-daganat egyfajta gerincdaganat, amely a gerinc csontjait vagy csigolyáit érinti. A gerincvelőben vagy a gerincvelő borításában (dura) kezdődő gerincdaganatokat gerincvelődaganatoknak nevezzük.
A csigolyákat érintő daganatok gyakran terjedtek el (áttétet képeztek) a test más részein lévő rákos megbetegedések következtében. Vannak azonban olyan daganatok, amelyek a gerinc csontjaiban kezdődnek, például chordoma, chondrosarcoma, osteosarcoma, plasmacytoma és Ewing-szarkóma.
A csigolyadaganat befolyásolhatja a neurológiai funkciót azáltal, hogy megnyomja a gerincvelőt vagy a közeli ideggyökereket. Ahogy ezek a daganatok a csontban növekednek, fájdalmat, csigolyatöréseket vagy gerincoszlop instabilitását is okozhatják.
Akár rákos, akár nem, a csigolyadaganat életveszélyes lehet és maradandó rokkantságot okozhat.
Számos kezelési lehetőség létezik a csigolyadaganatok kezelésére, beleértve a műtétet, a sugárterápiát, a kemoterápiát, a gyógyszereket vagy néha a daganat monitorozását.
A csigolya daganatok típusai
A gerincoszlop apró csontokból (csigolyák) áll, amelyek egymásra helyezkednek, és körülzárják és védik a gerincvelőt és annak ideggyökereit.
A gerincdaganatokat a gerincben vagy a gerincoszlopban elfoglalt helyük szerint osztályozzák. A csigolyarákokat extradurális daganatoknak is nevezik, mivel magán a gerincvelőn kívül fordulnak elő.
A legtöbb, a csigolyákat érintő daganat a test egy másik helyéről – gyakran a prosztatából, a mellből, a tüdőből vagy a veséből – terjedt (áttétet képez) a gerincre. A myeloma multiplex egyfajta rák, amely gyakran áttétet ad a gerincre. Bár az eredeti (elsődleges) rákot általában a hátproblémák kialakulása előtt diagnosztizálják, a hátfájás lehet a betegség első tünete az áttétes csigolyadaganatokban szenvedőknél.
A gerinc csontjaiban kezdődő daganatok (elsődleges daganatok) sokkal ritkábban fordulnak elő. A plazmacytoma az elsődleges csigolya-daganat egyik típusa.
Más daganatok, például oszteoid osteomák, oszteoblasztómák és hemangiomák is kialakulhatnak a gerinc csontjaiban.
A csigolya daganatok tünetei
A csigolyadaganatok különböző jeleket és tüneteket okozhatnak, különösen a daganatok növekedésével. A daganatok hatással lehetnek a gerincvelőre vagy a gerinc ideggyökereire, ereire vagy csontjaira. A csigolya daganat jelei és tünetei a következők lehetnek:
- Fájdalom a daganat helyén a daganat növekedése miatt
- Hátfájás, amely gyakran a test más részeire is kisugárzik
- Hátfájdalom, ami éjszaka még rosszabb
- Érzékelés elvesztése vagy izomgyengeség, különösen a karokban vagy a lábakban
- Nehéz járás, néha eséshez vezet
- Kevésbé érzed magad a hidegre, melegre és fájdalomra
- A bél vagy a hólyag működésének elvesztése
- Bénulás, amely lehet enyhe vagy súlyos, és a test különböző területein támadhat
A gerincdaganatok a daganat típusától függően eltérő ütemben fejlődnek.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A hátfájásnak számos oka van, és a legtöbb hátfájást nem daganat okozza. Mivel azonban a gerincdaganatok korai diagnosztizálása és kezelése fontos, a hátfájással kapcsolatban orvoshoz kell fordulnia, ha:
- Kitartó és progresszív
- Nem tevékenységhez kapcsolódik
- Éjszaka rosszabbodik
- Korábban rákos volt, és új hátfájás alakul ki
- a rák egyéb szisztémás jelei és tünetei vannak, mint például hányinger, hányás vagy szédülés
Azonnal orvoshoz kell fordulnia, ha a következőket tapasztalja:
- Progresszív izomgyengeség vagy zsibbadás a lábakban vagy a karokban
- Változások a bél vagy a hólyag működésében
Okoz
A gerincben kezdődő csigolyadaganatok nagyon ritkák, és az orvosok nem tudják egyértelműen, miért alakulnak ki. A szakértők azt gyanítják, hogy a hibás gének szerepet játszanak. De általában nem ismert, hogy az ilyen genetikai hibák öröklődnek-e, vagy egyszerűen csak idővel alakulnak ki. Vagy valami a környezetben, például bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség okozhatja.
A legtöbb csigolya-daganat áttétes, ami azt jelenti, hogy a test más részein lévő szervek daganataiból terjedtek. Bármilyen típusú rák eljuthat a gerincbe, de a mellből, a tüdőből és a prosztatából terjedő gyakori daganatok nagyobb valószínűséggel terjednek a gerincre, mint mások. A csontrák, mint például a myeloma multiplex, szintén átterjedhet a gerincre.
A csigolyadaganatok is gyakrabban fordulnak elő azoknál az embereknél, akiknek a kórtörténetében rákos megbetegedés szerepel.
A csigolya daganatok szövődményei
Mind a nem rákos, mind a rákos csigolyadaganatok összenyomhatják a gerincvelői idegeket, ami mozgás- vagy érzéskieséshez vezethet a daganat helye alatt. Ez néha változásokat okozhat a bél és a hólyag működésében. Az idegkárosodás maradandó lehet.
A csigolyadaganat károsíthatja a gerinc csontjait és instabillá teheti azt, ami növeli a hirtelen törések vagy a gerinc összeomlásának kockázatát, ami megsértheti a gerincvelőt.
Ha azonban korán elkapják és agresszíven kezelik, megelőzhető a további funkcióvesztés és visszanyerhető az idegműködés. Elhelyezkedésétől függően a gerincvelőhöz nyomódó daganat életveszélyes lehet.
A csigolya daganatok diagnosztizálása
A csigolyadaganatokat néha figyelmen kívül lehet hagyni, mert tüneteik hasonlítanak a gyakoribb állapotokhoz. Emiatt különösen fontos, hogy orvosa ismerje teljes kórtörténetét, és végezzen általános fizikai és neurológiai vizsgálatokat.
Ha orvosa csigolyadaganatot gyanít, az alábbi tesztek közül egy vagy több segíthet a diagnózis megerősítésében és a daganat helyének meghatározásában:
-
Spinalis mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Az MRI erős mágnest és rádióhullámokat használ, hogy pontos képeket készítsen a gerincről, a gerincvelőről és az idegekről. Az MRI általában a preferált vizsgálat a csigolyadaganatok diagnosztizálására. Bizonyos szövetek és struktúrák kiemelését segítő kontrasztanyag adható be a kéz vagy az alkar vénájába a vizsgálat során.
Néhány ember klausztrofóbiát érezhet az MRI-szkenner belsejében, vagy zavarónak találja az általa keltett hangos dörömbölést. Füldugók, televíziók vagy fejhallgatók használhatók a zaj minimalizálására. Az enyhe nyugtatókat gyakran alkalmazzák a klausztrofóbia okozta szorongás enyhítésére.
- Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat. Ez a teszt keskeny sugárzást használ, hogy részletes képeket készítsen a gerincről. Néha kombinálható befecskendezett kontrasztfestékkel, hogy a gerinccsatornában vagy a gerincvelőben bekövetkező abnormális változások könnyebben láthatóak legyenek. A CT-vizsgálat MRI-vel kombinálva használható.
-
Biopszia. Gyakran a daganat típusának meghatározásának egyetlen módja egy kis szövetminta (biopszia) mikroszkóp alatti vizsgálata. A biopszia eredményei segítenek meghatározni a kezelési lehetőségeket.
A biopsziás mintavételi módszer kritikus lehet az átfogó kezelési terv sikere szempontjából. A lehetséges szövődmények megelőzése érdekében alaposan meg kell beszélnie a biopsziát orvosával, valamint a sebészeti csapattal. A legtöbb esetben a radiológus finom tűs biopsziát végez kis mennyiségű szövet kinyerésére, általában röntgen- vagy CT-képalkotás irányítása alatt.
Discussion about this post