Áttekintés
Mi az aspergillózis?
Az aspergillózis egy fertőzés vagy allergiás reakció, amelyet különféle penészgombák (egyfajta gomba) okoznak. A penész gyakran a szabadban található növényeken, talajon vagy rothadó növényi anyagokon. A penész beltérben is megnőhet háztartási poron, élelmiszereken, például őrölt fűszereken és építőanyagokon. Az Aspergillus fumigatus az a penészgomba, amely a legvalószínűbb, hogy bizonyos embereknél aspergillózist okoz, amikor belélegzik (belélegzik) a spóráit.
Ki kap aspergillózist?
Az egészséges immunrendszerű emberek többségénél az Aspergillus-expozíció valószínűleg nem okoz problémát. A krónikus tüdőproblémákkal küzdő vagy gyenge immunrendszerű emberek azonban nagyobb kockázatot jelenthetnek a fertőzés kialakulására. A legyengült immunrendszerűek közé tartoznak azok, akik kemoterápiában részesülnek, vagy akik szervátültetésen estek át.
Egynél több típusú aspergillózis létezik?
Az aspergillózisnak többféle típusa van.
Pulmonalis aspergillosis legvalószínűbb olyan embereknél alakul ki, akiknek krónikus tüdőbetegségük van vagy sérült a tüdő. Ezeknek az embereknek a tüdejében valószínűleg abnormális terek vannak, ahol a gomba elszaporodhat. A gomba ritkán az orrmelléküregeket és a hallójáratokat is megfertőzheti. A penészgombák spórái megtelepedhetnek (növekedhetnek) a tüdőüregekben, amelyek krónikus betegségek, például tuberkulózis, tüdőtágulat vagy előrehaladott szarkoidózis következtében alakultak ki. A gomba rostjai csomót képezhetnek, ha fehérvérsejtekkel és vérrögökkel kombinálódnak. Ezt a gombagombát aspergillómának vagy mycetomának nevezik. Egyes esetekben a gombagolyó a test más szerveiben is jelen lehet.
Invazív aspergillózis, a legsúlyosabb típus, akkor fordul elő, amikor a fertőzés a tüdőből a véráramba jut. Más szervek, például a vesék, a máj, a bőr vagy az agy megfertőződhetnek. Ez egy nagyon súlyos állapot, amely kezelés hiányában halálhoz vezethet. A nagyon legyengült immunrendszerű emberek érzékenyebbek az invazív aspergillózisra. Egyéb kockázati tényezők közé tartozik az alacsony fehérvérsejtszám, a kortikoszteroidok hosszú távú alkalmazása vagy a kórházi kezelés.
Allergiás bronchopulmonalis aspergillosis (ABPA) egy allergiás reakció, amely néhány embernél az Aspergillus gombával való érintkezés után fordul elő. A gomba gyulladást okoz a tüdőben és a légutakban. Az ABPA gyakrabban fordul elő a cisztás fibrózisban, bronchiectasisban és/vagy asztmában szenvedő betegeknél, mivel általában több nyálka van a légútjukban. Bár nem világos, hogy pontosan miért következik be az allergiás reakció, a légutakban lévő nyálka jó környezetet biztosíthat a penészgomba növekedéséhez. Sajnos az allergiás reakció az asztmához hasonló tüneteket okozhat, beleértve a zihálást, köhögést és légzési nehézséget.
Mennyire gyakori az aspergillózis?
Becslések szerint a cisztás fibrózisban vagy asztmában szenvedők 10%-a tapasztal allergiás reakciót az aspergillusra. Az ABPA a becslések szerint az összes asztmás körülbelül 2%-ában és a cisztás fibrózisban szenvedő betegek 2-15%-ában fordul elő.
Tünetek és okok
Mi okozza az aspergillózist?
A legtöbb esetben az aspergillózist az Aspergillus fumigatus nevű penészgomba okozza. Az Aspergillus penész gyakran megtalálható elhalt leveleken, komposzthalmokon és más bomló növényi anyagokon, tárolt gabonán, sőt élelmiszereken és fűszereken is. A penészspórák beltérben hordozhatók cipőn és ruházaton, és elszaporodhatnak a szőnyegen. Ha a szűrőket nem tartják tisztán, és a víz nem folyik ki megfelelően, az ablakos klímaberendezések hajlamosak a penészgomba kialakulására. Azok a helyek, ahol az épületeket lebontják vagy felújítják, penészgomba spórákkal szennyeződhetnek.
Mik az aspergillózis tünetei?
A tünetek az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, az aspergillózis típusától függően.
A pulmonalis aspergillosis nem okozhat tüneteket, különösen a korai szakaszban. Ha a betegség előrehalad, a tünetek a következők lehetnek:
- Köhögés, néha nyálka vagy vér kíséretében.
-
zihálás.
-
Láz.
- Mellkasi fájdalom.
- Nehéz légzés.
Az invazív aspergillózis tünetei a következők lehetnek:
- Láz.
- Hidegrázás.
- Légzési nehézségek, például légszomj.
-
Vese- vagy májelégtelenség.
- Sokk.
- Véres köhögés vagy masszív vérzés a tüdőből.
Az allergiás bronchopulmonalis aspergillózis a következőket okozhatja:
- Köhögés nyálka vagy vér kíséretében.
- Zihálás vagy az asztma súlyosbodása.
- Láz.
- Fokozott nyálka- vagy köpetváladék.
- Képtelenség elviselni a testmozgást vagy az edzés által okozott asztmát.
Sok asztmás vagy cisztás fibrózisban szenvedő betegnél már az allergiás reakció okozta tünetekhez hasonló légúti tünetek jelentkeznek, így ezekben a helyzetekben nehéz lehet az ABPA kimutatása. Néha a tünetek, például a köhögés és a sípoló légzés súlyosbodása az egyetlen jele annak, hogy a személy allergiás reakciót tapasztal.
Ha az allergiás reakció idővel kiújul, és a tüdő ismétlődően begyullad, a tüdő és a központi légutak károsodása léphet fel. Az ismétlődő allergiás reakciók a tüdőszövet hegesedését és a központi légutak kiszélesedését okozhatják, ezt az állapotot bronchiectasisnak nevezik.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható az aspergillózis?
Orvosa valószínűleg megkérdezi Önt kórtörténetéről, beleértve a tüneteinek típusát és időtartamát, valamint azt, hogy van-e köhögése vagy láza. Nehéz lehet az állapotot diagnosztizálni, mert a tünetek más betegségek tüneteihez hasonlíthatnak.
Néhány diagnosztikai teszt, amelyre szükség lehet, a következők:
- Bőr- és vérvizsgálatok: Ezek a tesztek hasznosak az ABPA diagnosztizálására, különösen olyan esetekben, amikor a beteg asztmában, bronchiectasisban vagy cisztás fibrózisban szenved. Az orvos vagy a technikus kis mennyiségű aspergillus antigént fecskendez a bőrbe, általában az alsó karba. Egy kis piros dudor a helyszínen vagy annak közelében azt jelzi, hogy allergiás reakciója van. Ezenkívül vérmintát is elemezhetnek annak megállapítására, hogy vannak-e jelen bizonyos antitestek, amelyek allergiás reakciót jeleznek.
- Képalkotó tesztek: Mellkasröntgen vagy számítógépes tomográfia (CT/CAT) végezhető a tüdő vizsgálatára.
- Köpet kultúra: A köpetmintát meg lehet festeni (festeni), és tesztelni lehet, hogy nincs-e jelen aspergillus gomba.
- Biopszia: Az invazív aspergillózis diagnosztizálásához kis szövetmintát vesznek a tüdőből vagy az orrmelléküregekből.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik az aspergillózist?
A kezelési lehetőségek közé tartozik az orális kortikoszteroidok, gombaellenes gyógyszerek és a műtét.
- Orális kortikoszteroid gyógyszerek: Az allergiás bronchopulmonalis aspergillosis kezelésére szilárd vagy folyékony orális gyógyszereket lehet felírni. Ezek a gyógyszerek csökkentik a gyulladást, és megakadályozzák a légúti tünetek, például a zihálás és a köhögés súlyosbodását. A leggyakrabban használt gyógyszerek a prednizolon, a prednizolon és a metilprednizolon.
- Gombaellenes szerek: Ezeket a gyógyszereket általában az invazív tüdőaspergillózis kezelésére használják. A vorikonazol jelenleg a választott gyógyszer, mivel kevesebb mellékhatást okoz, és úgy tűnik, hogy hatékonyabb, mint más gyógyszerek. Az amfotericin B vagy az itrakonazol szintén hatékony a fertőzések kezelésében. A kaszpofungint néha olyan esetekben alkalmazzák, amikor a fertőzés rezisztens más gombaellenes szerekkel szemben. Az ABPA kezelésekor néha gombaellenes szereket is alkalmaznak orális kortikoszteroidokkal együtt. A gombaellenes szerek súlyos mellékhatásokat okozhatnak, például vese- és májkárosodást.
- Sebészet: Műtétre lehet szükség olyan esetekben, amikor aspergillómák vannak jelen, és súlyos problémákat okoznak, például túlzott vérzést. A gombaellenes szerek általában nem hatékonyak az aspergillómák ellen, ezért műtét javasolt. Az embolizáció egy lehetőség lehet a véráramlás blokkolására az artériába, amely vérrel látja el a tüdőüreget, ahol a gombagolyó található. Ezzel eláll a vérzés, de később kiújulhat.
Megelőzés
Hogyan előzhető meg az aspergillózis?
Az aspergillus penészesedés a környezetben való elterjedtsége miatt nagyon nehéz elkerülni a kitettséget. A legjobb elkerülni azokat a helyeket, ahol túl sok por vagy penész van, például építkezéseken vagy komposzthalmok. A legyengült immunrendszerű vagy penészgomba-allergiás embereknek kerülniük kell az olyan tevékenységeket, mint a kertészkedés vagy a fűnyírás. Ha valószínű, hogy ki van téve a szálló pornak vagy penésznek, fontolja meg az arcmaszk vagy az N95 maszk viselését. Egyes esetekben kezelőorvosa gombaellenes gyógyszer alkalmazását javasolhatja a fertőzés megelőzésére.
Discussion about this post