Autizmus spektrumzavar (ASD): okok, tünetek, kezelés és kilátások

Az autizmus spektrum zavart (ASD) korábban autizmusnak vagy pervazív fejlődési rendellenességnek nevezték. Ez egy életre szóló állapot. Az ASD-vel küzdők számára előnyösek azok a terápiák, amelyek új készségeket taníthatnak.

Áttekintés

Mi az autizmus spektrum zavar (ASD), amelyet korábban autizmusnak és pervazív fejlődési rendellenességeknek neveztek?

Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amelyet a következők jellemeznek:

A szociális kommunikációs különbségek nehézségei, beleértve a verbális és nonverbális kommunikációt.
A társas interakciók hiányosságai.
Korlátozott, ismétlődő viselkedésminták, érdeklődési körök vagy tevékenységek és érzékszervi problémák

Az ASD-ben szenvedők közül sokan késleltethetik vagy hiányozhatják a nyelvi fejlődést, értelmi fogyatékossággal, rossz mozgáskoordinációval és figyelemgyengeséggel rendelkeznek.

Mi a különbség az autizmus és az autizmus spektrum zavar (ASD) között?

Az autizmus kifejezést 2013-ban az Amerikai Pszichiátriai Társaság autizmus spektrum zavarra változtatta. Az ASD ma már egy gyűjtőfogalom, amely a következő feltételeket fedi le:

Autisztikus zavar.
Pervazív fejlődési rendellenesség – nincs másként meghatározva (PDD-NOS).
Asperger-szindróma.

Az ASD-vel küzdőknek gondot okoznak a társas interakciók, valamint a nem verbális és verbális kommunikáció értelmezésével és használatával a társadalmi kontextusban. Az ASD-vel küzdő egyéneknek a következő nehézségei is lehetnek:

Rugalmatlan érdekek.
Ragaszkodjon a környezet vagy a rutin azonosságához.
Ismétlődő motoros és szenzoros viselkedések, például karlengetés vagy ringatózás.
Fokozott vagy csökkent reakciók szenzoros ingerekre.

Az, hogy az ASD-vel küzdő személy milyen jól tud működni a mindennapi életben, a tüneteinek súlyosságától függ. Tekintettel arra, hogy az autizmus súlyossága és mindennapi károsodása nagyon változó, egyes emberek tüneteit nem mindig lehet könnyen felismerni.

Mikor kezdhet el azon töprengeni, hogy gyermekének van-e autizmus spektrumzavara (ASD)?

Míg az ASD-t az agy nagyon korai fejlődésének rendellenességeként tartják számon, az autizmus jellemzőinek viselkedési jelei 1 és ½ éves kor és 3 éves kor között jelentkeznek.

Mennyire gyakori az autizmus spektrum zavar (ASD)?

A CDC legutóbbi jelentése alapján a becslések szerint az ASD körülbelül 1 gyermeket érint 54 közül, a fiúknál nagyobb valószínűséggel szenvednek ASD-t, mint a lányokat. Az Egyesült Államokban 2017-ben több mint 5 millió felnőtt, azaz a lakosság 2,21%-a élt ASD-vel. A kormányzati statisztikák szerint az ASD előfordulása (milyen gyakori) az elmúlt években 10-17%-kal nőtt.

Tünetek és okok

Mi okozza az autizmus spektrum zavart (ASD)?

Az ASD-nek nincs egyértelmű oka. A kutatás által alátámasztott okok közé tartozik a genetikai és néhány környezeti tényező. Specifikus genetikai okok csak az esetek 10-20%-ában azonosíthatók. Ezek az esetek közé tartoznak az ASD-vel kapcsolatos specifikus genetikai szindrómák és a genetikai kód ritka változásai.

A kockázati tényezők közé tartozik többek között az idősebb szülői életkor, az alacsony születési súly, a koraszülés, valamint a valproinsav vagy a talidomid terhesség alatti anyai alkalmazása. Ez a tudományterület aktív kutatási terület.

A testvérek nagyobb kockázatnak vannak kitéve az autizmus spektrum zavar (ASD) számára?

Az igazság az, hogy a genetika szerepet játszik az autizmusban. Ha az egyik gyermeknél ASD-t diagnosztizálnak, a következő gyermeknél körülbelül 20%-kal nagyobb az autizmus kialakulásának kockázata a normálisnál. Ha egy család első két gyermekénél ASD-t diagnosztizáltak, a harmadik gyermeknél körülbelül 32%-kal nagyobb az ASD kialakulásának kockázata.

Okoznak-e a védőoltások autizmust (ASD)?

Számos tudományosan megalapozott tanulmány bebizonyította, hogy a vakcinák nem okoznak autizmust. Amikor a gyermekek hirtelen az ASD tüneteit mutatják, néhány szülő tévedésből a nemrégiben beoltott oltást hibáztatja. Egyetlen megbízható tanulmány sem talált bizonyított kapcsolatot a gyermekkori védőoltás és az autizmus között.

Mik az autizmus spektrum zavar (ASD) jelei?

Az ASD jelei az enyhétől a súlyos rokkantságig terjednek, és minden ember más. A következő jelek piros zászlóknak minősülnek, amelyek azt jelzik, hogy kisgyermeke az autizmus kockázatának lehet kitéve. Ha gyermeke az alábbi tünetek bármelyikét mutatja, kérjük, forduljon gyermeke egészségügyi szolgáltatójához, hogy megbeszéljék az autizmus értékelésére történő beutalót.

A jelek a következőket tartalmazzák:

Gyermeke egyáltalán nem reagál a nevére, vagy következetlenül válaszol.
Gyermeke 6 hónapos korára már nem mosolyog szélesen, és nem mutat meleg, örömteli kifejezéseket.
Gyermeke 9 hónapos koráig nem mosolyog, hangokat ad ki és nem pofázik veled vagy másokkal.
A gyermeked 12 hónapos korára nem babrál.
Nincsenek oda-vissza gesztusok, mint például mutogatás, mutogatás, elérés vagy integetés 12 hónapig.
16 hónapig nincsenek szavak.
Nincsenek értelmes, kétszavas kifejezések (az utánzás vagy az ismétlés kivételével) 24 hónapig.
A beszéd, a babrálás vagy a szociális készségek elvesztése bármely életkorban.

Diagnózis és tesztek

Hogyan diagnosztizálható az autizmus spektrum zavar (ASD)?

Nincsenek laboratóriumi vizsgálatok az ASD meghatározására. Egyes egészségügyi szolgáltatók azonban speciális képzésben részesülnek, és szükség esetén szűréseket és értékeléseket végezhetnek, és felkérhetik a szülőket vagy a tanárokat, hogy rögzítsék megfigyeléseiket. Ezek a szolgáltatók lehetnek szakorvosok, pszichológusok és beszédnyelv-patológusok.

Kezelés és kezelés

Hogyan kezelik az autizmus spektrum zavart (ASD)?

Az ASD leggyakrabban élethosszig tartó állapot. Mind az autista gyermekek, mind a felnőttek számára előnyösek a viselkedési beavatkozások vagy terápiák, amelyek új készségeket taníthatnak az autizmus alapvető hiányosságainak kezelésére és az alapvető tünetek csökkentésére. Minden autista gyermek és felnőtt egyedi. Emiatt a kezelési tervet személyre szabottan, az egyedi igényeknek megfelelően alakítják ki. A legjobb, ha a beavatkozásokat a lehető leghamarabb elkezdi, hogy a terápia előnyei az egész életen át fennmaradjanak.

Sok ASD-ben szenvedő embernek gyakran vannak további egészségügyi állapotai, például gyomor-bélrendszeri és táplálkozási problémák, görcsrohamok és alvászavarok. A kezelés magában foglalhatja a viselkedésterápiát, a gyógyszereket vagy mindkettőt.

A korai intenzív viselkedési kezelések során az egész család, és esetleg egy szakembergárda is részt vesz. Ahogy gyermeke öregszik és fejlődik, a kezelést módosítani lehet, hogy megfeleljen a sajátos szükségleteinek.

A serdülőkorban a gyermekek részesülnek az átmeneti szolgáltatásokból, amelyek elősegítik a felnőttkorban elengedhetetlen függetlenség készségeit. Ezen a ponton a hangsúly a munkalehetőségeken és a munkaköri képzéseken van.

Kitekintés / Prognózis

Milyen kilátások vannak az autizmus spektrum zavarban (ASD) szenvedő emberek számára?

Sok esetben az ASD tünetei kevésbé hangsúlyosak, ahogy a gyermek idősebb lesz. Előfordulhat, hogy az ASD-ben szenvedő gyermekek szüleinek rugalmasnak kell lenniük, és készen kell állniuk arra, hogy gyermeküknek megfelelően módosítsák a kezelést.

Az ASD-vel küzdők továbbra is normális életet élhetnek, de gyakran szükségük van folyamatos szolgáltatásokra és támogatásra az életkor előrehaladtával. Az igények a tünetek súlyosságától függenek. A legtöbb számára ez egy egész életen át tartó állapot, amely folyamatos támogatást igényelhet.

A kutatások révén az elmúlt 20 év során sok mindent megtudtak az autizmus spektrum zavarról. Jelenleg aktív kutatás folyik az ASD okairól, a korai felismerésről és diagnózisról, a megelőzésről és a kezelésekről.