Áttekintés
Mi az a dömping szindróma?
A dömpingszindróma olyan egészségügyi állapot, amelyben a gyomor a normálnál gyorsabban üríti ki tartalmát a vékonybél első részébe (a nyombélbe). A dömping szindrómát gyors gyomorürülésnek is nevezik.
A dömping szindrómában szenvedők olyan tüneteket tapasztalnak, mint a hányinger és a hasi görcsök. Ezek a tünetek azért fordulnak elő, mert a vékonybél nem tudja felszívni a tápanyagokat a gyomorban nem megfelelően emésztett élelmiszerekből. Nagyobb valószínűséggel alakul ki dömping szindróma, ha bizonyos típusú gyomorműtéten, például gyomor-bypass műtéten esett át.
Az orvosok a dömping szindrómát két típusba sorolják: korai dömping szindróma és késői dömping szindróma. Mindegyik típus különböző időpontokban fordul elő étkezés után, és különböző tüneteket okoz.
Tünetek és okok
Mi okozza a dömping szindrómát?
A korai és késői dömping szindrómának különböző okai vannak.
- Korai dömping szindróma: A gyomorból nagy mennyiségű étel a normálisnál gyorsabban jut el a nyombélbe (vékonybélbe). Ezt az ételmozgást követően a gyomorból a folyadék a vékonybélbe áramlik. Ez a folyadék gyomorsav és részben megemésztett ételek és italok keveréke.
- Késői dömping szindróma: A tünetek akkor jelentkeznek, amikor az élelmiszerekből és italokból nagy mennyiségű glükóz (cukor) gyorsan bejut a vékonybélbe. A cukor érkezése a normálisnál gyorsabban megemelkedik a vércukorszintje (vércukorszintje). Válaszul a hasnyálmirigy felszabadítja az inzulin hormont. Az inzulin hatására a vércukorszint túl gyorsan csökken. Az eredmény hipoglikémia (alacsony vércukorszint) és egyéb tünetek, például gyengeség lehet.
Kinek van leginkább kitéve a dömpingszindróma kialakulásának?
Valószínűbb, hogy korai vagy késői dömpingszindrómát tapasztal, ha bizonyos típusú gyomorműtéten esett át. Leggyakrabban olyan embereknél fordul elő, akiknél a gyomor nagy részét eltávolító vagy megkerülő műtéten estek át. Ezek az eljárások közé tartozik a gyomor bypass műtét és a gastrectomia.
Dömping szindrómát is tapasztalhat, ha bizonyos egészségügyi állapotai vannak. Az egyik példa a funkcionális diszpepszia, amely arra készteti az emésztőrendszer felső részét, beleértve a nyelőcsövet és a gyomrot is, hogy folyamatosan előre mozgassa az ételt. Ezenkívül bizonyos típusú idegkárosodások, például bizonyos nyelőcső-műtétek által okozott idegkárosodások befolyásolják azt, hogy a gyomor hogyan tartja meg a táplálékot, és hogyan továbbítja a táplálékot a vékonybélbe.
Mik a dömping szindróma tünetei?
A dömping szindróma tünetei a dömping szindróma típusától függenek.
A korai dömping szindróma általában az étkezés befejezését követő 30 percen belül jelentkezik. Ha Ön korai dömping szindrómában él, tünetei lehetnek:
- Hányinger
- Hányás, hasmenés vagy hasi görcsök
- Puffadt érzés
- Gyengeség
- Szédülés
- Hideg verejtékezés
A késői dömping szindróma tünetei általában étkezés után 2-3 órával jelentkeznek. A tünetei a következők lehetnek:
- Alacsony vércukorszint (hipoglikémia)
- Gyengeség
- Hideg verejtékezés
- Szédülés
- Gyors vagy szabálytalan szívverés
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a dömping szindróma?
Kezelőorvosa diagnosztizálhatja a dömping szindrómát az Ön konkrét tünetei és a gyomorműtét kórtörténete alapján.
Orvosa további diagnosztikai vizsgálatokat javasolhat a diagnózis megerősítésére és az egyéb egészségügyi problémák kizárására. Ezek a tesztek a következőket tartalmazhatják:
- Glükóz tolerancia teszt: Kezelőorvosa vérmintát vesz azután, hogy legalább 8 órán át nem evett. A kezdeti vérminta után glükózt (cukrot) tartalmazó oldatot kell inni. Az oldat elfogyasztása után azonnal további vérmintákat vesznek, majd 30 percenként legfeljebb 3 órán keresztül. Ez a teszt azt méri, hogy a szervezet hogyan használja az inzulint a vércukorszint szabályozására.
- Gyomorürítési teszt: Ez a teszt azt méri, hogyan üríti ki a gyomor tartalmát 1-4 órával étkezés után. A vizsgálat előtt el kell fogyasztani egy nyomnyi mennyiségű radioaktív anyagot tartalmazó ételt. Egy speciális szkenner segítségével orvosa figyelheti az élelmiszer mozgását a gyomor-bél traktuson (GI) keresztül. Ezt a vizsgálatot egy kórházban vagy radiológiai központban végzik el.
- Felső GI endoszkópia: Kezelőorvosa endoszkóppal (egy vékony, hajlékony cső fényforrással) a nyelőcsőbe, a gyomorba és a nyombélbe néz. Ez a teszt segít orvosának azonosítani azokat az egyéb egészségügyi problémákat, amelyek a tüneteket okozhatják. Ezek az egyéb problémák magukban foglalhatják a fekélyeket vagy a gyomornyálkahártya gyulladását.
- Felső GI sorozat: Az eljárás során ül vagy áll egy röntgenkészülék előtt. Orvosa báriumoldatot biztosít Önnek inni. Miközben iszik, orvosa a röntgenfelvételen megfigyeli, hogyan dolgozza fel szervezete ezt a folyadékot. A báriumoldat segít bizonyos szövődmények, például a bélelzáródások láthatóbbá tételében a röntgenfelvételeken.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik a dömping szindrómát?
Az étrend megváltoztatása segíthet csökkenteni a tünetek súlyosságát, vagy megakadályozni azok előfordulását. Ezek a változások a következőket tartalmazzák:
- A fehérje- és rostbevitel növelése
- Naponta 5-6 kis étkezést
- Sűrítőszerek hozzáadása, hogy az étel kevésbé legyen vizes
Néhány ember számára az orvosok gyógyszereket írnak fel, például oktreotid-acetátot (Sandostatin®). Ezt a gyógyszert injekció formájában adják be. Beveheti naponta (rövid hatású forma) vagy hosszú hatású injekcióként, amelyet havonta egyszer kap. Az oktreotid-acetát lelassítja a gyomor kiürülési sebességét. Azt is megakadályozza, hogy a hasnyálmirigy étel hatására inzulint bocsásson ki.
Egy másik gyógyszer, az akarbóz (Precose®), segíthet megelőzni a késői dömping szindrómát. Ezt úgy éri el, hogy lelassítja a szervezet szénhidrátfelvételének sebességét.
Ha a dömpingszindrómát a gyomorműtét okozza, vagy ha tünetei nem reagálnak más kezelésekre, orvosa további műtétet javasolhat. A műtét típusa attól függ, hogy milyen műtéteken esett át korábban.
Milyen szövődmények társulnak a dömping szindrómához?
A legtöbb dömpingszindrómában élő ember csak enyhe tüneteket tapasztal. Ha súlyosabb tünetei vannak, nehéz lehet súlyát megtartani. Súlycsökkenés következhet be, ha a tápanyagok gyorsabban távoznak a gyomor-bél traktusból, mint ahogy felszívódhatnak. Ha az étrend és a gyógyszeres változtatások nem elegendőek a dömpingszindróma kezelésére, orvosa műtétet javasolhat. A dömpingszindróma kijavítására irányuló műtét azonban alacsony sikerarányú. Az orvosok csak végső esetben javasolják a műtétet.
Megelőzés
Megelőzhető a dömping szindróma?
Jelenleg nincs mód a gyomorműtét utáni dömping szindróma megelőzésére. Nem minden gyomorműtéten átesett embernél alakul ki dömpingszindróma.
Az étrend megváltoztatása megelőzheti vagy csökkentheti a dömping szindróma tüneteit. Ezek a változások a következőket tartalmazzák:
- A fehérje és rost mennyiségének növelése az étrendben
- Naponta 5-6 kis étkezést
- A folyadékfogyasztás kerülése étkezés utánig
- Az egyszerű cukrok, például az asztali cukor kerülése az ételekben és italokban
- Az ételek vagy italok vastagságának növelése
Kitekintés / Prognózis
Mi a prognózis (kilátások) a dömpingszindrómában szenvedők számára?
A legtöbb embernél a korai vagy késői dömping szindróma idővel és étrendi változtatásokkal javul. Ha tünetei nem enyhülnek az étrend megváltoztatása után, orvosa gyógyszeres kezelést vagy műtétet javasolhat.
Élni
Mire számíthatok a dömping szindróma kezelése után?
Sok embernél a dömping szindróma idővel javul. A javulás különösen valószínű a fent felsorolt étrendi változtatásokkal.
A dömpingszindróma kezelésére használt gyógyszerek, beleértve az oktreotid-acetátot, mellékhatásokat okozhatnak. Ezek tartalmazzák:
- Alacsony vércukorszint (hipoglikémia)
- Epekövesség
- Zsíros, bűzös széklet (széklet)
- Fájdalom az injekció beadásának helyén
Mikor hívjam fel az orvosomat?
Ha kórtörténetében gyomorműtét szerepel, és a dömping szindróma tüneteit tapasztalja, forduljon orvosához. Ő értékelheti és diagnosztizálhatja Önt egyedi kórtörténete, tünetei és további vizsgálatok alapján.
Discussion about this post