Golyva: okok, kockázati tényezők, tünetek, diagnózis és kezelés

A golyva a pajzsmirigy megnagyobbodása a nyakban. A golyvát számos tényező és állapot okozhatja, és a kezelés az éber várakozástól (kezelés nélkül) a műtétig terjed.

Áttekintés

Golyva: okok, kockázati tényezők, tünetek, diagnózis és kezelés — Pajzsmirigy

Mi az a golyva?

A golyva olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy megnő. A pajzsmirigy egy kicsi, pillangó alakú mirigy, amely a nyakban, az ádámcsutka alatt helyezkedik el.

A pajzsmirigy a tiroxin (más néven T4) és a trijódtironin (más néven T3) hormonokat termeli. (A T4 nagy része a pajzsmirigyen kívül T3-ra változik.) Ezek a hormonok bizonyos testi funkciókban játszanak szerepet, beleértve a testhőmérsékletet, a hangulatot és az ingerlékenységet, a pulzusszámot, az emésztést és másokat.

Tünetek és okok

Mi okozza a golyvát?

A golyvának típusától függően különböző okai vannak.

Egyszerű golyva akkor alakul ki, ha a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont a szervezet szükségleteinek kielégítésére. A pajzsmirigy ezt a hiányt úgy próbálja pótolni, hogy megnő.
Helyi golyva a világ bizonyos részein olyan embereknél fordul elő, akik nem kapnak elegendő jódot az étrendjükből (a jód szükséges a pajzsmirigyhormon előállításához). Például a jód hiánya az étrendben még mindig gyakori probléma Közép-Ázsia és Közép-Afrika egyes részein. Mivel az Egyesült Államokban és más országokban jódot adnak a konyhasóhoz, az ilyen típusú golyva általában nem fordul elő ezekben az országokban.
Szórványos a golyvának a legtöbb esetben nincs ismert oka. Bizonyos esetekben bizonyos gyógyszerek ilyen típusú golyvát okozhatnak. Például a lítium gyógyszer, amelyet bizonyos mentális egészségi állapotok, valamint más egészségügyi állapotok kezelésére használnak, okozhat ilyen típusú golyvát.

A golyva egyéb kockázati tényezői a következők:

Örökletes (családtól örökölt)
Női nem
40 év feletti kor

Más betegségek és állapotok is okozhatnak golyvát. Ezek tartalmazzák:

Graves-betegség. A Graves-kór egy autoimmun betegség (a szervezet immunrendszere tévedésből megtámadja az egészséges testet). Ebben az esetben az immunrendszer megtámadja a pajzsmirigyet, és a pajzsmirigy megnő.
Hashimoto-kór. Ez egy másik autoimmun betegség. Ebben az esetben a betegség a pajzsmirigy gyulladását (duzzanatát) okozza. Emiatt kevesebb pajzsmirigyhormont termel, ami golyvát eredményez. Ez a fajta golyva általában idővel magától javul.
Noduláris golyva. Ebben az állapotban a pajzsmirigy egyik vagy mindkét oldalán csomóknak nevezett növekedések fordulnak elő, ami nagyobb növekedést okoz.
Pajzsmirigy rák. A pajzsmirigyrák gyakran megnagyobbítja a pajzsmirigyet.
Terhesség. A humán koriongonadotropin, egy hormon, amelyet a nők a terhesség alatt termelnek, a pajzsmirigy növekedését idézheti elő.
Pajzsmirigygyulladás. Maga a pajzsmirigy gyulladása okozhatja a pajzsmirigy növekedését. Ez akkor fordulhat elő, ha a személy vírus okozta betegségben szenved, vagy miután egy nő szült.
Sugárzásnak való kitettség. Azoknál a személyeknél, akiknek a fejét és a nyakát orvosi sugárkezelésen vették át (de nem diagnosztikai eljárásokat, például CT-vizsgálatot), nagyobb a golyva kialakulásának kockázata.

Mik a golyva tünetei?

A golyva fő tünetei a következők:

Duzzanat a nyak elülső részén, közvetlenül az ádámcsutka alatt
Szorító érzés a torok területén
Rekedtség (karcos hang)
A nyaki vénák duzzanata
Szédülés, amikor a karokat a fej fölé emelik

Egyéb, kevésbé gyakori tünetek a következők:

Légzési nehézség (légszomj)
Köhögés
Zihálás (a légcső szorítása miatt)
Nyelési nehézség (a nyelőcső vagy „tápcső” összenyomása miatt)

Néhány golymás embernek pajzsmirigy-túlműködése vagy pajzsmirigy-túlműködése is lehet. A hyperthyreosis tünetei a következők lehetnek:

Megnövekedett nyugalmi pulzusszám
Gyors szívverés
Hasmenés, hányinger, hányás
Izzadás edzés vagy megemelkedett szobahőmérséklet nélkül
Rázás
Agitáció

Néhány golymás embernek hypothyreosisban vagy pajzsmirigy alulműködésében is előfordulhat. A hypothyreosis tünetei a következők lehetnek:

Fáradtság (fáradtság érzése)
Székrekedés
Száraz bőr
Hízás
Menstruációs rendellenességek

Diagnózis és tesztek

Hogyan diagnosztizálható a golyva?

Számos teszt használható a golyva diagnosztizálására és értékelésére, beleértve a következőket:

Fizikai vizsga: Orvosa meg tudja állapítani, hogy a pajzsmirigy megnőtt-e, ha megtapintja a nyak területén csomókat és érzékenység jeleit.
Hormon teszt: Ez a vérvizsgálat a pajzsmirigy hormonszintjét méri, amely megmondja, hogy a pajzsmirigy megfelelően működik-e.
Antitest teszt: Ez a vérvizsgálat bizonyos antitesteket keres, amelyek a golyva bizonyos formáiban termelődnek. Az antitest a fehérvérsejtek által termelt fehérje. Az antitestek segítenek védekezni a behatolók (például vírusok) ellen, amelyek betegséget vagy fertőzést okoznak a szervezetben.
A pajzsmirigy ultrahangja: Az ultrahang egy olyan eljárás, amely nagyfrekvenciás hanghullámokat küld a testszöveteken keresztül. A visszhangokat rögzítik és videóvá vagy fényképekké alakítják. A pajzsmirigy ultrahangja feltárja a mirigy méretét és csomókat talál.
Pajzsmirigy vizsgálat: Ez a képalkotó teszt információt nyújt a mirigy méretéről és működéséről. Ebben a tesztben kis mennyiségű radioaktív anyagot fecskendeznek be egy vénába, hogy a pajzsmirigyről képet kapjanak a számítógép képernyőjén. Ezt a tesztet nem túl gyakran rendelik, mivel csak bizonyos körülmények között hasznos.
A pajzsmirigy CT-vizsgálata vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotás): Ha a golyva nagyon nagy vagy a mellkasba terjed, CT-vizsgálatot vagy MRI-t használnak a golyva méretének és terjedésének mérésére.

Kezelés és kezelés

Hogyan kezelik a golyvát?

A golyva kezelése attól függ, hogy mekkorára nőtt a pajzsmirigy, a tünetektől és attól, hogy mi okozta. A kezelések a következők:

Nincs kezelés/”éber várakozás”. Ha a golyva kicsi, és nem zavarja Önt, orvosa úgy dönthet, hogy nem szükséges kezelni. A golyvát azonban szorosan figyelni fogják az esetleges változások miatt.
Gyógyszerek. A levotiroxin (Levothroid®, Synthroid®) pajzsmirigyhormonpótló terápia. Akkor írják fel, ha a golyva oka a pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis). Más gyógyszereket írnak fel, ha a golyva oka a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis). Ezek a gyógyszerek közé tartozik a metimazol (Tapazol®) és a propiltiouracil. Az orvos aszpirint vagy kortikoszteroidot írhat fel, ha a golyvát gyulladás okozza.
Radioaktív jód kezelés. Ez a pajzsmirigy-túlműködés esetén alkalmazott kezelés magában foglalja a radioaktív jód szájon át történő bevételét. A jód a pajzsmirigybe kerül, és elpusztítja a pajzsmirigy sejteket, ami összehúzza a mirigyet. A radioaktív jódos kezelést követően a páciensnek általában élete végéig pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben kell részesülnie.
Biopszia. A biopszia a laboratóriumban vizsgálandó szövet- vagy sejtminta eltávolítása. Biopsziára lehet szükség, ha nagy csomók vannak a pajzsmirigyben. Biopsziát vesznek a rák kizárására.
Sebészet. Sebészeti beavatkozást végeznek a pajzsmirigy egészének vagy egy részének eltávolítására. Műtétre lehet szükség, ha a golyva nagy, és légzési és nyelési problémákat okoz. A sebészeti beavatkozást néha csomók eltávolítására is használják. Rák esetén műtétet kell végezni. Az eltávolított pajzsmirigy mennyiségétől függően előfordulhat, hogy a betegnek élete végéig pajzsmirigyhormon-pótló kezelést kell végeznie.