Áttekintés
Mi az a nehézlégzés (dyspnea)?
Ha úgy érzi, hogy nem jut elég levegő a tüdejébe, légszomjnak nevezik. Az orvosok ezt az ijesztő érzést nehézlégzésnek nevezik. Számos különböző egészségügyi probléma jele lehet. Leírhatja úgy, hogy szorít a mellkasában, vagy nem tud mélyen lélegezni.
A légszomj gyakran szív- és tüdőproblémák tünete. De más állapotok, például asztma, allergia vagy szorongás jele is lehet. Az intenzív testmozgás vagy a megfázás is légszomjat okozhat.
Veszélyes a nehézlégzés?
Néha a légszomj életveszélyes egészségügyi állapot jele lehet. Forduljon orvoshoz, ha:
- Hirtelen légzési nehézségei vannak.
- Súlyos légszomja van (nem kap levegőt).
- 30 perc pihenés után még mindig légszomj van.
Kit érint a légszomj?
Mivel nagyon sok oka van, a légszomj nagyon gyakori. Bárki megtapasztalhatja, de gyakrabban fordul elő azoknál, akiknél:
-
Vérszegénység (a vörösvértestek alacsony szintje).
- Asztma.
- Szorongás.
- Szív- vagy tüdőproblémák.
- A dohányzás története.
- Fertőzések.
- Rossz erőnlét.
- Súlyos elhízás.
Lehetséges okok
Mi okozza a légszomjat?
Számos különböző egészségügyi rendellenesség okozhat légszomjat. A leggyakoribb okok a tüdő- és szívbetegségek. Az egészséges légzés ezektől a szervektől függ, hogy oxigént szállítsanak a szervezetbe.
A légszomj akut lehet, csak néhány napig vagy rövidebb ideig tarthat. Más esetekben krónikus, három-hat hónapnál tovább tart.
Mi okozza a folyamatos légszomjat?
A krónikus légszomjat okozó állapotok a következők:
- Asztma: A légutak asztma által okozott beszűkülése megnehezítheti a légzést.
- Szív elégtelenség: Szívelégtelenség esetén a vér nem tudja megfelelően kitölteni és kiüríteni a szívet. Ez az állapot folyadék felhalmozódását okozhatja a tüdejében, ami megnehezítheti a légzést.
- Tüdő betegség: A tüdőszövet olyan betegségek által okozott károsodása, mint a dohányzással összefüggő krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), nehézlégzést okozhat. A daganatok, például a tüdőrák, légszomjat is okozhatnak.
- Elhízottság: A nagy túlsúly megterhelheti a tüdejét, és megnehezítheti a légzést.
- Rossz erőnlét: Az inaktivitás vagy a betegség miatti alaktalanság légszomjat okozhat.
Mi okozza az akut nehézlégzést vagy légszomjat?
Akut (egy hét múlva elmúló) légszomjat okozhatnak a következők:
- Allergiák: Az emberek gyakran légszomjat éreznek az allergiás reakció során.
- Szorongás: A szorongás hiperventilációt (gyors, nehéz légzés) okozhat.
- Fulladás: A torok elzáródása megnehezítheti a levegő be- és kiáramlását a tüdőbe. Ha ételt vagy tárgyat lélegzik be a tüdőbe, szintén gátolja a légáramlást.
- Tüdőembólia: Ez akkor fordul elő, ha vérrög van a tüdejében. Ez az állapot orvosi vészhelyzet.
- Szívroham: Az elzáródás, amely leállítja a szív véráramlását, ijesztő légszomjat okozhat. Ha ezt a tünetet más szívrohamtünetekkel együtt észleli, hívja a 911-et.
- Fertőzés: Az olyan fertőzések, mint a hörghurut vagy tüdőgyulladás, nyálkahártyát termelhetnek, amely blokkolja a légáramlást a tüdő egyes részeihez. Ez megzavarhatja az oxigén diffúzióját a vérbe.
- Sérülés: A törött borda fájdalmassá és megnehezítheti a légzést. A vérzés és a vérszegénység csökkentheti a vörösvértestek számát, ami csökkenti a vérben szállított oxigén mennyiségét.
- Gyógyszer: Bizonyos gyógyszerek szorító érzést okozhatnak a mellkasban. Aszttinok (vérzsírok csökkentésére szolgáló gyógyszerek) és asztmás betegek magas vérnyomására adott béta-blokkolók okozhatják ezt a tünetet.
- Extrém hőmérsékletek. Ha nagyon meleg vagy nagyon hideg, úgy érezheti, hogy légzési nehézségei vannak.
Gondozás és kezelés
Hogyan kezelheti az orvosom a légszomjat?
Orvosa segíteni fog a nehézlégzés kezelésében azáltal, hogy először azonosítja, majd kezeli a légzési nehézséget okozó állapotot. Az alapállapottól függően a kezelés a következőket foglalhatja magában:
- Gyakorlat: A fizikai erőnlét javítása erősítheti a szívet és a tüdőt. A jobb általános egészségi állapot segíthet abban, hogy tevékenység közben kevésbé érzi magát idegesnek. Még szív- vagy tüdőbetegség esetén is segíthet a szív- és érrendszeri rehabilitáció. A szolgáltató azt is javasolhatja, hogy tanuljon meg légzéstechnikákat.
- Gyógyszer: A hörgőtágítóknak nevezett inhalációs gyógyszerek ellazíthatják a légutakat asztma és COPD esetén. A fájdalom vagy szorongás enyhítésére szolgáló gyógyszeres kezelés enyhítheti a légszomjat.
- Oxigénterápia: Ha extra oxigént kap az orrlyukakban lévő maszkon vagy csövön keresztül, akkor kényelmesebben lélegezhet. Ez csak akkor megfelelő, ha a vér oxigénszintjét egészségügyi szakember méri, és alacsonynak bizonyult.
Hogyan állapítja meg az orvos, hogy mi okozza a légszomjat?
A tesztek a következőket tartalmazhatják:
- Fizikai vizsga: Ez olyan dolgokra vonatkozik, mint a hőmérséklet mérése és a mellkas hallgatás. A láz fertőzést jelezhet.
- Pulzoximetria: A szolgáltató ujjérzékelőt használ annak ellenőrzésére, hogy mennyi oxigén van a vérében.
- Mellkas röntgen, CT-vizsgálatok vagy egyéb speciális képalkotó vizsgálatok: Ezek a légszomj okát sugallják, ha még nem diagnosztizáltak krónikus állapotot.
- Vérvétel: Ezek vérszegénységet, fertőzéseket és egyéb állapotokat jelezhetnek.
- Tüdőfunkciós vizsgálatok: Ezek a tesztek azt mutatják, hogy mennyire jól lélegzik.
- Kardiopulmonális terheléses vizsgálat: Ezek a tesztek a futópadon vagy álló kerékpáron végzett edzés során bevitt oxigén és kibocsátott szén-dioxid mennyiségét mutatják.
Hogyan enyhíthetem vagy enyhíthetem a légszomjat?
Önállóan is megelőzheti vagy enyhítheti a légszomjat. Hasznos lépések lehetnek:
- Kerülje az olyan vegyszerek belélegzését, amelyek irritálhatják a tüdejét, mint például a festékgőzök és az autó kipufogógázai.
- Légzési és/vagy relaxációs technikák gyakorlása a légzési funkciója javítása érdekében.
- A dohányzás abbahagyása, ha dohányzik. Ne kezdjen el dohányozni, ha most nem dohányzik.
- Az egészséges testsúly elérése és megtartása.
- Kerülje a tevékenységet olyan időkben, amikor a hőmérséklet nagyon meleg vagy nagyon hideg, vagy amikor magas a páratartalom. Ha tüdőbetegségben szenved, figyelje a rádióban és a TV-ben kiadott légszennyezettségi (ózon) figyelmeztetéseket.
- Győződjön meg arról, hogy berendezése jó állapotban van, ha oxigént használ.
Mikor kell orvost hívni
Mikor hívjam fel orvosomat légszomj miatt?
Ha olyan állapota van, amely azt jelenti, hogy gyakran érzi légszomjat, ügyeljen arra, hogy kövesse egészségügyi szolgáltatója javaslatait arról, hogy minden nap figyeljen az egészségére. Ez magában foglalhatja COPD és asztma esetén a csúcsáramlási teszt elvégzését, vagy mindennapi testmérést, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem tartja vissza a vizet.
Hívja orvosát, ha súlyos légszomja van, vagy ha légszomja zavarja mindennapi tevékenységeit. Néha a légszomj olyan orvosi vészhelyzet jele, amely azonnali kezelést igényel. Menjen el a kórházba, ha 30 perces pihenés után is nehezen lélegzik. Azonnal kérjen sürgősségi segítséget, ha:
- Kék ujjak vagy ajkak.
- Mellkasi fájdalom vagy nehézség, különösen, ha izzadással és hányingerrel jár.
-
Szívdobogás (gyors vagy szabálytalan szívverés).
- Magas láz.
- Stridor (magas hang belégzéskor) vagy ziháló légzés (fütyülő hang) be- vagy kilégzéskor.
- Duzzadt boka vagy láb.
Discussion about this post