Áttekintés
Mi az a meningioma?
A meningiomák az agy mellett található daganatok. Az agyhártyákból származnak, amelyek az agyat és a gerincvelőt borító szövetrétegek, leggyakrabban az arachnoid sejteket. Lassan és befelé nőnek. Gyakran egészen nagyra nőttek, mielőtt diagnosztizálják őket. Bár általában jóindulatúak (nem rákosak), még mindig elég nagyra nőhetnek ahhoz, hogy életveszélyesek legyenek. A rákos daganatokat rosszindulatúnak nevezik. Egyes betegeknél több meningioma is lehet. A meningiomák az összes elsődleges agydaganat körülbelül egyharmadát teszik ki. A meningiomának három típusa van fokozatonként:
- I. fokozat, (jóindulatú meningioma), amely lassan növekszik
- fokozatú (atípusos meningioma), amely gyorsabban növekszik
- III. fokozat (anaplasztikus/rosszindulatú meningioma), amely gyorsan növekszik és terjed
Az ilyen típusú daganatokat olyan neveken is nevezik, amelyek jelzik, hol találhatók, és a mikroszkóp alatt megjelenő sejttípusok alapján.
Hol találhatók leggyakrabban meningiomák?
A legtöbb ilyen daganat az agy külső felületén található. Gyakran az agy tetején találhatók. Néha kialakulhatnak a koponya alján.
Tünetek és okok
Mik a meningiomák okai?
A kutatások kimutatták, hogy az összes meningióma 40-80%-ában a 22-es kromoszóma rendellenessége van, amely a daganatok növekedésének gátlásában játszik szerepet. Ez előfordulhat spontán módon vagy a 2-es típusú neurofibromatosis vagy emlőrák családi anamnézisében. A fej korábbi sugárzása egy másik kockázati tényező. A hormonok és a meningiomák között összefüggés van.
Mik a meningiomák jelei és tünetei?
A leggyakoribb tünet a fejfájás és a kéz vagy a láb gyengesége. Egyes tünetek kifejezetten az agy meningiomával rendelkező területéhez kapcsolódnak.
Egyéb tünetek a következők:
- Zavar
- Álmosság
- Látási és/vagy hallási problémák
- A személyiség megváltozik
- Hányinger és hányás
- Rángások és görcsrohamok
- Arczsibbadás vagy fájdalom
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálják a meningiomákat?
A meningiomák diagnosztizálása nehéz lehet a lassú növekedés miatt. A tüneteket gyakran az öregedésnek tulajdonítják. Alapos neurológiai kivizsgálás szükséges, a diagnózist leggyakrabban radiológiai vizsgálatokkal állítják fel. Más tesztek, például hallás- és látásvizsgálatok használhatók annak meghatározására, hogy a meningioma hogyan befolyásolja az agyat.
Milyen vizsgálatokat alkalmaznak a meningiomák diagnosztizálására?
A diagnózis során gyakran használják a számítógépes tomográfiát (CT-vizsgálatokat) és a mágneses rezonancia képalkotást (MRI). A teljes diagnózishoz biopsziára lehet szükség, de néha a diagnózis felállítható önmagában CT vagy MRI segítségével. Ritka esetekben agyi angiogram használható a daganat vérforrásának meghatározására, vagy annak meghatározására, hogy a daganat hogyan befolyásolja az agy véráramlását.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik és kezelik a meningiomákat?
A sugársebészet és a műtét a leggyakoribb kezdeti kezelések. Amikor először sebészeti beavatkozást alkalmaznak, a sugárkezelést (akár sugársebészetet, akár napi kezelést) a visszatérő daganatok vagy egyes daganatok esetében tartják fenn, amelyeket nem lehet teljesen műtéttel eltávolítani. Az anaplasztikus/rosszindulatú daganatokat sugárterápiával kezelik. Egyes esetekben a legjobb kezelés egyszerűen a szoros megfigyelés. A kemoterápiát csak ritkán alkalmazzák, és általában rosszindulatú vagy atipikus típusú meningiómák vagy 1. fokozatú meningiomák esetén alkalmazzák, ha az előző műtét és/vagy besugárzás sikertelen volt. Kortikoszteroidok és/vagy antiepileptikumok a műtét előtt és után is alkalmazhatók.
Mikor forduljon meningiomában szenvedő személy egészségügyi szolgáltatójához?
Az új és eltérő tüneteket észlelő betegnek haladéktalanul jelentenie kell a változásokat kezelőjének.
Megelőzés
Kit fenyeget a meningiomák kialakulása?
A meningiomák bárkit érinthetnek. A nők a meningiomák kétharmadát teszik ki. A rosszindulatú meningiomák azonban gyakrabban fordulnak elő férfiaknál. Ezenkívül leggyakrabban 30 és 70 év közötti felnőtteknél fordulnak elő. Ezek a daganatok gyakrabban fordulnak elő Afrikában, mint Európában vagy Észak-Amerikában. Az Egyesült Államokban évente 100 000 emberre számítva körülbelül két tüneti meningióma fordul elő.
Kitekintés / Prognózis
Mi a prognózis egy meningiomában szenvedő ember számára?
A jobb eredmények a teljes daganat műtéti eltávolításával vagy sugársebészeti beavatkozással járnak. Minél fiatalabb a beteg a diagnózis idején, annál jobb a hosszú távú prognózis. Az Egyesült Államok központi agydaganat-regisztere 57,4%-os tízéves relatív túlélési arányról számol be a rosszindulatú meningiomában szenvedő betegek körében. A nem rosszindulatú meningiomában szenvedőknél a 10 éves relatív túlélési arány 81,4%. Az arány a meningiomák helyétől függően eltérő lehet. (A rák tekintetében a 10 éves túlélési arány azoknak az embereknek a százalékos aránya, akik 10 évvel a diagnózis után még életben vannak.)
Erőforrások
Látogassa meg agydaganat-útmutatónkat, ha többet szeretne megtudni az agydaganatok különböző típusairól és a kezelési lehetőségekről a Cleveland Clinic szakértőitől.
Discussion about this post