Mi az a lizoszómasav lipáz hiány (LALD)?

A lizoszómális sav lipáz hiánya egy ritka genetikai állapot, amely zsír felhalmozódását okozza a szervezet sejtjeiben, különösen a májban és a lépben.

A lizoszómális sav lipáz hiánya (LALD) egy ritka genetikai állapot, amely problémákat okoz a lipid (zsír) anyagcserével. Bár nem világos, hogy pontosan mennyire ritka az állapot, ez befolyásolhatja 1 a 40 000-hez és 1 a 300 000-hez emberek.

A LALD zsírok felhalmozódását okozza a szervezet sejtjeiben, különösen a májban és a lépben. Ez súlyos egészségügyi szövődményekhez vezethet, beleértve a májbetegséget és az alultápláltságot.

A LALD-nek két formája van. A súlyosabb típus, az úgynevezett Wolman-kór, csecsemőkorban kezdődik. A második típust, amely gyakran jobban kezelhető, koleszteril-észter tárolási betegségnek (CESD) nevezik, és gyermekkorban, serdülőkorban vagy felnőttkorban alakulhat ki.

Melyek a lizoszómális sav lipáz hiányának tünetei?

A LALD (Wolman-kór) korai kezdetű formájának jelei és tünetei a következők lehetnek:

  • hányás
  • hasmenés
  • zsíros széklet
  • duzzadt has
  • megnagyobbodott máj és lép
  • kalcium lerakódások a mellékvesékben
  • képtelen a fejlődésre
  • alultápláltság
  • sárgaság

A LALD (CESD) később kialakuló formájának jelei és tünetei változékonyabbak lehetnek, és magukban foglalhatják:

  • megnagyobbodott máj vagy lép
  • hányás
  • hasmenés
  • zsíros széklet
  • hasi fájdalom
  • tápanyagok felszívódási zavara
  • sárgaság
  • anémia
  • alacsony vérlemezkeszám
  • emelkedett koleszterin-, triglicerid- és májenzimszint
  • érelmeszesedés

Mi okozza a lizoszómális savas lipáz hiányát?

A LALD-t a LIPA gén mutációi okozzák, amely megmondja a sejteknek, hogyan állítsák elő a lizoszomális savas lipáz (LAL) enzimet. A LAL a sejt lizoszómának nevezett részében található, amely lebontja és újrahasznosítja azokat az anyagokat, amelyekre a sejtnek már nincs szüksége.

A LAL általában segít a koleszterin-észterek és trigliceridek koleszterinné és zsírsavakra történő lebontásában, amelyek aztán a májba kerülnek, hogy eltávolítsák a szervezetből.

A LIPA mutációi azonban a LAL termelés csökkenéséhez vezetnek CESD-ben, és nem termelnek LAL-t Wolman-kórban. Ennek eredményeként:

  • A koleszterin-észterek, trigliceridek és más zsírok felhalmozódnak a lizoszómákban.
  • A szervezet más módszereket talál a koleszterin előállítására, ami a vér koleszterinszintjének emelkedéséhez vezethet.
  • A felesleges zsírok továbbra is a májba kerülnek, de nem tudják megfelelően lebontani, hanem elkezdenek felhalmozódni, ami májbetegséghez vezet.

A LALD autoszomális recesszív módon öröklődik. Ez azt jelenti, hogy csak akkor lesz LALD-je, ha megkapja a mutált LIPA gén két példányát – egyet mindkét szülőtől.

Hogyan diagnosztizálható a lizoszómális savas lipáz hiány?

A LALD-t nehéz lehet diagnosztizálni, mert tünetei átfednek néhány gyakoribb állapot tüneteivel. Az egészségügyi szakemberek gyakran összetévesztik az olyan állapotokkal, mint a családi hiperkoleszterinémia és a nem alkoholos zsírmájbetegség.

Néhány funkció azonban egyedi lehet a LALD esetében:

  • Korai kezdetű: Az orvosok Wolman-kórra gyanakodhatnak, ha a következő jelek és tünetek jelentkeznek együtt fordulnak elő:

    • megnagyobbodott máj
    • hányás és hasmenés
    • képtelen a fejlődésre
    • mellékvese meszesedések
  • Késői kezdés: Megfigyelések, amelyek a CESD-re utalhatnak tartalmazza:

    • zsírmáj, rendellenes vérzsírszint vagy érelmeszesedés olyan állapotok hiányában, mint a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás
    • megnagyobbodott lép egyéb okok, például fertőzések vagy vérrák hiányában
    • előrehaladott májbetegség jelei fiatal korban

Az orvosok a következő teszteket használhatják a LALD diagnosztizálására:

  • vérvizsgálatok, például:
    • össz-, LDL- és HDL-koleszterinszint
    • trigliceridek
    • máj funkció
    • teljes vérkép
  • képalkotó vizsgálatok a megnagyobbodott máj vagy lép felderítésére
  • májbiopszia elemzése

Ezek a tesztek azonban önmagukban nem erősíthetik meg a LALD diagnózisát. További vizsgálatok szükségesek.

A genetikai vizsgálatok mutációkat találhatnak a LIPA génben. Az egészségügyi szakemberek teszteket is végezhetnek a LAL enzimaktivitás szintjének felmérésére egy szárított vérfoltban vagy sejtmintában.

Vannak-e kezelések a lizoszómális sav lipáz hiányára?

A Food and Drug Administration 2015-ben jóváhagyta az alfa-sebelipáz (Kanuma) gyógyszert az LALD kezelésére. Ez a gyógyszer az állapot mindkét formájának kezelésére használható.

A Kanuma az enzimpótló terápia egy fajtája. Helyettesíti a LAL-t a szervezetben, így a lipidanyagcsere a szokásos módon haladhat.

A Kanumát intravénásan adják be hetente egyszer a korai kezdődő LALD esetén, és minden második héten egyszer a későbbi LALD esetén. Általában élethosszig tartó kezelésre van szükség.

A Kanuma jóváhagyása előtt túlnyomórészt más kezeléseket alkalmaztak az LALD kezelésére, beleértve:

  • lipidcsökkentő terápiák, például sztatinok
  • májátültetés
  • őssejt transzplantáció

Kezelőorvosa a kezelés ideje alatt figyelemmel kíséri mája, lépének és szív- és érrendszerének állapotát.

Ezenkívül az LALD gyakran felszívódási zavar miatt táplálkozási hiányosságokhoz vezet, így a táplálkozás monitorozása az állapot kezelésének fontos része.

Mi a kilátás a lizoszómális sav lipáz hiányára?

Jelenleg nincs gyógymód a LALD-re. Az állapot hatásainak csökkentése érdekében a kezelés folytatása szükséges. Alapvető fontosságú az általános egészségi állapot és táplálkozás rendszeres ellenőrzése is.

Nagy különbség van a korai és a későbbi LALD kilátásai között:

Korai kezdetű LALD (Wolman-kór)

A Wolman-kór súlyosabb és gyorsan fejlődik. Általában a halál következik be az első életévben. Egy kicsi 2016-os tanulmány megállapították, hogy a halálozási átlagéletkor 3,7 hónap volt.

A Kanuma bevezetése azonban ezzel a feltétellel megnövelte a várható élettartamot. A két klinikai vizsgálat eredményei becslések szerint a Kanumával kezelt csecsemők 68%-a túlélné az 5 éves kort.

Későbbi megjelenés LALD (CESD)

A CESD számos lehetséges egészségügyi szövődményhez kapcsolódik, mint például:

  • májbetegség, amely cirrózisig vagy májelégtelenségig terjedhet
  • koszorúér-betegség vagy szélütés az érelmeszesedés hatásai miatt

  • vérszegénység és alacsony vérlemezkeszám, amelyet a lép megnagyobbodása okoz
  • felszívódási zavar miatti táplálkozási hiányosságok

Általában a CESD-vel rendelkező embereknek a tipikus várható élettartambetegségük megjelenésétől függően.

A Kanuma javította a CESD-vel élők kilátásait is. Egy 2022-es klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a Kanuma-t szedőknél gyorsan javultak a májfunkció és a vérzsírok markerei. Legfeljebb 5 évig nem volt májbetegség progressziója.

A LALD egy ritka genetikai állapot, amely befolyásolja a zsírok anyagcseréjét a szervezetben. Zsírok felhalmozódásához vezet a sejtekben, különösen a májban és a lépben.

Kétféle LALD létezik. A korai kezdetű LALD csecsemőkorban kezdődik, súlyosabb és gyorsan fejlődik. A LALD későbbi megjelenése csecsemőkor után kezdődik, és olyan szövődményekkel jár, mint a májbetegség és az érelmeszesedés.

Az LALD-re jelenleg nincs gyógymód, és a kilátások attól függenek, hogy milyen típusú LALD-t szenved az ember. Összességében az enzimpótló terápiával végzett kezelés javította a LALD kilátásait a korábbi kezelésekhez képest.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *