Mikroszkópos vastagbélgyulladás: amit tudnia kell

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás a vastagbélgyulladás, amely krónikus vizes hasmenést okozhat. Megfontolandó kezelések lehetnek az étrendben, a gyógyszerekben vagy a műtétben történő változtatások.

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás a vastagbél gyulladása. Emésztési tünetekhez vezet, beleértve a krónikus hasmenést. A kezelés a tünetektől és súlyosságtól függ.

Néha elegendő az étrend és az életmód megváltoztatása, de a gyógyszeres kezelés és a műtét lehetséges kezelési lehetőség, amelyet meg kell beszélni az egészségügyi csapattal.

Erről az állapotról

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás olyan állapot, amely a vastagbelét érinti, amelyet vastagbelének is neveznek. Ez egy gyulladás, és gyakran okoz tartós és vizes hasmenést. A mikroszkopikus vastagbélgyulladás diagnózisának megerősítéséhez a vastagbélszövet mikroszkóp alatti vizsgálata szükséges. Ez adja a feltétel nevét.

Vannak három altípus mikroszkopikus vastagbélgyulladás esetén:

  • Kollagén vastagbélgyulladás: Az ilyen típusú mikroszkopikus vastagbélgyulladás fehérjeréteg kialakulását okozza a vastagbélszövetben.
  • Limfocitás vastagbélgyulladás: Az ilyen típusú vastagbélgyulladás a fehérvérsejtek, az úgynevezett limfociták számának növekedését okozza a vastagbélben.
  • Nem teljes mikroszkópos vastagbélgyulladás: Ebben az altípusban mind a kollagén, mind a limfatikus vastagbélgyulladás jellemzői vannak.

Hogyan viszonyul ez az UC-hez?

A „colitis” szó gyulladt vastagbélt jelent, és számos hasonlóság van a fekélyes vastagbélgyulladás (UC) és a mikroszkopikus vastagbélgyulladás között.

De ezek nem ugyanazok az állapotok. Az UC a gyulladásos bélbetegség (IBD) egy fajtája, és az Ön immunrendszere megtámadja a vastagbélben lévő szöveteket. Míg a mikroszkopikus vastagbélgyulladás a vastagbélre is hatással van, nem kapcsolódik az IBD-hez.

Az UC-t általában kolonoszkópiával diagnosztizálják. A mikroszkópos vastagbélgyulladás kolonoszkópiával is diagnosztizálható.

Ezenkívül, bár mindkét állapot gyakran hasmenést okoz tünetként, az UC összefügg a véres hasmenéssel. A mikroszkopikus vastagbélgyulladás általában nem okoz vért hasmenésben.

Tünetek

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás leggyakoribb tünete a krónikus hasmenés. A hasmenés naponta 5-10 alkalommal fordulhat elő, és jellemzően vizes. További tünetek lehetnek:

  • hasi görcsök
  • puffadás
  • hányinger
  • sürgős székletürítés szükségességét érezve
  • nem szándékos fogyás
  • széklet inkontinencia
  • kiszáradás
  • savas reflux
  • fejfájás
  • izom- és ízületi fájdalom
  • fáradtság

A tünetek jöhetnek és mennek. A mikroszkopikus vastagbélgyulladásban szenvedő betegeknél előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a tüneteket nehéz kezelni, majd olyan időszakokat, amikor nem tapasztalnak tüneteket. Az is előfordulhat, hogy a tünetek maguktól megszűnnek.

Okoz

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás pontos oka nem ismert, de a kutatók úgy vélik, hogy több tényező is összefüggésbe hozható a mikroszkopikus vastagbélgyulladással. Néhány lehetséges ok:

  • gyulladást kiváltó vírusok
  • baktériumok, amelyek méreganyagokat termelnek, amelyek irritálják a vastagbél nyálkahártyáját
  • a vastagbél nyálkahártyájának irritációját okozó gyógyszerek
  • autoimmun betegség, például cöliákia vagy reumás ízületi gyulladás
  • az epe nem megfelelően szívódik fel, ami irritációhoz és gyulladáshoz vezet

Kockázati tényezők

Számos kockázati tényezők mikroszkopikus vastagbélgyulladáshoz kapcsolták. Ezek tartalmazzák:

  • 50 és 70 év közöttiek
  • nőnek lenni
  • akinek a családjában előfordult irritábilis bél szindróma (IBS)
  • bizonyos autoimmun betegségekben szenved, beleértve az 1-es típusú cukorbetegséget, a pajzsmirigybetegséget, a reumás ízületi gyulladást és a cöliákiát
  • dohányzó
  • bizonyos gyógyszerek szedése, beleértve a fájdalom, szívbetegség, allergia, vérnyomás, depresszió és migrén elleni gyógyszereket.

Hogyan kezeljük a mikroszkopikus vastagbélgyulladást?

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás kezelése több tényezőtől függ, például az Ön specifikus tüneteitől és azok súlyosságától. Néha az étrend és az életmód megváltoztatása megoldhatja a tüneteket. Az egyéb kezelések magukban foglalhatják a gyógyszereket és akár a műtétet is.

A gyakori kezelési lehetőségek közé tartozik

  • Alacsony zsírtartalmú, rostban gazdag étrend: Az étrend megváltoztatása segíthet az emésztőrendszerben, és megoldhatja a mikroszkopikus vastagbélgyulladás tüneteit.
  • A tüneteket kiváltó élelmiszerek azonosítása: Egyes embereknél bizonyos élelmiszerek ronthatják a mikroszkopikus vastagbélgyulladás tüneteit. Ezeknek az élelmiszereknek a megtalálása és az étrendből való eltávolítása nagy változást hozhat.
  • Dohányzás abbahagyása: A dohányzás abbahagyása javíthatja általános egészségi állapotát és enyhítheti a mikroszkopikus vastagbélgyulladás egyes tüneteit.
  • Gyógyszerváltás: A gyógyszerek ronthatják, vagy akár mikroszkopikus vastagbélgyulladást okozhatnak. Kezelőorvosa módosíthatja a gyógyszereit, ha azt gyanítja, hogy ezek közül valamelyik összefügg az Ön tüneteivel.
  • Tömegnövelő szerek: A térfogatnövelő szer olyan gyógyszer, amely lassítja és szilárdabbá teszi a bélmozgást.
  • Hasmenés elleni gyógyszerek: A hasmenés elleni gyógyszer csökkenti az izomösszehúzódásokat, enyhítve néhány tünetet.
  • Epeblokkoló gyógyszerek: Az epeblokkolók segíthetnek csökkenteni a gyulladást és a hasmenést.
  • Szteroidok: A szteroidok csökkenthetik a gyulladást.
  • Gyulladáscsökkentők: A vastagbél gyulladását célzó gyógyszerek néha segíthetnek a tünetek enyhítésében.
  • Immunszuppresszánsok: Az immunszuppresszáns gyógyszerek választása lehet, ha orvosa úgy véli, hogy az Ön immunrendszere okozza a vastagbél gyulladását.
  • Sebészet: Néha a vastagbél egy részének eltávolítása a legjobb módja a súlyos mikroszkopikus vastagbélgyulladás kezelésének.

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás olyan állapot, amely gyulladáshoz vezet a vastagbél nyálkahártyájában. A mikroszkopikus vastagbélgyulladás leggyakoribb tünete a krónikus, vizenyős, hasmenés. A mikroszkopikus vastagbélgyulladás pontos oka nem ismert, de a feltételezett okok közé tartoznak a vírusos és bakteriális fertőzések, valamint az autoimmun állapotok és a genetika.

A kezelés a tünetektől függ, de jellemzően étrendi változtatásokat és gyógyszereket foglal magában, súlyos tünetek esetén műtéti lehetőségként.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *