Áttekintés
Mi a nem kissejtes tüdőrák?
A nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) akkor fordul elő, amikor rendellenes sejtek képződnek és szaporodnak a tüdőszövetekben. Az NSCLC a tüdőrák két fő típusának egyike. A másik a kissejtes tüdőrák.
Kissejtes vs nem kissejtes tüdőrák: mi a különbség?
A kissejtes tüdőrák azért kapta a nevét, mert mikroszkóp alatt a rákos sejtek kicsinek és kereknek tűnnek. A nem kissejtes tüdőrák esetén a rákos sejtek nagyobbak. A kissejtes tüdőrák jellemzően gyorsabban növekszik, mint a nem kissejtes tüdőrák. Ennek ellenére a nem-kissejtes tüdőrákot gyakran diagnosztizálják, miután a rák átterjedt a test más területeire. Ezért olyan fontos a korai felismerés és kezelés.
Melyek a nem kissejtes tüdőrák típusai?
A nem kissejtes tüdőráknak három fő típusa van:
- Adenokarcinóma. Az ilyen típusú tüdőrák olyan sejtekben alakul ki, amelyek nyálkát és egyéb anyagokat választanak ki. Általában a tüdő külső részein alakul ki. A tüdő adenokarcinóma leginkább azokat érinti, akik jelenleg vagy korábban dohányoztak. De olyan embereknél is kialakulhat, akik soha nem dohányoztak. Szintén nagyobb valószínűséggel fordul elő fiatalabb korban, mint más típusú tüdőrák.
- Laphámrák. A laphámsejtekből (a légutak belsejét sorakozó lapos sejtekből) kiindulva a laphámsejtes karcinóma általában a tüdő központi részében alakul ki. Ez általában a dohányzással kapcsolatos.
- Nagysejtes karcinóma. Differenciálatlan karcinómának is nevezik, ez a fajta rák a tüdő bármely részében kialakulhat. Kezelése nehezebb, mert gyorsan növekszik és terjed.
A nem kissejtes tüdőrák más típusai is léteznek, beleértve a szarkomatoid karcinómát és az adenosquamous karcinómát. Ezek az altípusok sokkal kevésbé gyakoriak.
Mennyire gyakori a nem kissejtes tüdőrák?
Az NSCLC a tüdőrák leggyakoribb típusa, amely az összes tüdőrákos eset mintegy 85%-át teszi ki.
Tünetek és okok
Mik a nem kissejtes tüdőrák tünetei?
A nem kissejtes tüdőrák leggyakoribb figyelmeztető jelei a légszomj és a nem múló köhögés. A nem kissejtes tüdőrák egyéb tünetei a következők lehetnek:
-
Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés.
- Köhögés, amely nem múlik el, vagy idővel rosszabbodik.
- Légzési nehézség.
-
zihálás.
-
Vért felköhögni.
-
Rekedtség.
- Étvágytalanság.
- Fogyás ismert ok nélkül.
-
Fáradtság.
-
Nyelési nehézség.
- Duzzanat az arcában vagy a nyak ereiben.
Néha a tüdőrák nem okoz tüneteket, és a rutin röntgen- vagy szűrések során fedezik fel.
Mi okozza a nem kissejtes tüdőrákot?
A szakértők nem tudják pontosan, mi okozza az NSCLC-t, de azonosítottak néhány kockázati tényezőt. Például sok NSCLC-ben szenvedő ember jelenleg vagy dohányzik, vagy korábban dohányzott. A nem kissejtes tüdőrák egyéb kockázati tényezői a következők:
-
Azbeszt expozíció.
- Fém- és ásványi pornak való kitettség.
- Radon, a természetben előforduló radioaktív gáz.
-
Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
- Légszennyeződés.
-
Tüdő-fibrózis.
-
HIV/AIDS.
-
Sugárterápia a mellre vagy a mellkasra.
Terjed a nem kissejtes tüdőrák?
Igen. Mint sok más rák, a nem-kissejtes tüdőrák is átterjedhet (áttétet képezhet) a test más részeire. Az NSCLC leggyakrabban a csontokra, az agyra, a májra, a bőrre, a nyirokcsomókra vagy a mellékvesére terjed. Amikor ez megtörténik, ezt metasztatikus nem-kissejtes tüdőráknak nevezik.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a nem kissejtes tüdőrák?
Egészségügyi szolgáltatója fizikális vizsgálatot végez, és megkérdezi Önt tüneteiről és egészségügyi előzményeiről. Ha nem kissejtes tüdőrákra gyanakszanak, bizonyos teszteket javasolnak a betegség diagnosztizálására és stádiumba állítására. Ezek a tesztek a következőket tartalmazhatják:
- Laboratóriumi tesztekmint például a vér- vagy vizeletvizsgálatok.
- Mellkas röntgenamelyek segítségével az egészségügyi szolgáltató láthatja, mi történik a tüdejében.
- CT-vizsgálatokamelyek részletes, 3D-s képeket készítenek szerveiről, ereiről, izmairól és csontjairól.
- A biopszia tüdőszövetéből vagy folyadékából.
- Köpet citológiaamely a tüdejéből köhögött nyálkamintát vizsgál.
- Bronchoszkópiaamely lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltató számára, hogy betekintsen a légutaiba.
- Torakoszkópiavagy video-assisted thoracic műtét (VATS), amely lehetővé teszi az orvosi csapat számára, hogy jobban megnézze a mellkasát.
- Thoracentesisamely magában foglalja a mellkas bélése és a tüdő közötti folyadék vizsgálatát.
Mit tud mondani a nem-kissejtes tüdőrák stádiumba állításáról?
A tüdőrák diagnózisát követően teszteket végeznek annak megállapítására, hogy a rákos sejtek elterjedtek-e a tüdejében vagy a test más részein. Ezt a folyamatot szakaszolásnak nevezik.
- 0. szakasz: Rendellenes sejtek csoportja jelent meg a tüdőszövet felső rétegeiben. Ezek a sejtek azonban máshol nem terjedtek el.
- I. szakasz: A daganat kicsi, és teljesen a tüdőben található.
- II. szakasz: A rák nem terjedt el, de a daganat nagyobb, mint az I. stádiumban. A rákos sejtek egy része átterjedhetett a közeli nyirokcsomókba.
- III. szakasz: A daganat nagy, és valószínűleg átterjedt a környező szövetekbe és nyirokcsomókba.
- IV. szakasz: Az eredeti daganatból származó rákos sejtek letörtek, és a tüdejéből a teste másik területére utaztak. A rákos sejteket a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztül szállítják. Ezt metasztatikus nem-kissejtes tüdőráknak is nevezik.
Kezelés és kezelés
Mi az NSCLC kezelésének első vonala?
Ha a rák korai stádiumban van, akkor az egészségügyi szolgáltató javasolhatja a műtétet a kezelés első vonalaként. Néha a műtét nem lehetséges, különösen akkor, ha a rák elterjedt. A nem kissejtes tüdőrák egyéb kezelései közé tartozik a rádiófrekvenciás abláció, a sugárterápia, a kemoterápia, a célzott gyógyszeres terápia és az immunterápia.
Sebészet
A sebész eltávolíthatja a daganatot és kis mennyiségű egészséges szövetet körülötte. Vagy eltávolíthatják a tüdő egy teljes lebenyét (szakaszát) (lobectomia). Egyes esetekben előfordulhat, hogy a tüdejét vagy annak egy részét el kell távolítani (tüdőreszekció).
Rádiófrekvenciás abláció
Néha az emberek nem tolerálják a műtétet. Ezekben az esetekben az egészségügyi szolgáltató rádiófrekvenciás ablációt (RFA) javasolhat. Az eljárás során a sebész elpusztítja a rákos sejteket a daganat nagy energiájú rádióhullámokkal történő melegítésével.
Sugárkezelés
A sugárterápia erőteljes röntgensugarak segítségével elpusztítja a rákos sejteket, vagy megakadályozza azok növekedését. A műtét előtt sugárterápiát lehet végezni a daganat csökkentésére. Más kezelésekkel kombinálva is alkalmazható.
Kemoterápia
A kemoterápia gyógyszereket használ a rákos sejtek növekedésének megállítására. Ha a kemoterápiát szájon át vagy intravénás vezetéken keresztül adják be, a gyógyszerek a véráramon keresztül eljutnak a rákos sejtekhez az egész szervezetben (szisztémás kemoterápia). Ha a kemoterápiás gyógyszereket testének egy meghatározott területére irányítják, a gyógyszerek az adott régióban lévő rákos sejteket célozzák (regionális kemoterápia).
Célzott gyógyszeres terápia
A célzott terápia gyógyszereket vagy más anyagokat használ bizonyos rákos sejtek megtalálására és megtámadására anélkül, hogy károsítaná az egészséges sejteket. A monoklonális antitestek és a tirozin-kináz inhibitorok kétféle célzott terápia, amelyet a nem kissejtes tüdőrák kezelésére alkalmaznak.
Immun terápia
Az immunterápia bizonyos gyógyszereket használ saját immunrendszerének erősítésére, így képes felismerni és elpusztítani a rákos sejteket. Az immunterápiában használt gyógyszereket ellenőrzőpont-inhibitoroknak nevezik, és ezek közé tartoznak az olyan gyógyszerek, mint a pembrolizumab, a cemiplimab és az atezolizumab.
Mennyi ideig tart felépülni a kezelésből?
A tüdőrák kezelés utáni felépülés mindenki számára más. Ez több tényezőtől függ, beleértve a daganat méretét és elhelyezkedését, hogy elterjedt-e, és a szervezet saját gyógyító képességétől. Vannak, akik néhány hónapon belül felépülhetnek. Másoknál ez évekbe telhet.
Megelőzés
Megelőzhetem a nem kissejtes tüdőrákot?
Bár a tüdőrákot nem lehet teljesen megelőzni, bizonyos kockázati tényezőket elkerülhet, hogy csökkentse a betegség kialakulásának esélyét. A dohányzás mind a kissejtes, mind a nem kissejtes tüdőrák leggyakoribb oka. Azok az emberek, akik abbahagyják a dohányzást, jelentősen csökkenthetik számos különböző típusú rák kialakulásának kockázatát.
Kitekintés / Prognózis
Mire számíthatok, ha nem kissejtes tüdőrákom van?
A nem kissejtes tüdőrákban szenvedők esetében a prognózis a rák stádiumától és az NSCLC altípusától függ. Például a korai stádiumú NSCLC ötéves túlélési aránya 63%. Ez azt jelenti, hogy a betegséggel diagnosztizált emberek 63%-a még öt év elteltével is életben van. A regionális NSCLC ötéves túlélési aránya (amikor a rák átterjedt a közeli szövetekre vagy nyirokcsomókra) 35%. Áttétes nem-kissejtes tüdőrák esetén az ötéves túlélési arány 7%.
Ne feledje, hogy a túlélési arányok csak becslések. Nem tudják megmondani, mennyi ideig fog élni, vagy hogy szervezete hogyan reagál a kezelésre. Ha többet szeretne megtudni a túlélési arányokról, forduljon egészségügyi szolgáltatójához.
A nem-kissejtes tüdőrák gyógyítható?
Igen. A nem kissejtes tüdőrák gyógyítható, különösen korai felismeréssel és kezeléssel. Bizonyos tényezők befolyásolhatják általános prognózisát, például:
- A rák stádiuma (a daganat mérete, és hogy csak a tüdejében van-e, vagy átterjedt-e a szervezet más részeire).
- A tüdőrák típusa.
- Függetlenül attól, hogy vannak-e olyan tünetei, mint például köhögés vagy légzési nehézség.
- Általános egészségi állapota.
Még akkor is, ha az NSCLC nem gyógyítható, sok esetben kezelhető. Sok tüdőrákos ember kezeli a tüneteit, és hosszú, teljes életet él.
Élni
Mikor forduljak az egészségügyi szolgáltatóhoz?
Ha olyan tüneteket észlel, mint a mellkasi fájdalom, krónikus köhögés, sípoló légzés vagy légzési nehézség, azonnal hívja egészségügyi szolgáltatóját. Vizsgálatokat végezhetnek a tünetek okának meghatározására, és megfelelő kezelést javasolhatnak.
Milyen kérdéseket tegyek fel az egészségügyi szolgáltatómnak?
A diagnózis megértése segíthet megalapozott döntéseket hozni a kezeléssel kapcsolatban. Ha nem kissejtes tüdőrákot diagnosztizáltak nálad, érdemes feltenned néhányat a következő kérdések közül:
- Milyen típusú nem kissejtes tüdőrákom van?
- Milyen stádiumú a rák?
- Hol található a daganat?
- Milyen kezelési lehetőségeim vannak?
- Tudok dolgozni a kezelés alatt?
- Mi az általános prognózisom?
- Vannak további források, amelyek hasznosak lehetnek számomra?
- Mennyire valószínű, hogy a rák visszatér?
- Mit tehetek a tüneteim kezelésére?
A rákdiagnózis az egyik legnehezebb dolog, amellyel valaha szembe kell néznie. Normális, ha félsz, aggódsz vagy akár frusztrált is. Nem számít, milyen stádiumban van a rák, a kezelés jelentős szerepet játszhat a tünetek enyhítésében és az életminőség javításában. Beszéljen egészségügyi szolgáltatójával a lehetőségeiről, és fontolja meg, hogy találkozzon egy szociális munkással, hogy eligazodjon ebben a bizonytalan időszakban. Érdemes lehet csatlakozni egy online vagy helyi támogató csoporthoz is, ami segíthet abban, hogy kevésbé érezd magad elszigeteltnek és erősebbnek érezd magad.
Discussion about this post