Hogyan működik a női reproduktív rendszer?
A női reproduktív rendszer számos funkciót lát el. A petefészkek termelik a petesejteket, amelyeket petesejteknek vagy petesejteknek neveznek. A petesejtek ezután a petevezetékbe kerülnek, ahol spermium általi megtermékenyítés következhet be. A megtermékenyített petesejt ezután a méhbe kerül, ahol a méhnyálkahártya megvastagszik a szaporodási ciklus normális hormonjainak hatására. A méhbe kerülve a megtermékenyített petesejt beágyazódhat a megvastagodott méhnyálkahártyába, és tovább fejlődhet. Ha a beágyazódás nem történik meg, a méhnyálkahártya menstruációs áramlásként levál. Ezenkívül a női reproduktív rendszer női nemi hormonokat termel, amelyek fenntartják a szaporodási ciklust.
A menopauza során a női reproduktív rendszer fokozatosan leállítja a reproduktív ciklus működéséhez szükséges női hormonok termelését. Ezen a ponton a menstruációs ciklus szabálytalanná válhat, és végül leállhat. Egy évvel a menstruációs ciklus leállása után a nőt menopauzásnak tekintik.
Milyen részek alkotják a női anatómiát?
A női reproduktív anatómia külső és belső struktúrákat egyaránt magában foglal.
A külső női reproduktív struktúrák (a nemi szerv) funkciója kettős: A spermiumok szervezetbe jutásának elősegítése és a belső nemi szervek védelme a fertőző szervezetektől.
A női reproduktív rendszer fő külső struktúrái a következők:
- Labia majora: A nagyajkak („nagy ajkak”) bezárják és védik a többi külső nemi szervet. A pubertás korban a nagyajkak bőrén szőrnövekedés következik be, amelyek verejték- és olajkiválasztó mirigyeket is tartalmaznak.
- Kisajkak: A labia minora („kis ajak”) többféle méretű és alakú lehet. Közvetlenül a nagyajkakon belül fekszenek, és körülveszik a hüvely nyílásait (a méh alsó részét a test külső részével összekötő csatorna) és a húgycső (a cső, amely a vizeletet a hólyagból a test külső részébe szállítja) ). Ez a bőr nagyon érzékeny, könnyen irritálható és megduzzadhat.
- Bartholin mirigyei: Ezek a mirigyek mindkét oldalon a hüvelynyílás mellett helyezkednek el, és folyékony (nyálkás) váladékot termelnek.
- Csikló: A két kisajkak a csiklónál találkoznak, egy kicsi, érzékeny kitüremkedés, amely a hímeknél a péniszhez hasonlítható. A csiklót egy bőrredő, az úgynevezett prepuce fedi, amely hasonló a pénisz végén lévő fitymához. A péniszhez hasonlóan a csikló is nagyon érzékeny a stimulációra, és felállóvá válhat.
A belső reproduktív szervek közé tartoznak:
- Hüvely: A hüvely egy csatorna, amely összeköti a méhnyakot (a méh alsó részét) a test külső részével. Születési csatornaként is ismert.
- Méh (méh): A méh egy üreges, körte alakú szerv, amely a fejlődő magzat otthona. A méh két részre oszlik: a méhnyakra, amely a hüvelybe nyíló alsó rész, és a méh fő testére, amelyet corpusnak neveznek. A korpusz könnyen kitágulhat, hogy elférjen egy fejlődő baba. A méhnyakon áthaladó csatorna lehetővé teszi a spermiumok bejutását és a menstruációs vér távozását.
- Petefészek: A petefészkek kicsi, ovális alakú mirigyek, amelyek a méh két oldalán helyezkednek el. A petefészkek tojást és hormonokat termelnek.
- Petevezetékek: Ezek keskeny csövek, amelyek a méh felső részéhez kapcsolódnak, és útvonalként szolgálnak a petesejtek (petesejtek) számára a petefészkekből a méhbe való eljutáshoz. A petesejt spermával történő megtermékenyítése általában a petevezetékben történik. A megtermékenyített petesejt ezután a méhbe kerül, ahol beágyazódik a méh nyálkahártyájába.
Mi történik a menstruációs ciklus alatt?
A reproduktív korú nőstények (11-16 éves koruktól kezdve) hormonális aktivitási ciklusokat tapasztalnak, amelyek körülbelül egy hónapos időközönként ismétlődnek. A menstru jelentése „havi” – ami a menstruációs ciklus kifejezéshez vezet. Minden ciklussal a nő szervezete felkészül a potenciális terhességre, függetlenül attól, hogy ez a nő szándéka vagy sem. A menstruáció kifejezés a méhnyálkahártya időszakos leválását jelenti. Sok nő nevezzük menstruációnak, menstruációnak vagy ciklusnak azokat a napokat, amikor hüvelyi vérzést észlelnek.
Az átlagos menstruációs ciklus körülbelül 28 napig tart, és szakaszosan zajlik. Ezek a fázisok a következők:
- A follikuláris fázis (a tojás fejlődése)
- Az ovulációs fázis (a tojás felszabadulása)
- A luteális fázis (a hormonszint csökken, ha a tojás nem ültet be)
Négy fő hormon (vegyi anyagok, amelyek stimulálják vagy szabályozzák a sejtek vagy szervek tevékenységét) vesz részt a menstruációs ciklusban. Ezek a hormonok a következők:
- Follikulus stimuláló hormon
- Luteinizáló hormon
- Ösztrogén
- Progeszteron
Follikuláris fázis
Ez a fázis a menstruáció első napján kezdődik. A menstruációs ciklus follikuláris fázisában a következő események fordulnak elő:
- Két hormon, a tüszőstimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) szabadul fel az agyból, és a vérben a petefészkekbe jut.
- A hormonok körülbelül 15-20 tojás növekedését serkentik a petefészekben, mindegyik a saját „héjában”, úgynevezett tüszőben.
- Ezek a hormonok (FSH és LH) fokozzák az ösztrogén női hormon termelését is.
- Az ösztrogénszint emelkedése, mint egy kapcsoló, leállítja a tüszőstimuláló hormon termelését. Ez a gondos hormonegyensúly lehetővé teszi a szervezet számára, hogy korlátozza azon tüszők számát, amelyek előkészítik a petesejtek felszabadulását.
- A follikuláris fázis előrehaladtával az egyik petefészekben egy tüsző válik dominánssá és tovább érik. Ez a domináns tüsző elnyomja a csoport összes többi tüszőjét. Ennek eredményeként megállnak a növekedésben és meghalnak. A domináns tüsző továbbra is ösztrogént termel.
Ovulációs fázis
Az ovulációs fázis (ovuláció) általában körülbelül 14 nappal a follikuláris fázis kezdete után kezdődik, de ez változhat. Az ovulációs fázis a follikuláris fázis és a luteális fázis közé esik. A legtöbb nőnek 10-16 nappal az ovuláció után menstruációja lesz. Ebben a fázisban a következő események fordulnak elő:
- Az ösztrogénszint emelkedése a domináns tüszőből az agy által termelt luteinizáló hormon mennyiségének megugrását idézi elő.
- Ez arra készteti a domináns tüszőt, hogy felszabadítja a petét a petefészekből.
- Ahogy a tojás felszabadul (az ovulációnak nevezett folyamat), a petevezetékek (fimbriák) végén ujjszerű kiemelkedések rögzítik. A fimbriák besöprik a tojást a csőbe.
- Az ovuláció előtt egy-öt nappal sok nő észreveszi a tojásfehérje méhnyaknyálka mennyiségének növekedését. Ez a nyálka a hüvelyváladék, amely segít a spermiumok felfogásában és táplálásában, miközben a petesejttel találkoznak a megtermékenyítéshez.
Luteális fázis
A luteális fázis közvetlenül az ovuláció után kezdődik, és a következő folyamatokat foglalja magában:
- Amint kiengedi a petesejtjét, az üres petefészektüsző egy új szerkezetté alakul, amelyet sárgatestnek neveznek.
- A sárgatest az ösztrogén és a progeszteron hormonokat választja ki. A progeszteron felkészíti a méhet a megtermékenyített petesejt beágyazódására.
- Ha közösülés megtörtént, és a férfi spermája megtermékenyítette a petesejtet (a folyamatot fogantatásnak nevezik), a megtermékenyített petesejt (embrió) a petevezetéken keresztül haladva beágyazódik a méhbe. A nőt most terhesnek tekintik.
- Ha a petesejt nem termékenyül meg, akkor áthalad a méhen. Nem szükséges a terhesség fenntartásához, a méh nyálkahártyája lebomlik és leválik, és elkezdődik a következő menstruáció.
Hány tojása van egy nőnek?
A magzati élet során körülbelül 6-7 millió tojás van. Ettől kezdve nem képződik új tojás. Születéskor körülbelül 1 millió tojás van; és a pubertás idejére már csak körülbelül 300 000 marad. Ezek közül csak 300-400 lesz ovuláció egy nő reproduktív élete során. A termékenység csökkenhet az életkor előrehaladtával a megmaradt petesejtek számának és minőségének csökkenése miatt.
Discussion about this post