Nyelőcsőrák: tünetek, okok, vizsgálatok és kezelés

A nyelőcső az az izmos járat, amelyen keresztül az élelmiszerek és a folyadékok eljutnak a gyomorba. A nyelőcsőrák két fő típusa a laphámsejtes karcinóma (amely a nyálkahártya sejtjeiben kezdődik) és az adenokarcinóma (amely a nyelést segítő szövetben kezdődik).

Áttekintés

Gén kapcsolat a nyelőcsőrákhoz

Mi az a nyelőcsőrák?

A nyelőcső egy hosszú, izmos cső, amely a toroktól a gyomorig tart. A nyelőcső több izomrétegből áll, amelyek összehúzódnak, hogy segítsenek az ételt a csövön keresztül a gyomorba szállítani. A nyelőcső-záróizomnak nevezett speciális izom szelepként működik, amely kinyitja, hogy lehetővé tegye a táplálék és a folyadékok átjutását a nyelőcsőből a gyomorba.

A nyelőcsőrák akkor alakul ki, ha a kóros sejtek kontrollálhatatlanul növekednek a nyelőcsőszövetben. Végül a sejtek egy daganatnak nevezett tömeget alkotnak. A nyelőcsőráknak két fő típusa van:

Laphámrák a nyelőcsövet bélelő sejtekben (úgynevezett laphámsejtekben) kezdődik. Ez a rák általában a nyelőcső felső és középső részét érinti.
Adenokarcinóma a nyelést segítő nyálkát termelő szövetben fejlődik ki. Általában a nyelőcső alsó részén fordul elő.

A laphámrák aránya az Egyesült Államokban csökkent, míg az adenokarcinómák aránya nőtt.

Mennyire gyakori a nyelőcsőrák?

A nyelőcsőrák nem gyakori, bár a világ 10 leggyakoribb rákja közé tartozik. Az ilyen típusú rákos megbetegedések új eseteinek száma körülbelül 4,2/100 000 ember az Egyesült Államokban. Az új esetek számát 2018-ban 17 290-re becsülik, a halálozások számát pedig 15 850-re becsülik.

Az ilyen típusú rákkal diagnosztizált emberek ötéves túlélési aránya 19,2% volt 2008-2014 között. Becslések szerint 2015-ben körülbelül 47 284 ember szenvedett nyelőcsőrákban az Egyesült Államokban.

Tünetek és okok

Mi okozza a nyelőcsőrákot?

A nyelőcsőrák pontos oka nem ismert, de a betegségnek számos kockázati tényezője van. A nyelőcsőrák kockázati tényezői a következők:

Idősebb kor: A nyelőcsőrák gyakrabban fordul elő 60 év felettieknél, mint 60 évesnél fiatalabbaknál.
Férfi nem: A férfiaknál háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség, mint a nőknél.
Etnikai hovatartozás: A laphámsejtes nyelőcsőrák gyakrabban fordul elő afroamerikaiak és ázsiaiak körében. Az adenokarcinóma gyakrabban fordul elő fehéreknél.
Dohányfogyasztás: Ide tartozik a dohányzás és a füstmentes dohányzás.
Alkoholfogyasztás: A krónikus és/vagy erős alkoholfogyasztás növeli a nyelőcsőrák kockázatát.
Barrett-nyelőcső és krónikus savas reflux: A Barrett-nyelőcső a nyelőcső alsó végének sejtjeinek elváltozása, amely krónikus, kezeletlen savas reflux következtében alakul ki. A hosszan tartó gyomorégésben szenvedőknél még Barrett-nyelőcső nélkül is nagyobb a nyelőcsőrák kockázata.
Humán papilloma vírus (HPV): A világ azon területein, ahol magas a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága (például Ázsiában és Dél-Afrikában), a HPV-fertőzés fokozott kockázatot jelent a nyelőcső laphámsejtes rákjának kialakulására. A HPV egy gyakori vírus, amely szöveti elváltozásokat okozhat a hangszalagokban és a szájban, valamint a kezeken, lábakon és nemi szerveken.
Egyéb rendellenességek: Más állapotok összefüggésbe hozhatók a nyelőcsőrákkal. Ide tartozik az achalasia, egy nem gyakori betegség, amely nyelési nehézséget okoz, és a tylosis, egy ritka, öröklött rendellenesség, amelyben a bőrfelesleg a kézfejen és a talpon nő.
Bizonyos vegyi anyagok munkahelyi expozíciója: Azok az emberek, akik hosszú ideig vannak kitéve vegytisztító oldószereknek, nagyobb a nyelőcsőrák kockázatának.
A rák története: Azoknál, akiknek nyak- vagy fejrákja volt, nagyobb a nyelőcsőrák kockázata.

Mik a nyelőcsőrák tünetei?

Előfordulhat, hogy a nyelőcsőráknak korai szakaszában nincsenek nyilvánvaló tünetei. A tünet, amelyet az emberek először észrevesznek, a nyelési nehézség. Ahogy a daganat nő, szűkíti a nyelőcső nyílását, ami megnehezíti és/vagy fájdalmassá teszi a nyelést. A nyelőcsőrák egyéb tünetei lehetnek:

Fájdalom a torokban vagy a hátban, a szegycsont mögött vagy a lapockák között
Hányás vagy vérköhögés
Gyomorégés
Rekedtség vagy krónikus köhögés
Nem szándékos fogyás

Diagnózis és tesztek

Hogyan diagnosztizálható a nyelőcsőrák?

Az orvos megkérdezi Önt a kórtörténetéről, beleértve a jelenlegi tüneteit is. Fizikai vizsgálat után az orvos bizonyos vizsgálatokat rendelhet el, amelyek segíthetnek a nyelőcsőrák diagnosztizálásában és értékelésében.

Bárium fecske speciális röntgensorozatot használ a nyelőcső vizualizálására. A beteg báriumot tartalmazó folyadékot iszik, ami a nyelőcső könnyebben láthatóvá teszi a röntgenfelvételen.
Esophagoscopy egy olyan eljárás, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy egy vékony, megvilágított, endoszkópnak nevezett cső segítségével megvizsgálja a nyelőcső belsejét. A vizsgálathoz az endoszkópot a szájon keresztül a torkon keresztül a nyelőcsőbe vezetik, miközben Ön alszik. Az endoszkópia az elzáródás enyhítésére is használható. Az orvos behelyezhet egy ballont az elzáródott nyelőcső tágításához. A nyelőcsőre és a gyomor felső részére nézve an felső endoszkópia.
Biopszia: Az oesophagoscopy során az orvos eltávolíthat egy kis szövetdarabot, hogy mikroszkóp alatt megvizsgálja, vannak-e rákos sejtek.
Nyelőcső endoszkópos ultrahang hanghullámokat használ a belső struktúrák képeinek létrehozásához. Ebben az eljárásban az ultrahangot az oesophagoscope-on keresztül végzik.
számítógépes tomográfia (CT) gyakran használják a daganat mellkasra és hasra terjedésének mértékének értékelésére.

Hogyan osztályozható a nyelőcsőrák?

A legtöbb rákot stádium szerint csoportosítanak, a rák leírása, amely segít a kezelés megtervezésében. A rák stádiuma a daganat helyén és mélységén alapul; a nyirokcsomók érintettsége, ha van ilyen; és a rák átterjedésének mértéke más szövetekre és szervekre, ha egyáltalán átterjedt.

A rák stádiumba állítása mellett a daganatok osztályozhatók is. Az osztályozás a daganat minősítésének módja az alapján, hogy a sejtjei mennyire néznek ki és hogyan viselkednek úgy, mint a normál sejtek. A tumor osztályozása azt is megmondhatja az orvosnak, hogy milyen gyorsan növekszik a daganat. A csaknem normális kinézetű, lassan növekvő sejtekkel rendelkező daganatokat alacsony fokú daganatoknak nevezik. A nagyon rendellenes kinézetű, gyorsan osztódó sejtekkel rendelkező daganatokat magas fokú daganatoknak nevezzük. A magas fokú daganatok nagyobb valószínűséggel terjednek, mint az alacsony fokú daganatok.

Kezelés és kezelés

Hogyan kezelik a nyelőcsőrákot?

A kezelés módja a rák stádiumától és fokozatától függ. A nyelőcsőrák kezelésére alkalmazható kezelési lehetőségek a következők:

Sebészet a nyelőcsőrák leggyakoribb kezelése. Műtét végezhető a nyelőcső egy részének vagy nagy részének, valamint a körülötte lévő szövetek eltávolítására az oesophagectomia nevű eljárás során. Ha a nyelőcsövet eltávolítják, az orvos áthelyezheti a gyomrot (felfelé mozgathatja a mellkasba), vagy használhat egy béldarabot a funkció megőrzésére. Az orvos a nyelőcső körüli nyirokcsomókat is eltávolíthatja, és mikroszkóp alatt megnézheti, hogy nem tartalmaznak-e rákot.
A műtét képes meggyógyítani a rákot olyan betegeknél, akiknél a daganat nem terjedt túl a nyelőcsövön. Sajnos a nyelőcsőrákok kevesebb mint 25 százalékát fedezik fel ilyen korán. Ezért gyakran ajánlanak műtétet a tünetek enyhítésére.
A nyelőcsőrák műtéte gyakran hosszabb kórházi kezelést igényel. Egyes sebészek most minimálisan invazív technikákkal végzik az eljárásokat.
A szövődmények a következők: gyomorürítési problémák, a műtéti hely szűkítése és gyomorégés.
Sugárkezelés a betegség kezelésének módja sugárzás (nagy energiájú sugarak) vagy radioaktív anyagok felhasználásával. A rákos sejtek elpusztítására vagy károsítására használják, gyakran úgy, hogy sugársugarat irányítanak a daganatra. A sugárzás elpusztítja a rákos sejteket azáltal, hogy megzavarja növekedésüket és osztódásukat. A sugárzás alkalmazható önmagában, műtét előtt a daganatok csökkentésére, vagy műtét után az esetlegesen megmaradt rákos sejtek elpusztítására. A nyelőcsőrák sugárkezelése során néha stentet (kis csövet) helyeznek be a nyelőcsőbe, hogy nyitva tartsák azt. Ezt intraluminális intubációnak és dilatációnak nevezik.
A sugárterápiát főként egy nagyobb kezelési rend részeként alkalmazzák a nyelési nehézségek enyhítésére.
Kemoterápia gyógyszereket használ a rákos sejtek elpusztítására vagy növekedésének megállítására. Egyes kemoterápiás gyógyszereket tabletták formájában vesznek be, másokat pedig közvetlenül a véráramba juttatnak egy vénán keresztül (intravénás). A kemoterápiás gyógyszerek a véráramon keresztül haladnak, és elpusztíthatják a sejteket az egész testben. A nyelőcsőrák esetében a kemoterápiát néha a műtét előtt alkalmazzák a daganat csökkentésére.
A kemoterápia adható a tünetek csökkentésére (palliatív), műtét előtt a daganat csökkentésére, vagy sugárzással együtt is alkalmazható.
Endoszkópos submucosalis disszekció (EDS) vagy endoszkópos nyálkahártya reszekció (EMR) kisméretű korai daganatok kezelésére szolgáló eljárások. A daganatok endoszkópos úton eltávolíthatók a nyelőcső eltávolítása nélkül.
Endoszkópos lézerterápia előrehaladottabb daganatok kezelésére alkalmazható, amelyek a nyelőcső elzáródását okozhatják. A palliatív terápia részeként lézerekkel lyukat lehet vágni az elzáródáson, hogy javítsák a nyelést és lehetővé tegyék a beteg evését.
Fotodinamikus terápia (PDT) fotoaktív gyógyszereket (nem hőfénnyel aktivált gyógyszereket) használ, amelyeket a rákos sejtek felszívnak, így elpusztítják a rákos sejteket. Ez a kezelés a nyelőcsőrák tüneteinek, különösen a nyelési nehézségek enyhítésére használható.

A nyelőcsőrákban szenvedők részt vehetnek klinikai vizsgálatok. A klinikai vizsgálatok olyan kutatási programok, amelyeket páciensekkel végeznek az új orvosi kezelések, gyógyszerek vagy eszközök értékelésére. A kemoterápia és a sugárterápia új felhasználási lehetőségeit klinikai vizsgálatok során tesztelik.

Megelőzés

Megelőzhető a nyelőcsőrák?

Bár a nyelőcsőrákot nem lehet megelőzni, a kockázati tényezők, például a dohányzás és az alkoholfogyasztás ellenőrzése segíthet csökkenteni a betegség kialakulásának kockázatát.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a rádiófrekvenciás ablációval kezelt Barrett-nyelőcsőben szenvedő betegeknél kisebb valószínűséggel alakul ki nyelőcsőrák.