Obstruktív alvási apnoe gyermekeknél (OSA)

Az obstruktív alvási apnoe olyan állapot, amelyben alvás közben rövid ideig tartó légzési szünetek következnek be; A gyermekek alvási apnoéjának leggyakoribb oka a megnagyobbodott mandulák és adenoidok, amelyek elzárják a légutakat és a légzést alvás közben.

Áttekintés

Mi az obstruktív alvási apnoe (OSA)?

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) olyan állapot, amelyben gyermeke alvás közbeni légzése rövid ideig szünetel. A légzés általában azért áll le, mert elzáródás – vagy „elzáródás” – van a légutakban. Az OSA a gyermekek legfeljebb 2–5%-ában fordul elő, és bármely életkorban előfordulhat. Leggyakrabban 2 és 6 év közötti gyermekeknél fordul elő.

Az alvási apnoe sok rövid ébredést eredményez az alvásból, amikor az agy érzékeli a szervezet oxigén- vagy szén-dioxid-szintjének változását, és jeleket küld a tüdőnek, hogy megpróbáljon belélegezni. Ezek az ébredések rövidek, és az alvás után azonnal újraindul. Másképp fogalmazva, ez olyan, mintha egyszer álmában hallaná a telefon csörgését, majd abbahagyja. Lehet, hogy fel sem kel, hogy elérje a telefont, de az alvása rövid időre megszakad. Most képzeld el, hogy ez újra és újra megtörténik egész éjszaka! Bár lehet, hogy gyermeke nem tudja, hogy felébred, ezek az alvászavarok nappali problémákhoz vezethetnek.

Tünetek és okok

Mi okozza az alvási apnoét?

A gyermekek alvási apnoéjának leggyakoribb oka a megnagyobbodott mandulák és adenoidok (a gyermek légútjához képest nagyok), amelyek elzárják a légutakat és akadályozzák a légzést alvás közben. Napközben a fej és a nyak izmai könnyebben tartják nyitva a légutakat. Alvás közben az izomtónus csökken, így a szövetek közelebb kerülhetnek egymáshoz, és ezek a nagy mandulák és adenoidok hajlamosak bizonyos időre elzárni a légutakat. Az orr, a nyak és a nyelv egyéb szövetei is hozzájárulnak.

Az OSA egyéb okai a következők:

Elhízottság
Keskeny arccsont szerkezet
Retrognathia (kis állkapocs)
Szájpadhasadék vagy garatlebeny műtét a kórtörténetben
Alacsony izomtónus (hipotónia, például neuromuszkuláris betegségek esetén)
Magas izomtónus (mint az agyi bénulásnál)
Daganat vagy növekedés a légutakban (ritka)

Az alvási apnoe gyakrabban fordul elő olyan gyermekeknél, akik olyan szindrómákkal rendelkeznek, amelyek megváltoztatják az arc szerkezetét, mint például a Down-szindróma. Más gyermekek, akiknél nagyobb az OSA kialakulásának kockázata, közé tartoznak azok, akik orrallergiában, asztmában, gyomorsav refluxban és gyakori felső légúti fertőzésekben szenvednek.

Mik az obstruktív alvási apnoe jelei és tünetei?

Hangos vagy zajos légzés, horkolás vagy szájlégzés alvás közben
Rövid légzési szünetek alvás közben vagy légzési nehézség alvás közben
Nyugtalan alvás (azaz sok hánykolódás)
Erős izzadás alvás közben
Ágyba vizelés
Alvás páratlan testhelyzetekben (pl. túlfeszített nyak)
Figyelmetlenség és összpontosítás hiánya az iskolában
Túlzott nappali álmosság (pl. a gyermek rendszeresen elalszik az iskolában)
Gyenge tanulmányi teljesítmény
Ingerlékeny hangulat, agresszivitás, egyéb viselkedési problémák (hiperaktivitás)
Növekedési problémák (A súlyos OSA a fejlődés kudarcához vezethet.)
Reggeli fejfájás

Diagnózis és tesztek

Hogyan diagnosztizálható az obstruktív alvási apnoe?

Ha gyermeke kezelőorvosa alvási apnoét gyanít, javasolhatja, hogy gyermeke alvásszakértővel nézze meg. A teljes anamnézis és a fizikális vizsgálat mellett az alvásspecialista a következő vizsgálatokat végezheti el annak megállapítására, hogy gyermekének van-e alvási apnoéja:

Alvástörténet: Jelentés gyermeke éjszakai alvási szokásairól.
Felső légúti értékelés: Műszeres értékeléssel és/vagy röntgennel.
Alvás tanulás (poliszomnogramnak is nevezik): Ezt a vizsgálatot általában egy alváslaboratórium speciális hálószobájában végzik egy felnőtt gondozóval (általában egy szülővel) a közelben. Méri gyermeke agyi aktivitását, pulzusát, a szájon és az orron át áramló levegő mennyiségét, a vér oxigén- és szén-dioxid-tartalmát, az izomtevékenységet, a mellkas és a hasfal mozgását és az alvászavarokat. A technikus mindvégig jelen van a hibaelhárítással és az érzékelők cseréjével, ha a gyermek leveszi őket. Az alvásvizsgálat nem fáj, és nem jár tűszúrással. Néha egy hasonló „mobil” ágy melletti vizsgálat javasolt, ha gyermeke nagyon beteg és kórházban van.

Kezelés és kezelés

Hogyan kezelik az obstruktív alvási apnoét (OSA)??

Az alvási apnoét a négy általános módszer egyikével kezelik, az elzáródás okától függően. A kezelési lehetőségek a következők:

Sebészet: Megnagyobbodott mandulák és adenoidok eltávolítása (a megnagyobbodott mandulák és adenoidok az OSA leggyakoribb okai gyermekeknél). Más típusú műtétekre lehet szükség azoknál a gyermekeknél, akiknél a fej és a nyak strukturális rendellenességei vannak. Például egy fogorvos vagy arcsebész be tudja állítani a rosszul illeszkedő fogak vagy a kis állkapocs helyzetét, és így több helyet biztosít a légutakban.
Életmódmódosítás: A súlycsökkentés (diéta és testmozgás révén) hasznos lehet a túlsúlyos gyermekek OSA kezelésében.
Gyógyszerek: A gyógyszerek néha hasznosak lehetnek a légutak tisztán tartásában vagy a légutak megnyitásában. Ilyen gyógyszerek például a flutikazon (Flonase®) és a montelukaszt (Singulair®).
Folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP): A CPAP magában foglalja az orr feletti maszk viselését alvás közben. A maszk egy kis hordozható géphez van rögzítve, amely levegőt fúj az orrjáratokon keresztül a légutakba. A gép által generált légnyomás nyitva tartja gyermeke légútját, és lehetővé teszi számára, hogy alvás közben normálisan lélegezzen.

Erőforrások

További alvási információk és javasolt olvasmányok

Klinikai útmutató a gyermekkori alváshoz: Az alvási problémák diagnosztizálása és kezelése
Sleepeducation.org és más oktatási linkek az American Academy of Sleep Medicine-nél. Hozzáférés: 2019.09.09.
A Nemzeti Alvás Alapítvány. Hozzáférés: 2019.09.09.