Áttekintés
Mik azok a pajzsmirigy csomók?
A pajzsmirigy csomó a pajzsmirigy sejtek szokatlan növekedése (csomója) a pajzsmirigyben.
A pajzsmirigy az endokrin rendszer része, amely mirigyekből áll, amelyek különféle hormonokat választanak ki a véráramba. A pajzsmirigy egy pillangó alakú szerv (vagy mirigy), amely a nyak elülső részén található, közvetlenül az ádámcsutka (gége) alatt. A pajzsmirigy, amely az isthmushoz (vagy „hídhoz”) kapcsolódó jobb és bal lebenyből áll, pajzsmirigyhormonokat termel és bocsát ki. A pajzsmirigyhormonok olyan funkciókat szabályoznak, mint a testhőmérséklet, az emésztés és a szívműködés.
Tünetek és okok
Mi okozza a pajzsmirigy csomó kialakulását?
Néha a pajzsmirigy növekedni kezd (túlnövekedik), aminek következtében egy vagy több csomó képződik. Hogy ez miért történik, nem ismert. A rák a legnagyobb gond, amikor csomók képződnek. Szerencsére a rák nagyon ritka – az összes csomó kevesebb mint 5 százalékában található meg. A csomók gyakrabban alakulnak ki azoknál, akiknek a családjában előfordultak csomók, illetve akik nem kapnak elegendő jódot. A jód szükséges a pajzsmirigyhormon előállításához.
A pajzsmirigy csomóinak különböző típusai vannak:
- Kolloid csomók: Ez a normál pajzsmirigyszövet egy vagy több túlszaporodása. Ezek a növekedések jóindulatúak (nem rákosak). Nagyra nőhetnek, de nem terjednek túl a pajzsmirigyen.
- Pajzsmirigy ciszták: Ezek olyan növedékek, amelyek folyadékkal vagy részben szilárdak, részben folyadékkal vannak feltöltve.
- Gyulladásos csomók: Ezek a csomók a pajzsmirigy krónikus (hosszú távú) gyulladása (duzzanata) következtében alakulnak ki. Ezek a növekedések fájdalmat okozhatnak, vagy nem.
- Multinoduláris golyva: Néha a megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva) sok csomóból áll (amelyek általában jóindulatúak).
- Túlműködő pajzsmirigy csomók: Ezek a csomók autonóm módon termelnek pajzsmirigyhormont, figyelmen kívül hagyva a normál visszacsatolási szabályozó mechanizmusokat, ami hyperthyreosis kialakulásához vezethet. A hyperthyreosis befolyásolhatja a szívet, és olyan problémákat okozhat, mint a hirtelen szívmegállás, magas vérnyomás, aritmiák (rendellenes szívritmus), csontritkulás és egyéb egészségügyi problémák.
- Pajzsmirigy rák: A pajzsmirigy csomók kevesebb mint 5 százaléka rákos.
Honnan tudhatom, hogy vannak-e pajzsmirigy csomóim?
A legtöbb pajzsmirigy csomó nem okoz semmilyen tünetet. Ha azonban több csomó vagy nagy csomó van, akkor láthatja őket. Bár ritka, a csomók a nyak más struktúráihoz nyomódhatnak, és tüneteket okozhatnak, beleértve:
- Nyelési vagy légzési problémák
- Rekedtség vagy hangváltozás
- Nyakfájás
-
Golyva (a pajzsmirigy megnagyobbodása)
A túlműködő pajzsmirigy csomók a pajzsmirigyhormonok túltermeléséhez, más néven hyperthyreosishoz vezethetnek. A hyperthyreosis tünetei a következők:
- Ingerlékenység / idegesség
- Izomgyengeség/remegés
- Enyhe vagy kimaradt menstruáció
- Fogyás
- Alvási nehézség
- Megnagyobbodott pajzsmirigy
- Látásproblémák vagy szemirritáció
- Hőérzékenység (problémák a hőkezeléssel)
- Az étvágy növekedése vagy csökkenése
- Légszomj
- Viszkető bőr/nyirkos bőr
- Vékony haj
- A bőr kipirulása (az arc, a nyak vagy a mellkas felső részének hirtelen kivörösödése)
- Szívdobogás (gyors vagy szabálytalan szívverés)
A pajzsmirigy csomók alacsony pajzsmirigyhormon-szinttel vagy hypothyreosissal is összefüggésbe hozhatók. A hypothyreosis tünetei a következők:
- Fáradtság (fáradtság érzése)
- Gyakori, erős menstruáció
- Feledékenység
- Hízás
- Száraz, durva bőr és haj, valamint hajhullás
- Rekedtes hang
- Problémák a hideg hőmérsékletek kezelésében
- Gyengeség/ingerlékenység
- Székrekedés
- Depresszió
- Generalizált ödéma (duzzanat)
Melyek a pajzsmirigy csomók kockázati tényezői?
A pajzsmirigy csomók kialakulásának kockázati tényezői a következők:
- Családi történelem. Ha pajzsmirigycsomókkal vagy pajzsmirigy- vagy egyéb endokrin daganatos megbetegedésben szenvedő szülők vagy testvérek szenvedtek, megnő a csomók kialakulásának esélye.
- Kor: Az öregedéssel nő a csomók kialakulásának esélye.
- Nem: A nőknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki pajzsmirigy csomók, mint a férfiaknál.
- Sugárterhelés: Az anamnézisben szereplő fej és nyak sugárterhelése (orvosi kezelésekből, de nem diagnosztikai eljárásokból, például CT-vizsgálatból) növeli a csomók kialakulásának kockázatát.
A rákos pajzsmirigy csomók kialakulásának kockázati tényezői a következők:
- Pajzsmirigyrák előfordulása a családban
- Kemény vagy egy közeli szerkezethez ragadt csomó
- Férfi nem
- Életkor 20 évnél fiatalabb és 70 évnél idősebb
- Sugárterhelés
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálják a pajzsmirigy csomóit?
Néha maga is érzi a csomót, vagy orvosa egy vizsgálat során fedezheti fel. Azonban orvosának általában el kell rendelnie egy vagy több vizsgálatot az alábbi vizsgálatok közül:
- Pajzsmirigyhormon szint teszt: Ez a vérvizsgálat a pajzsmirigy által kiválasztott hormonok szintjét ellenőrzi. A hormonszintek általában normálisak még akkor is, ha vannak csomók. Vannak azonban olyan esetek, amikor a kóros hormonszintek jóindulatúak is. Ezért orvosa valószínűleg más vizsgálatokat fog rendelni.
- Pajzsmirigy ultrahang: Ez a teszt hanghullámokat használ annak meghatározására, hogy egy csomó szilárd vagy folyadékkal telt ciszta-e. (A rák kockázata nagyobb szilárd csomókban.) Ez a teszt a csomók növekedését is ellenőrzi, és segít megtalálni a nehezen tapintható csomókat. Ezenkívül a pajzsmirigy ultrahangját néha a tű elhelyezésének segítésére használják a finom tű biopszia során.
- Finom tű biopszia a pajzsmirigy: Ezzel a vizsgálattal az orvos egy nagyon vékony tű segítségével sejtmintát vesz egy vagy több pajzsmirigy csomóból. A mintákat ezután laboratóriumba küldik, és a legtöbb nem rákos. Ha azonban a vizsgálati eredmények nem meggyőzőek, orvosa megismételheti ezt a vizsgálatot. Az orvos azt is javasolhatja, hogy műtétet végezzen a csomók eltávolítására a pontos diagnózis felállítása érdekében.
- Pajzsmirigy vizsgálat: Ebben a tesztben kis mennyiségű radioaktív jódot adnak be szájon át. Az orvos ellenőrizni fogja, hogy a radioaktív jódból mennyit szívnak fel a csomók, és mennyit szív fel a normál pajzsmirigyszövet. Ez további információkat nyújt a pajzsmirigy csomóiról, és segít az orvosnak meghatározni a rák valószínűségét.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik a pajzsmirigy csomókat?
A kezelés a pajzsmirigy csomó típusától függ. A kezelési lehetőségek a következők:
- Nincs kezelés/”éber várakozás”. Ha a csomók nem rákosak, Ön és kezelőorvosa úgy dönthet, hogy jelenleg nincs szüksége kezelésre. Rendszeresen felkeresi kezelőorvosát, hogy figyelemmel kísérhesse a csomók változásait.
- Radioaktív jód. Kezelőorvosa radioaktív jódot alkalmazhat a túlműködő pajzsmirigy csomók és a több csomós golyva kezelésére. A radioaktív jód felszívódik a pajzsmirigyben, aminek következtében a csomók összezsugorodnak. A terhes nők és a terhességet tervező nők nem részesülhetnek ebben a kezelésben.
- Sebészet. A csomók eltávolítására szolgáló műtét a legjobb kezelés a rákos, „elzáródásos tüneteket” okozó csomók (például olyan nagyok, hogy megnehezítik a légzést vagy a nyelést), és „gyanús” (nem diagnosztizálhatók anélkül, hogy bevennék őket ki és megvizsgálták).
Mi a teendő, ha gyermekénél pajzsmirigycsomó van?
Ha gyermekének pajzsmirigycsomója van, az első lépés az ultrahangvizsgálat. Ez segít az egészségügyi szolgáltatónak felmérni gyermeke csomójának minőségét, és megállapítani, hogy szükség van-e további feldolgozásra. Egyes esetekben ismételt ultrahangvizsgálatra, bizonyos esetekben biopsziára van szükség. Mindez attól függ, hogyan néz ki az ultrahangon. Egyes csomók esetén laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a pajzsmirigy működésének megvizsgálásához.
Mit jelent a pajzsmirigy finom tűszúrása (FNA) vagy biopszia?
Bizonyos esetekben ezt helyi érzéstelenítéssel végzik a klinikán. A gyermeked ébren lesz. Nagyon kisgyermekeknél az FNA-t a műtőben végzik általános érzéstelenítésben. A patológus megvizsgálja a szövetet, hogy megállapítsa, miből áll a pajzsmirigycsomó, és szükség van-e további feldolgozásra vagy műtétre. Az eredmények elérése gyakran körülbelül egy-két hétig tart.
Mi van, ha a csomó rák?
A legtöbb esetben a pajzsmirigyrákot csak műtéttel kezelik. Gyermekeknél az idő nagy részében a teljes pajzsmirigyet eltávolítják. Egyes esetekben a nyirokcsomókat is el kell távolítani. Más esetekben radioaktív jódra van szükség a műtét után, hogy megszabaduljon a mikroszkopikus pajzsmirigyszövettől.
Milyen kockázatokkal jár a pajzsmirigy eltávolítása?
Gyermeke pajzsmirigye mögött a visszatérő gégeidegek futnak, amelyek segítik a hangredők mozgatását és a mellékpajzsmirigyek, amelyek szabályozzák a szervezet kalciumszintjét.
Néhány fő kockázati tényező a pajzsmirigy eltávolítását követően:
- „Rekedt/lélegző” hang.
- Alacsony kalciumszint.
A műtét után gyermekének gyógyszert kell szednie a pajzsmirigy működésének kiegészítésére, és bizonyos esetekben olyan gyógyszert kell szednie, amely megemelkedik a kalciumszinten.
Egyéb kockázati tényezők a következők:
- Heg a nyakon.
- Vérzés.
- Folyadékgyűjtés a bőr alatt.
- A jövőbeni eljárások szükségessége, például a nyirokcsomók eltávolítása a nyakból.
Milyen nyomon követésre lesz szükség, ha gyermekemnek pajzsmirigyeltávolítása és pajzsmirigyrákja van?
Egy héttel a műtét után felkeresi gyermeke endokrinológusát és fej-nyaki sebészét. Számítson arra, hogy laborvizsgálatot végeznek a kalciumszint felmérésére. A pajzsmirigyfunkciós laborokat négy héttel a műtét után sorsolják ki. A patológiától függően további képalkotás is készíthető annak megállapítására, hogy szükség van-e radioaktív jódra. A pajzsmirigyrák bizonyos típusai rendszeres vérvizsgálatot és tervezett ultrahangot igényelnek.
Discussion about this post