Proteinuria: okok, tünetek, tesztek és kezelés

A proteinuria vagy a túl magas fehérjeszint a vizeletben befolyásolhatja a veseműködést. Különféle körülmények okozhatják.

Áttekintés

Mi az a proteinuria?

A proteinuria megnövekedett fehérjeszint a vizeletben. Ez az állapot vesekárosodás jele lehet.

A fehérjéknek – amelyek segítik az izom- és csontépítést, szabályozzák a vérben lévő folyadék mennyiségét, küzdenek a fertőzésekkel és javítják a szöveteket – a vérben kell maradniuk. Ha a fehérjék bejutnak a vizeletbe, végül elhagyják a szervezetet, ami nem egészséges.

Hogyan kerül a fehérje a vizeletbe?

A fehérje a vizeletbe kerül, ha a vesék nem működnek megfelelően. Normális esetben a glomerulusok, amelyek a vesékben lévő kapillárisok (vérerek) apró hurkai, kiszűrik a salakanyagokat és a felesleges vizet a vérből.

A glomerulusok ezeket az anyagokat, de nem nagyobb fehérjéket és vérsejteket juttatnak a vizeletbe. Ha kisebb fehérjék besurrannak a glomerulusokon, a tubulusok (hosszú, vékony, üreges csövek a vesékben) visszakapják ezeket a fehérjéket, és a szervezetben tartják őket.

Ha azonban a glomerulusok, tubulusok sérülnek, ha probléma van a fehérjék visszaszívódási folyamatával, vagy ha túlzott fehérjeterhelés van, akkor a fehérjék a vizeletbe áramlanak.

Milyen gyakori a proteinuria?

A vizeletben lévő fehérje normál mennyisége kevesebb, mint 150 mg/nap. A vizelet magas fehérjeszintje a vesefunkció gyors csökkenésével jár. Az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 6,7 százalékát érinti. Gyakrabban fordul elő időseknél és más krónikus betegségben szenvedőknél.

Tünetek és okok

Mi okozza a proteinuriát?

Sok esetben a proteinuriát viszonylag jóindulatú (nem rákos) vagy átmeneti egészségügyi állapotok okozzák.

Ezek közé tartozik a kiszáradás, a gyulladás és az alacsony vérnyomás. Az intenzív edzés vagy tevékenység, az érzelmi stressz, az aszpirinterápia és a hidegnek való kitettség szintén kiválthatja a proteinuriát. Ezenkívül a húgyúti vesekő proteinuriát okozhat.

Esetenként a proteinuria a krónikus vesebetegség korai jele, a vesefunkció fokozatos elvesztése, amely végül dialízist vagy veseátültetést igényelhet. A cukorbetegség és a magas vérnyomás károsíthatja a veséket, és a vesebetegség első és második számú oka.

Egyéb potenciálisan vesekárosodást okozó betegségek és egészségügyi állapotok, amelyek proteinuriához vezethetnek, a következők:

Immunrendszeri rendellenességek, mint a lupus és a Goodpasture-szindróma
Akut vesegyulladás (glomerulonephritis)
Plazmasejtek rákja (mieloma multiplex)
Intravascularis hemolízis, amely a vörösvértestek elpusztítása és a hemoglobin felszabadulása a véráramban
Szív-és érrendszeri betegségek
Preeclampsia, magas vérnyomás és proteinuria egyidejű kialakulása terhes nőknél
Mérgezés
Sérülés
Veserák
Pangásos szívelégtelenség

Ezenkívül a legtöbb súlyos betegség proteinuriát eredményezhet.

Mik a proteinuria tünetei?

A proteinuriában szenvedő betegek gyakran nem tapasztalnak tüneteket, különösen akkor, ha a vese problémái csak most kezdődnek. Ha azonban a proteinuria előrehaladott, a tünetek a következők lehetnek:

Gyakoribb vizelés
Légszomj
Fáradtság
Hányinger és hányás
Az arc, a has, a lábfej vagy a boka duzzanata
Étvágytalanság
Izomgörcsök éjszaka
Duzzanat a szem körül, különösen reggel
Habos vagy buborékos vizelet

Ezek a krónikus vesebetegség tünetei is. Ha bárki tapasztalja ezeket a tüneteket, különösen habos vizeletet és duzzanatot, azonnal forduljon orvoshoz.

Diagnózis és tesztek

Hogyan diagnosztizálható a proteinuria?

A proteinuriát vizeletvizsgálattal diagnosztizálják. A páciens vizeletmintát ad, amelyet laboratóriumban vizsgálnak meg. Az orvosok egy „nívópálcát” – egy vékony műanyag pálcikát használnak vegyszerekkel a hegyén –, hogy azonnal megvizsgálják a minta egy részét. Ha túl sok anyag van a vizeletben, a kémiai csúcs színe megváltozik.

A vizelet fennmaradó részét ezután mikroszkóp alatt vizsgálják. Az orvosok olyan anyagokat keresnek, amelyek nem tartoznak a vizeletbe. Ezek az anyagok közé tartoznak a vörös- és fehérvérsejtek, baktériumok és kristályok, amelyek növekedhetnek és vesekővé fejlődhetnek.

Mi történik, ha krónikus vesebetegséget vagy más súlyos állapotot diagnosztizálnak vagy gyanítanak?

Az az orvos, aki vesebetegségre gyanakszik, három hónapon keresztül háromszor megismétli a vizeletvizsgálatot. Ha a minták minden alkalommal pozitívnak bizonyulnak fehérjékre, a beteg valószínűleg vesebetegségben szenved. Minél korábban diagnosztizálják, annál nagyobb esélye van az orvosoknak lelassítani a betegséget és megállítani annak előrehaladását.

További tesztek lehetnek:

Vérvizsgálat a szint mérésére kreatinin (kémiai hulladékok). Az egészséges vesék ezeket az anyagokat a vérből a vizeletbe szállítják. Ha a vesék nem működnek megfelelően, a kreatinin a vérben marad.
Vérvizsgálat a glomeruláris filtrációs ráta (GFR) becslésére. A GFR összehasonlítja a páciens méretét, korát, nemét és rasszát a vér kreatinin- és albuminszintjével. A GFR megmondja az orvosnak, hogy milyen jól működnek a vesék, és meddig haladt előre a vesebetegség. Ez is segít az orvosnak a kezelés megtervezésében.
Vérvizsgálat a szérumban lévő összes fehérje mérésére. A szérum a fehérjékkel teli vér része.
Képalkotó tesztek, mint pl CT-vizsgálatok és ultrahangok. Ezek a tesztek a vesék képét mutatják, segítve az orvosokat olyan problémák észlelésében, mint a vesekő, daganatok vagy a húgyúti elzáródás.
Vizeletfehérje elektroforézis. Az orvosok bizonyos típusú fehérjéket keresnek a vizeletmintában. Például a Bence-Jones nevű fehérje jelenléte mielóma multiplexre (plazmasejtek rákjára) utalhat.
Immunfixációs vérvizsgálat. Ez a teszt az immunglobulinoknak nevezett fehérjéket – amelyek a fertőzések ellen küzdő antitestek – találja a vérben. Túl sok azonos immunglobulin vérrákra utalhat.
Vese biopszia. Ez az eljárás egy apró vesedarab eltávolításával jár. Az orvosok mikroszkóp alatt megvizsgálják a mintát, hogy megállapítsák, mi okozta a vesebetegséget és a károsodás mértékét.

Kezelés és kezelés

Hogyan kezelik a proteinuriát?

A kezelés a proteinuriát okozó alapbetegségtől függ. Minden állapot más-más kezelést igényel.

Ha megerősítik a vesebetegséget, a kezelési terv magában foglalhatja a gyógyszeres kezelést, az étrend megváltoztatását, a fogyást és a testmozgást. A proteinuriában szenvedő cukorbetegeknek és magas vérnyomásos betegeknek vérnyomáscsökkentő gyógyszerre lehet szükségük, a cukorbetegeknek pedig ellenőrizniük kell vércukorszintjüket. A cukorbetegeknek évente glomeruláris filtrációs ráta (GFR) vérvizsgálatot kell végezniük, és nefrológushoz, vesére szakosodott orvoshoz fordulhatnak.

A preeclampsiában szenvedő terhes nőket gondosan figyelni kell. Az állapot, bár súlyos a terhesség alatt, általában magától megszűnik, amikor a baba megszületik. Az alacsony vérnyomású proteinuriás betegeknek éves vizeletvizsgálatot és vérnyomás-ellenőrzést kell ütemezniük.

Ha a proteinuriát nem kíséri cukorbetegség, magas vérnyomás vagy bármilyen más egészségügyi állapot, vérnyomáscsökkentő gyógyszert is felírhatnak a vesekárosodás megelőzésére. A vérnyomást és a vizeletet hathavonta ellenőrizni kell, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs vesebetegség. Ami az enyhe vagy átmeneti proteinuriában szenvedőket illeti, a kezelés nem feltétlenül szükséges.

Megelőzés

Megelőzhető a proteinuria?

A proteinuria nem megelőzhető, de kontrollálható. A proteinuria számos oka kezelhető (cukorbetegség, magas vérnyomás, preeclampsia és vesebetegség), így az egészségügyi szolgáltató javíthatja az állapotot.