Túl kevés vörösvértest (vérszegénység): Tünetek és okok

A vörösvértestek számának csökkenését vérszegénységnek nevezzük. A vörösvértestek alapvető szerepet játszanak az oxigénnek a tüdőből a testünk minden szövetébe történő szállításában. Ha a vörösvértestek száma túl alacsony, minden szerv és szövet kevesebb oxigénhez jut, mint amennyire a megfelelő működéshez szüksége van. Szervezetünk többféleképpen reagál erre a hiányra. Az egyes tünetek azt tükrözik, hogy a szervezet hogyan próbál alkalmazkodni a csökkent oxigénszállításhoz.

A túl kevés vörösvértest (vérszegénység) okai

A vérszegénység akkor alakul ki, ha a vörösvértestek termelődése, túlélése vagy elvesztése kiegyensúlyozatlanná válik. Minden vörösvértest a csontvelőben képződik, körülbelül 120 napig kering, majd a lépben vagy a májban lebomlik. Ha a csontvelő nem termel elegendő vörösvértestet, vagy ha a vörösvértestek túl gyorsan lebomlanak, vagy ha a vérveszteség gyorsabban távolítja el a vörösvértesteket, mint ahogy a szervezet pótolni tudja azokat, a vörösvértestek összlétszáma csökken. A fő okok az alábbi három kategóriába sorolhatók.

1. Vérveszteség

A vérveszteség a vérszegénység leggyakoribb oka. Még a kis mértékű, de folyamatos vérveszteség is fokozatosan csökkentheti a vörösvértestek számát. A vérvesztés gyakori okai közé tartoznak:

• Menstruációs vérzés: Az erős vagy elhúzódó menstruáció jelentős mennyiségű vasat és vörösvértestet távolíthat el a szervezetből.
• Gyomor-bélrendszeri vérzés: A fekélyek, a gyomorhurut, az aranyér vagy a vastagbélrák lassú belső vérzést okozhat, amely nem feltétlenül látható azonnal.
• Sérülés vagy műtét: Nagyobb sérülések vagy műtéti beavatkozások akut vérveszteséghez vezethetnek, ami a vörösvértestek szintjének gyors csökkenését eredményezi.
• Gyakori véradás: Az ismételt véradás elegendő regenerálódási idő nélkül átmenetileg csökkentheti a vörösvértestek számát.

Ha a vérvesztés vas- vagy tápanyagpótlás nélkül folytatódik, a csontvelő nem tud lépést tartani a veszteséggel, és vérszegénység alakul ki.

2. Csökkent vagy hibás vörösvértest-termelés.

A csontvelőnek folyamatosan új vörösvértesteket kell termelnie, hogy pótolja az elhaló vörösvértesteket. Ezt a folyamatot számos tényező zavarhatja:

• Táplálkozási hiányosságok: A vas, a B12-vitamin és a folsav nélkülözhetetlen a vörösvértestek termeléséhez. Ezen tápanyagok bármelyikének hiánya kisebb, kevesebb vagy rendellenes vörösvértesteket eredményez.
• Krónikus betegségek: Az olyan hosszú távú betegségek, mint a vesebetegség, a rák vagy az autoimmun betegségek elnyomhatják a csontvelő aktivitását vagy csökkenthetik az eritropoetin – a vörösvértestek termelését serkentő, a vesék által termelt hormon – mennyiségét.
• Csontvelő rendellenességek: Az olyan állapotok, mint az aplasztikus anémia, a myelodysplasztikus szindrómák vagy a leukémia közvetlenül károsítják a csontvelőt, csökkentve annak egészséges vérsejtek termelésére való képességét.
• Genetikai betegségek: Egyes öröklött rendellenességek, mint például a thalassemia vagy a sarlósejtes betegség, a szervezetben kóros vörösvértesteket termelnek, amelyek korán lebomlanak vagy rosszul működnek.

Ha a vörösvértestek termelődése lelassul vagy hibássá válik, az oxigénszállítás csökken, még akkor is, ha a teljes vértérfogat változatlan marad.

3. Fokozott vörösvértestpusztulás

Szervezetünk általában körülbelül négy hónap elteltével elpusztítja a régi vörösvértesteket, de bizonyos körülmények idő előtti pusztulást okozhatnak – ezt a folyamatot hemolízisnek nevezzük. Fokozott vörösvértestpusztulás következhet be:

• Autoimmun reakciók: Az immunrendszer tévesen megtámadhatja a vörösvértesteket, és gyorsabban elpusztítja őket, mint ahogyan a csontvelő pótolja őket.
• Öröklött rendellenességek: A sarlósejtes betegség, a glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány és az örökletes szferocitózis gyengíti a vörösvértestek membránját, ami korai felszakadást okoz.
• Fertőzések és toxinok: Bizonyos fertőzések, gyógyszerek vagy toxikus anyagoknak való kitettség közvetlenül károsíthatják a vörösvértesteket.
• Megnagyobbodott lép: A lép túlzottan megragadhatja és elpusztíthatja a vörösvértesteket, ha betegség miatt megnagyobbodik.

Amikor a vörösvértestek túl gyorsan lebomlanak, a szervezet bilirubint szabadít fel, ami sárgasághoz (a bőr és a szem sárgulása) vezethet.

A túl kevés vörösvértest (vérszegénység) tünetei

1. Fáradtság és gyengeség

A fáradtság a túl kevés vörösvértesttel járó leggyakoribb tünet. Minden egyes vörösvértest hemoglobint tartalmaz, amely a tüdőben megköti az oxigént, és a test szöveteiben felszabadítja azt. Ha a vörösvértestek száma csökken, kevesebb oxigén jut az izmokhoz, az agyhoz és a szervekhez. A szervezet kevesebb energiát termel, mivel az oxigén szükséges a sejtek energiatermeléséhez. Ennek eredményeként még könnyű tevékenység után is fáradtnak érzi magát, vagy úgy ébred, hogy nem érzi magát kipihentnek. A fáradtságot gyakran gyengeség kíséri, mert az izmok kevesebb oxigénhez jutnak, ami csökkenti a hatékony összehúzódási képességüket.

2. Légszomj

A tüdő és a szív együttműködve látja el oxigénnel a szervezetet. Ha túl kevés vörösvértest szállít oxigént, a szervezet gyorsabb és mélyebb légzéssel próbálja kompenzálni. Ha a vérszegénység súlyossá válik, légszomjat fog észlelni testmozgás, emelkedőn való gyaloglás közben, vagy akár nyugalomban is. Ez a légszomj abból ered, hogy a szervezet megpróbálja növelni az oxigénfelvételt, hogy kielégítse a szöveti igényeket. Ez az érzés fokozódhat, ha fekve fekszik, mert a szívnek és a tüdőnek keményebben kell dolgoznia az oxigénszállítás érdekében.

3. Sápadt vagy sárgás bőr

A bőr színe gyakran megváltozik, amikor a vörösvérsejtszám csökken. A vörösvérsejtek adják a vér vörös színét, és amikor kevesebb vörösvérsejt kering, a bőr sápadtnak tűnik, különösen az arcon, az ajkakon, az ínyen vagy a körmök alatt. A vérszegénység egyes formái, például a vörösvérsejtek pusztulása által okozott formák bilirubint – egy sárga színezéket – bocsátanak ki. Ilyenkor a bőr és a szemfehérje gyakran sárgás színűnek tűnik. Ezek a színváltozások a keringő vörösvértestek mennyiségét és minőségét egyaránt tükrözik.

4. Szédülés

Az agyunknak állandó és megfelelő oxigénellátásra van szüksége. Ha a túl kevés vörösvértest miatt csökken az oxigénellátás, az agysejtek kevesebb oxigénhez jutnak. Ennek következtében gyakran szédülünk, ha felállunk vagy gyorsan változtatunk testhelyzetet. Súlyos vérszegénység esetén az ájulás még ülés vagy pihenés közben is előfordulhat. A szív- és érrendszer a szívfrekvencia növelésével próbálja fenntartani az agy vérellátását, de ez a kompenzáció nem biztos, hogy teljesen megakadályozza a tüneteket.

5. Gyors vagy szabálytalan szívverés

A szív érzékeli az oxigénhiányt, és gyorsabb dobogással reagál, hogy a megmaradt vörösvértesteket gyorsabban keringesse. Ez a gyorsabb szívverés segíti az oxigén eljuttatását a létfontosságú szervekhez, de növeli a szív munkaterhelését is. Érezhet szívdobogást vagy szabálytalan szívverést. Idővel a súlyos vagy hosszú ideje fennálló vérszegénység a szív megnagyobbodását okozhatja, vagy a krónikus túlterhelés miatt szívelégtelenséghez vezethet.

6. Hideg kezek és lábak

A vér oxigénszintjének csökkenése a kezek és lábak rossz vérkeringését okozza. A kezekben és lábakban lévő erek összeszűkülnek, hogy megőrizzék az oxigént az olyan létfontosságú szervek számára, mint az agy és a szív. Ennek következtében a kezek és a lábak gyakran hidegnek vagy zsibbadtnak érződnek. A bőr ezeken a területeken sápadtnak vagy kékesnek tűnhet. Ezek a változások azt jelzik, hogy a kezekben és lábakban lévő szövetek kevesebb oxigénhez és véráramláshoz jutnak.

7. Fejfájás és koncentrációs nehézségek

Az agy gyorsan reagál az oxigénhiányra. A túl kevés vörösvértest az agyszövet oxigénellátásának csökkenéséhez vezet. Az eredmény fejfájás, zavartság vagy koncentrációs nehézségek lehetnek. Gyermekeknél gyenge figyelem és lassú tanulás fordulhat elő. Felnőtteknél a szellemi aktivitás csökkenhet.

8. Mellkasi fájdalom

Az alapbetegségben szenvedő embereknél a vörösvértestek csökkenése mellkasi fájdalmat, más néven anginát válthat ki. A szívizom kevesebb oxigénhez jut, és terheléskor stressz éri. Amikor az oxigénszállítás nem felel meg a szív igényeinek, fájdalom alakul ki. Ez a tünet azonnali orvosi ellátást igényel, mert azt jelezheti, hogy a szív nem kap elég oxigént a biztonságos működéshez.

9. Törékeny körmök és hajhullás

A krónikus oxigénhiány a gyorsan növekvő szöveteket, például a körmöket és a hajat érinti. A körmök gyakran elvékonyodnak vagy törékennyé válnak. A haj gyakran könnyebben kihullik vagy lassabban nő.

10. Szokatlan sóvárgás és változások a nyelvben

A vashiányos vérszegénység, a túl kevés vörösvértest egyik leggyakoribb oka, olyan sajátos tünetekhez vezethet, mint a nem élelmiszerekre (jég, piszok vagy papír) való sóvárgás, ez a pica néven ismert állapot. A nyelv a felszíni sejtek csökkent oxigénellátása miatt fájdalmassá, simává vagy duzzadtá válhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnal orvoshoz kell fordulnia, ha tartós fáradtságot, légszomjat vagy sápadt bőrt tapasztal. Az orvos vérvizsgálattal tudja megerősíteni a diagnózist, amely a hemoglobint, a hematokritot és a vörösvértestek számát méri. A vérszegénység okának azonosítása alapvető fontosságú, mert a kezelés attól függ, hogy a probléma a vérveszteségből, a csökkent termelésből vagy a vörösvértestek fokozott pusztulásából ered.