Vertigo: mi ez, okai, jelei és kezelése

A vertigo szédülést okoz, és úgy érzi, mintha forogna, amikor nem. Ez az állapot számos okból előfordulhat, de a leggyakoribb ok a belső fül problémája.

Áttekintés

Mi az a vertigo?

A szédülés egy olyan érzés, hogy a környezet köröket forog körülötted. Szédülést és egyensúlyvesztést okozhat. A vertigo nem betegség. Inkább a különböző állapotok tünete.

Vannak különböző típusú szédülés?

A vertigo két fő típusa van:

Perifériás szédülés: Ez akkor fordul elő, ha probléma van a belső füllel.
Központi szédülés: Ez akkor fordul elő, ha probléma van az agyban. Az okok közé tartozik a fertőzés, az agydaganatok, a traumás agysérülés vagy a stroke.

Mit kell tudni a szédülésről és a szédülésről?

Míg a szédülés és a szédülés egyensúlyi problémáknak számít, a két tünet különbözik. A szédülés a kiegyensúlyozatlanság általános érzése. Szédülés esetén olyan érzése van, hogy mozog, vagy a környezete forog.

Kit érint a vertigo?

A vertigo rohamok bármely életkorban előfordulhatnak, de gyakrabban fordulnak elő 65 év felettieknél. A nők valamivel nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szédülést, mint a férfiak. Vannak, akik a szédülést a terhesség mellékhatásaként tapasztalják.

Mennyire gyakori a vertigo?

A vertigo gyakori probléma. Az amerikaiak közel 40%-a élete során legalább egyszer tapasztal szédülést.

Mennyi ideig tart a vertigo?

A vertigo rohamok átlagosan néhány másodperctől néhány percig tartanak. Súlyos esetekben azonban az emberek órákon, napokon, heteken vagy akár hónapokon át szédülést tapasztalhatnak.

Milyen érzés a vertigo?

Sokan a vertigo-t a mozgási betegséghez hasonlítják. Olyan érzést kelthet tőle, mintha forogna, hintázna vagy billenne. Az egyensúlyhiány érzése súlyosbodhat, ha feláll, sétál, testhelyzetet változtat vagy mozgatja a fejét.

A vertigo súlyos állapot?

A vertigo ijesztő lehet, de magát az állapotot nem tekintik súlyosnak. A vertigo azonban más potenciálisan súlyos egészségügyi állapotokhoz is köthető. Ezért tájékoztatnia kell egészségügyi szolgáltatóját, ha visszatérő vagy elhúzódó vertigo rohamokat tapasztal.

Tünetek és okok

A vertigo örökletes?

Noha a szédülés nem örökletes, számos állapot tünete lehet – amelyek közül néhány családon belül fordul elő. Ezért a gyakori vertigo rohamok genetikai tényezőket is tartalmazhatnak.

Mi válthat ki szédülést?

Számos szindróma vagy állapot okozhat szédülést. Ezek tartalmazzák:

Jóindulatú paroxizmális pozíciós vertigo (BPPV): A vertigo leggyakoribb oka, a BPPV általában a fej helyzetének megváltozása váltja ki. A BPPV-ben szenvedők gyakran szédülést tapasztalnak, amikor fekszenek, felülnek vagy megfordulnak az ágyban.
Meniere-kór: Ez az állapot folyadékok felhalmozódását okozza a fülben, ami szédülési rohamokhoz vezet. A Meniere-kórt fülzúgás (fülcsengés), ingadozó halláscsökkenés vagy fülteltség érzése is kísérheti.
Labirintitis: Ha a belső fül labirintusa begyullad vagy megfertőződik, ezt labirinthitisnek nevezik. A füllabirintusban található a vestibulocochlearis ideg, amely információt továbbít az agynak a hangról, a helyzetről és a fej mozgásáról. A labirintitisben szenvedők gyakran tapasztalnak fejfájást, fülfájdalmat, látásváltozásokat, fülzúgást vagy halláskárosodást.
Vestibularis neuritis: A vesztibuláris ideg gyulladása szédülést okozhat. A vestibularis neuritis hasonló a labirinthitishez, de nem változtatja meg a hallását. Az ilyen állapotú emberek szédülést és hányingert vagy homályos látást tapasztalhatnak.
Cholesteatoma: Az ismétlődő fülfertőzések nem rákos bőrnövekedést okozhatnak a középfülben. Ezt az állapotot cholesteatomának nevezik, és szédüléshez, szédüléshez és halláskárosodáshoz vezethet.

Mi okoz még vertigo-t?

Vannak más tényezők is, amelyek vertigo rohamokhoz vezethetnek. Íme néhány gyakori szédülés oka:

Migrénes fejfájás.
Bizonyos gyógyszerek.
Stroke.
Szívritmuszavar.
Cukorbetegség.
Fejsérülések.
Hosszan tartó ágynyugalom.
Övsömör a fülben vagy annak közelében.
Fülműtét.
Perilymphaticus fistula (amikor a belső fül folyadék szivárog a középfülbe).
Hiperventiláció.
Alacsony vérnyomás (ortosztatikus hipotenzió) – olyan állapot, amelyben a vérnyomás csökken, amikor feláll.
Ataxia vagy izomgyengeség.
Szifilisz.
Otosclerosis (a középfülben kialakuló csontnövekedési probléma).
Agyi betegség.
Sclerosis multiplex (MS).
Akusztikus neuroma.

Mi az a migrénnel összefüggő vertigo?

Sok migrénes ember szédülést is tapasztal az epizódok során. A szédülés előfordulhat a fejfájás kezdete előtt, fejfájás alatt vagy – leggyakrabban – fejfájásmentes időszakban. Meg kell azonban jegyezni, hogy néhány embernél a fejfájás helyett a migrén fő tünete a szédülés.

A stressz okozhat szédülést?

A stressz önmagában nem okoz szédülést, de hozzájárulhat a belső fül diszfunkciójához. Ez egyeseknél szédülési rohamokhoz vezethet. Az amerikai felnőttek körülbelül 5%-a tapasztal szédülést, amikor szorong vagy stresszes.

Mik a gyakori vertigo tünetei?

Mint fentebb említettük, a vertigo számos különböző állapot tünete. A vertigo azonban más tünetekkel kombinálva is előfordulhat, beleértve:

Hányinger és hányás.
Egyensúlyi problémák.
Fülzúgás.
Fejfájás.
Mozgásszervi betegség.
Teltség érzése a fülben.
Nystagmus, amelyben a szemek ellenőrizetlenül mozognak egyik oldalról a másikra.

Diagnózis és tesztek

Hogyan diagnosztizálható a vertigo?

Egészségügyi szolgáltatója fizikális vizsgálatot végez, és kérdéseket tesz fel a tüneteivel kapcsolatban. Egy vagy több vizsgálatot is javasolhatnak a diagnózis megerősítésére.

Milyen vizsgálatokat kell végezni a vertigo diagnosztizálására?

A vertigo az egészségügyi szolgáltató által végzett vizsgálatokkal diagnosztizálható. Ezek a következők lehetnek:

Fukuda-Unterberger tesztje: A rendszer megkéri, hogy csukott szemmel meneteljen a helyén 30 másodpercig. Ha elfordul vagy dől az egyik oldalra, az azt jelentheti, hogy problémái vannak a belső fül labirintusával. Ez szédülést okozhat.
Romberg tesztje: Ehhez az értékeléshez fel kell kérni, hogy csukja be a szemét, miközben a lábait összetartva, karjait az oldalára fordítva állja. Ha kiegyensúlyozatlannak vagy bizonytalannak érzi magát, az azt jelentheti, hogy központi idegrendszeri problémái vannak.
Fejimpulzus teszt: Ehhez a teszthez a szolgáltató finoman mindkét oldalra mozgatja a fejét, miközben Ön egy álló célpontra (például egy pontra a falon vagy a szolgáltató orrára) összpontosít. A klinikus ellenőrizni fogja, hogyan működik a belső fül egyensúlyi rendszere, hogy segítse a szemmozgások szabályozását, miközben a fej mozog.
Vestibuláris teszt akkumulátor: Ez számos különböző tesztet tartalmaz, amelyek segítenek azonosítani a belső fül problémáját. Védőszemüveget helyeznek a szemekre, hogy figyelemmel kísérjék a szem mozgási reakcióit, miközben a szemet mozgatják a cél követése érdekében, mozgatják a fejét és a testét, és még azután is, hogy meleg és hideg vizet helyeztek a hallójáratba.

A fent vázolt vizsgálatokon kívül egészségügyi szolgáltatója röntgenfelvételt is kérhet. Ezek a következők lehetnek:

CT (számítógépes tomográfia) vizsgálatok.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI).

Kezelés és kezelés

A szédülés magától elmúlik?

A vertigo sok esetben magától elmúlik. Vannak azonban olyan kezelések, amelyek sikeresen kezelhetik a vertigo-t.

Melyek a gyakori vertigo kezelések?

Az Ön számára megfelelő szédülés kezelés számos tényezőtől függ, beleértve a kiváltó okot is. A legfigyelemreméltóbb vertigo-kezelések közé tartozik:

Gyógyszer: A vertigo kiváltó okának kezelése segíthet a tünetek enyhítésében. Például, ha a vertigo egy fertőzés mellékterméke, az egészségügyi szolgáltató antibiotikumot írhat fel. A szteroidok segíthetnek csökkenteni a gyulladást. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek enyhítik a szédülés egyéb tüneteit, például hányingert vagy utazási rosszullétet.
Vestibuláris rehabilitáció: Ha a szédülés a belső fül probléma eredménye, ez a fajta fizikoterápia segíthet a tünetek csökkentésében. A vesztibuláris rehabilitáció segít megerősíteni más érzékszerveit, így kompenzálhatják a szédüléses epizódokat.
Canalith repositioning eljárás (CRP): Ha BPPV-je van, a csatorna-áthelyezési manőverek segítenek a kalciumlerakódások bejuttatásában a belső fülkamrába, ahol azokat a szervezet felszívja.
Sebészet: Ha a szédülést egy súlyos mögöttes probléma, például agydaganat vagy nyaksérülés okozza, műtétre lehet szükség.

Vannak otthoni gyógymódok a szédülés ellen?

Nincs elég bizonyíték annak bizonyítására, hogy a vertigo alternatív terápiákkal kezelhető. Néhány ember azonban gyógynövény-kiegészítőket szed a tüneteik enyhítésére. A népszerű gyógynövényes szédülés elleni gyógymódok közé tartoznak:

Kurkuma.
Ginkgo biloba.
Cayenne.
Gyömbér gyökér.
Gongjin-dan.

Mindenképpen beszéljen egészségügyi szolgáltatójával, mielőtt bármilyen gyógynövény-kiegészítőt hozzáadna étrendjéhez. Segíthetnek biztonságosan beilleszteni őket az étrendbe.

Megelőzés

Hogyan állíthatom meg a vertigo rohamokat?

Van néhány lépés, amelyet megtehet a vertigo kockázatának csökkentése érdekében. Ezek tartalmazzák:

Szánjon több időt a felállásra, a fej elfordítására vagy más kiváltó mozdulatok végrehajtására.
Felemelt fejjel aludj két párnán.
Üljön le, amint szédül.
Guggolás ahelyett, hogy lehajolna, amikor felvesz valamit.

Élni

Mikor forduljak az egészségügyi szolgáltatóhoz?

Ha a vertigo súlyossá vagy visszatérővé válik, ideje felhívni egészségügyi szolgáltatóját. Lehetséges, hogy egy mögöttes egészségügyi állapot okozza a tüneteit.

Gyakran Ismételt Kérdések

A szédülés és a szédülés a COVID-19 néhány tünete?

Igen. A COVID-19 neurológiai tüneteket, köztük szédülést és szédülést okozhat.

A vertigo hirtelen, figyelmeztetés nélkül jelentkezhet. Bár a vertigo rohamok ijesztőek lehetnek, az idő nagy részében gyorsan elmúlnak. Ha súlyos vagy hosszan tartó szédülést tapasztal, tünetei egy másik egészségügyi állapothoz is társulhatnak. Egészségügyi szolgáltatója segíthet azonosítani a szédülés kiváltó okát, és személyre szabott kezelési lehetőségeket határozhat meg, amelyek segítenek visszatérni a normális élethez.