Ha valaha is volt kedve összetörni dolgokat, ez a terápia lehet az Ön számára.
Mindig is egy kicsit szűkszavú voltam. Fiatalabb koromban a szüleim kuncogtak és csúfoltak a dührohamaimon.
Gyerekként aranyos volt, de ahogy felnőttem, világossá vált, hogy a kitöréseim kezelése kulcsfontosságú lesz az érett felnőtté válásban.
Rengeteg időt fektettem a személyes fejlődésembe, hogy olyan stratégiákat dolgozzak ki, amelyek segítenek megakadályozni, hogy az indulatomat felülkerekedjen. Nem hazudok: néha nehéz.
Ennek ellenére felkeltett az érdeklődésem, amikor elkezdtem hallani a dühterápia fogalmáról. Minden, amit eddig tanultam, azt súgta, hogy vissza kell tartanom a haragomat és a dühömet, de ez az új mozgalom a kiengedés mellett szólt.
Miért van szükségünk dühre és haragra?
A düh trükkös érzelem, amelyet tanulmányozni kell. Pozitív vagy negatív? Forró vita ez, sok pszichológus nem tud határozott erkölcsi választ adni.
A legtöbb harag és düh kezelése körüli beavatkozás a fizikai tünetek és a reaktív gondolatok szabályozására összpontosított kognitív viselkedésterápia segítségével. Ez a folyamat segít az egyéneknek megérteni és megváltoztatni válaszaikat a tanácsadás és a viselkedésmódosítás révén.
Az általános feltevés az volt, hogy a düh és a harag nemkívánatos érzelmek, amelyeket kezelni és minimalizálni kell.
A szociál- és evolúciós pszichológusok, valamint a mentálhigiénés szakemberek most úgy találják, hogy a haragnak jótékony tulajdonságai vannak – segíthet megérteni a minket körülvevő világot.
Egy
Ha megtapasztaljuk és enyhe-közepes skálán átkaroljuk, a harag segíthet abban, hogy pozitívan haladjunk előre.
Mi az a dühterápia?
Noha a dühterápiának nincs egyértelmű pszichológiai meghatározása, egyre több alternatív beavatkozás létezik, amelyek a dühünk elengedésére összpontosítanak.
Beszéltem Dr. Sheri Jacobsonnal, a Harley Therapy klinikai igazgatójával és alapítójával, hogy többet megtudjak.
„Sok mentális egészségi állapot a ki nem mondott érzelmekből fakad. Ha nem adunk teret ezeknek az érzelmeknek, akkor pszichés nehézségekbe ütközünk. A düh és a harag nem különbözik egymástól” – tanácsolja Jacobson. „Ha biztonságos módon ki tudjuk szabadítani ezeket az érzelmeket, akkor ugyanígy tudunk némi enyhülést nyújtani rajtuk [way] mint egy viszketés.
A világjárvány hatása és az elmúlt év politikai eseményei rengeteg okot adtak az embereknek a dühre, ezért lehet, hogy az alternatív dühterápiás gyakorlatok terjednek.
Dühterápiás lehetőségek
A dühtermi élményektől az online sikítóklubokig, ahol az egyének bejelentkezhetnek, és belesikolhatnak a mikrofonjukba, számos lehetőség kínálkozik.
Dühös szobák
Ezeket összetörő szobáknak vagy haragszobáknak is nevezik. Ezek a célra kialakított helyiségek, ahol az emberek tárgyak megsemmisítésével szabadítják ki dühüket.
A dühös szobák hamis nappaliból állhatnak bútorok másolatával, például televíziókkal és íróasztalokkal. Vagy tartalmazhatnak egy sor véletlenszerű objektumot. Néhány dühös szoba roncstelepeken található, ahol rengeteg összetörnivaló van.
Scream klubok
Ezek olyan webhelyek, ahol üvöltözhet másokkal az interneten keresztül. Hallhatod a többi tag sikolyát, ők pedig a tiédet. Ez olyan egyszerű, mint a telefon vagy a laptop mikrofonját használni, és mindent kiengedni.
Ha elfojtott haragot és frusztrációt érzel, érdemes lehet megpróbálni.
Lehetséges előnyök
Bár nincs sok kutatás, a rage szobák és a scream klubok számos előnnyel járhatnak.
A felhatalmazás érzése
A harag a tehetetlenség érzéséből és a helyzet feletti kontroll hiányából fakadhat.
Ha megtalálja a módját, hogy – akár rövid időre is – levezethesse haragját, úgy érezheti, mintha visszanyerné érzelmeit. Ennek eredményeképpen erősebbnek érezheti magát, és készen áll arra, hogy újból kezelje a helyzetet.
Biztonságos hely az érzelmek felfedezéséhez
A dühterápia egyik előnye, hogy biztonságosan és visszafogottan fedezheti fel érzelmeit. Vannak határok, amelyek segítenek proaktívan és biztonságosan kezelni a légtelenítést.
Ítélkezés nélküli szabadság „mindent kiengedni”
A harag és a düh társadalmilag nem elfogadható érzelmek, és ezek kifejezése ellentétes lehet mindazzal, amit tanítanak nekünk. A dühterápia biztonságos alternatívát kínál arra, hogy ítélet nélkül összpontosítson ezekre az érzelmekre.
Motiváció a pozitív változáshoz
Ha változásra van szükség az életünkben, a harag motiválhat bennünket, hogy tegyünk valamit ellene. Haragot és dühöt válthat ki, ha szükségleteink blokkolva vannak, vagy ha akadályokba ütközünk.
Ezek az érzelmek a túlélés evolúciós előnyeit szolgálták, és cselekvésre ösztönözhetnek bennünket. Csak meg kell győződnünk arról, hogy ez egy olyan cselekvés, amibe bele akarunk kapcsolódni, nem pedig a reakcióképességből.
A kapcsolatok javításának módja
Az olyan gyakorlatok, mint a dühtermek és az összetörő klubok, jó kötődési gyakorlatok lehetnek azok számára, akik ugyanazokat a stresszhatásokat tapasztalják.
A dolgok közös összevetése szórakoztató módja annak, hogy felfújjuk a gőzt, és nagyszerű módja annak, hogy beszélgetést kezdeményezzünk arról, hogy mi okoz minket annyira felkavart életünkben.
Lehetséges hátrányok
Bár néhány ilyen dühkezelési gyakorlat szórakoztatónak hangzik, lehet, hogy van ok az óvatosságra.
„A szellőztetés hasznos lehet; a düh azonban gyakran erőszakos és fékezhetetlen” – figyelmeztet Jacobson. „Az, hogy ezek a gyakorlatok súlyosbítják-e az érzéseidet, attól függ, mennyire hasznos a viselkedésed, és hogy segít-e kezelni és megérteni, hogy miért vagy olyan dühös.”
Ráadásul ez csak egy módja annak, hogy feloldja a nyomást – nem pedig megakadályozza.
„Bármit összetörhet és üvölthet, de ez nem feltétlenül oldja meg a mögöttes problémákat” – teszi hozzá Jacobson.
Egy 1999-es tanulmány megállapította, hogy a düh és a düh kiengedése további agresszív viselkedéshez vezethet.
„A harag és a düh kezelésére szolgáló egyes gyakorlatok ciklikus narratívát hozhatnak létre, és a végén állandósíthatják a negatív gondolatokat, például „elvesztettem az irányítást” és „nem tudom kezelni ezt” – mondja Jacobson. „Bármi túlzásba vitt dolog is problémás lehet, mivel fokozza érzéseinket és rosszabbul érezzük magunkat.”
Jacobson azt tanácsolja, hogy ahelyett, hogy egyszerűen kifejezné és kiűzné az érzelmet, fontosabb olyan stratégiákat keresni, amelyek lehetővé teszik, hogy egyensúlyba hozza negatív érzéseinket.
„A harag kezelésével kapcsolatos munka része a „gondolategyensúlyozás”. A negatív és ismétlődő gondolatokra vagyunk kötve, ezért az egyensúly megtalálására kell összpontosítanunk” – mondja Jacobson. “Ez nem azt jelenti, hogy mesterségesen pozitívnak legyünk, hanem azt, hogy elismerjük és elfogadjuk érzelmeinket, egyensúlyban a tapasztalatainkkal.”
Hogyan kezeljük proaktívan a dühöt és a haragot
A Rage szobák és a scream klubok csak idáig visznek. Az érzéseid elfogadásának megtalálása érdekében Jacobson azt javasolja, hogy építs fel egy olyan eszköztárat, amely az Ön számára megfelelő erőforrásokból áll.
Ez a következőket foglalhatja magában:
- elfogadás és elkötelezettség terápia (ACT)
- éberség és meditáció
- hála gyakorlatok
- naplóírás
- művészet, kézművesség és hobbi
„Az ACT nagyszerű kiindulópont, mivel lehetővé teszi számunkra, hogy elismerjük érzelmeinket és azt, amin keresztül megyünk keresztül, valamint a múltba helyezzük az eseményeket” – mondja Jacobson.
Emberként úgy fejlődtünk, hogy megértsük érzelmeinket és azok hatását ránk. Kifinomult erőforrásaink állnak rendelkezésünkre, hogy segítsenek eljutni a nyugtalanító érzelmeink – például a düh – lényegéhez, és azon dolgozunk, hogy jobb egyensúlyba hozza őket.
„A nagyszerű hír az, hogy képesek vagyunk megváltoztatni a gondolatainkat. Ez kemény munka lehet, de megtörténhet” – teszi hozzá Jacobson.
A lángok megszelídítése
A dühterápia és a sikítóklubok nagyszerű módjai lehetnek a lazításnak és a sok haragból felgyülemlett feszültség feloldásának. Jó hely lehet kapcsolatteremtésre és az élet kibontakoztatására is.
Ugyanakkor nem segít a mögöttes problémákon, amelyek elsősorban haragot okoznak. Fontos, hogy az eszköztárában legyenek irányítási stratégiák, amelyek amellett, hogy felszabadítják azokat, segítsenek az érzelmek átdolgozásában.
Elaine Mead oktató, író és pszichológus, jelenleg a tasmániai Hobartban él. Szenvedélyesen kíváncsi arra, hogyan használhatjuk fel tapasztalatainkat önmagunk hitelesebb változataivá, és megszállottan szeretné megmutatni a tacskókutyájáról készült fotókat. Megtalálhatja őt Twitter.
