Mi a kapcsolat a deperszonalizáció és a skizofrénia között?

A deperszonalizáció a skizofrénia tünete lehet, de az önérzettől való elszakadás érzése nem jelenti azt, hogy skizofrénia spektrumzavar alakul ki.

A skizofrénia egy progresszív, egész életen át tartó mentális egészségügyi rendellenesség, amely elsősorban pszichózis tüneteivel jár – a hamis valóság észlelésének epizódjaival, mint például hallucinációk vagy téveszmék.

A pszichózis tünetei a skizofrénia diagnosztikai jellemzői, de sok más tünet is kísérheti ezt az állapotot. Nem ritka, hogy úgy érzi, elszakadt önmagától, mintha kívülálló lenne, aki belenéz.

Ezt az identitásodtól való elszakadás érzését deperszonalizációnak nevezik, egy nagyobb pszichológiai élmény része, amelyet disszociációnak neveznek.

Deperszonalizáció, derealizáció és disszociáció

A disszociáció az elszakadás pszichológiai érzésének gyűjtőfogalma. 5 érzékelési területet foglal magában:

  • deperszonalizáció
  • derealizáció
  • amnézia
  • identitászavar
  • identitásváltozás

A deperszonalizáció a disszociáció része, amely azt sugallja, hogy hiányzik a kapcsolat az önérzettel. Néha összekeverik a derealizációval, ami a környezettel való kapcsolat hiánya.

A deperszonalizáció a skizofrénia tünete?

Gyakran előfordul, hogy a disszociáció, beleértve a deperszonalizációt is, skizofréniában fordul elő.

Egy 2016-os összehasonlító tanulmány szerint a deperszonalizáció leggyakrabban a skizofrénia korai szakaszában fordul elő, és a betegség krónikussá válásával csökken.

A deperszonalizáció azonban nem csak a skizofréniára jellemző.

„Ez lehet a skizofrénia tünete, de lehet a saját rendellenessége is” – magyarázza Dr. Carolina Estevez klinikai pszichológus a floridai Miamiból. „A deperszonalizációt tapasztaló emberek nem feltétlenül szenvednek skizofréniában. Ehelyett deperszonalizációs-derealizációs zavaruk (DDD) vagy szorongásos zavaruk lehet.

Hozzáteszi, hogy sok embernek van múló érzése a deperszonalizálódásról, bármilyen rendellenesség jelenléte nélkül.

Példák a deperszonalizációra skizofréniában

A deperszonalizáció hatásai nagyon egyéniek lehetnek. Lehetnek olyan tapasztalataid, mint pl.

  • robotnak érzi magát, vagy nem tudja irányítani motoros funkcióit vagy beszédét
  • a tested körül lebegő érzés vagy a testen kívüli élmények
  • úgy nézed magad, mintha egy filmben lennél
  • képtelenség leírni vagy azonosítani érzelmeit (alexitímia)
  • torz időérzék
  • olyan érzés, mintha a belső éned hiányozna vagy valótlan
  • természetes érzések, például éhség, szomjúság vagy libidó elzsibbadása
  • észlelési változások a testrészein, mintha azok összezsugorodtak vagy megnagyobbodtak volna
  • úgy érzi, mintha az emlékei valaki máséi lennének

A deperszonalizáció vezethet skizofréniához?

A deperszonalizáció nem a skizofrénia oka.

„Az előbbi nem az utóbbi előfutára” – magyarázza Estevez. „A skizofrénia egyfajta szerves agyi rendellenesség, amelyet a neurotranszmitterek és az agyszövet diszfunkciója jellemez. Másrészt a deperszonalizáció pszichológiai.”

Mi az a deperszonalizáció?

A deperszonalizáció egy olyan pszichológiai élmény, amikor úgy érzi, elszakad az önérzetétől. Ez magában foglalhatja az olyan dolgok észlelési változásait, amelyek „te”-vé tesznek, mint például az emlékeid, érzelmeid, vágyai, érdeklődési körei vagy testi funkciói.

Ez nem a pszichózis egyik formája. A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, 5th kiadás, (DSM-5-TR), azt jelzi, hogy a valóság érintetlen marad a deperszonalizáció során.

A deperszonalizáció szintén nem azonos az identitászavarral vagy -módosítással, a disszociáció egyéb összetevőivel. A deperszonalizáció megtapasztalása azt jelenti, hogy identitásod akkor is megmarad, ha úgy érzed, elszakadsz az érzéseidtől.

Az identitás-disszociáció ezzel szemben azt jelenti, hogy nem tudod, vagy nem hiszed el, hogy ki vagy, valójában az, aki vagy.

Mi okozza a deperszonalizációt?

Bárki megtapasztalhatja a deperszonalizálódás múló pillanatait, különösen nagy stressz vagy szorongás idején.

A disszociáció más formáihoz hasonlóan azonban ez is egy olyan tünet, amely gyakran traumatikus élményhez kapcsolódik.

“A deperszonalizációt szorongás, stressz vagy traumatikus élmények okozhatják” – mondja Estevez. „Ez lehet a kábítószer-használat mellékhatása is, például pszichedelikus szerek ill [cannabis].”

Elmagyarázza, hogy a deperszonalizáció leggyakrabban DDD-vel és szorongásos zavarokkal jár együtt, de más mentális egészségi állapotok, például skizofrénia és depresszió tünete is lehet.

“De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyénnek ezek a rendellenességei vannak” – mutat rá. „Amint azt korábban említettük, sokan úgy érzik, deperszonalizálódnak anélkül, hogy diagnosztizálható mentális betegségük lenne.”

A disszociatív érzések mögött meghúzódó pontos mechanizmus, mint például a deperszonalizáció, az agy posteromediális kéregében fellépő atipikus idegi tüzeléshez köthető.

Egy 2020 tanulmány rágcsálókban a disszociáció pillanataiban fellépő specifikus idegek különálló, szinkronizált tüzelési mintáját azonosították.

Az, hogy ezek az idegek kezdetben miért változtatják meg működésüket, továbbra sem ismert, és a kutatás 2021-es áttekintése azt jelzi, hogy további nyomon követési munkára van szükség az idegpályák és a disszociáció közötti kapcsolat megszilárdításához.

Mi a disszociatív skizofrénia?

A disszociatív skizofrénia nem formális diagnózis, bár lehet, hogy egy általános kifejezés a skizofrénia leírására, amely rendszeres disszociációt tapasztal.

Joan Hampton, az Oasis Mental Wellness engedéllyel rendelkező szakmai tanácsadója és vezérigazgatója elmagyarázza: „A disszociatív kifejezést a tünetek és rendellenességek széles skálájának leírására használják, beleértve a disszociatív amnéziát, a disszociatív identitászavart és a deperszonalizációs zavart, amelyek tudatzavarral járnak. memória, identitás, érzelem vagy önérzet.”

Ha a disszociáció kiemelkedő, az egyik ilyen állapotot általában a skizofréniától elkülönítve diagnosztizálják.

A lényeg

A deperszonalizációs skizofrénia nem formális diagnózis, bár az önmagától való elszakadás érzése a korai stádiumú skizofrénia gyakori jellemzője lehet.

Az is természetes, hogy megtapasztaljuk a deperszonalizáció múló pillanatait rendellenesség jelenléte nélkül. A stressz, a szorongás, a gyógyszerek és a kábítószer-használat mind ezt a fajta érzést kelthetik.

Ha aggódik a deperszonalizáció tünetei miatt, vagy szeretne többet megtudni, fontolja meg, hogy beszéljen egy mentális egészségügyi szakemberrel, vagy hívja a SAMHSA nemzeti segélyvonalát az 1-800-662-4357 számon.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *