A körülbelül egy hétig tartó hasmenés gyakran azt jelenti, hogy az emésztőrendszered valamilyen fertőzéssel, gyulladással, gyógyszerhatással vagy étkezéssel kapcsolatos problémával küzd. Az egy-két napon belül megszűnő rövid hasmenéses epizódok általában enyhe ételirritációra vezethetők vissza, de az egy héten át tartó hasmenés folyamatos okra utal, amely figyelmet igényel.
Betegségek és állapotok, amelyek egy héten át tartó hasmenést okoznak
1. Akut fertőző gastroenteritis
Akut fertőző gasztroenteritisz akkor fordul elő, amikor vírusok, baktériumok vagy paraziták fertőzik meg a gyomrot vagy a beleket. Gyakori okai közé tartozik a norovírus, a rotavírus, a szalmonella baktérium, a Campylobacter baktérium és a Giardia parazita. Ezek az organizmusok szennyezett étellel, vízzel vagy kézzel jutnak be a szervezetünkbe.
Ez a fertőzés hasmenést okoz, mert a kórokozók károsítják a bélnyálkahártyát és megzavarják a folyadékfelvételt. Ez a károsodás a felesleges vizet a székletbe kényszeríti.
Az orvosok a tünetek és az expozíciós kórtörténet áttekintésével diagnosztizálják ezt az állapotot. A székletvizsgálatokkal baktériumokat, parazitákat vagy toxinokat lehet azonosítani. A vérvizsgálatok súlyos tünetek esetén kiszáradást vagy fertőzést mutathatnak ki.
A kezelés a folyadékpótlásra és az elektrolitegyensúlyra összpontosít. Rendszeresen kell szájon át történő rehidrációs oldatokat inni. Az orvosok csak akkor írhatnak fel antibiotikumot, ha a bakteriális ok megerősített és súlyos. Az orvosok általában kerülik az antibiotikumot vírusfertőzések esetén, mert az antibiotikum nem pusztítja el a vírusokat.
2. Bakteriális toxinok okozta ételmérgezés
Az ételmérgezés akkor következik be, amikor a nem megfelelően tárolt vagy főzött élelmiszerekben baktériumok toxinokat szabadítanak fel. A gyakori toxintermelő baktériumok közé tartoznak a Staphylococcus baktériumok és a Bacillus baktériumok. Ezek a toxinok irritálják a beleket és gyors folyadékkiválasztást váltanak ki.
A toxinhatás gyakran okoz vizes hasmenést, amely több napig tart, és akár egy hétig is folytatódhat.
Az orvosok az ételmérgezést a tünetek időzítése és a közelmúltban elfogyasztott ételek alapján diagnosztizálják. A székletvizsgálatok általában nem mutatnak ki aktív fertőzést, mivel a betegséget nem élő baktériumok, hanem a toxinok okozzák.
A kezelés magában foglalja a folyadékpótlást és a pihenést. Az orvosok ritkán írnak fel antibiotikumokat, mert az antibiotikumok nem semlegesítik a toxinokat. A szervezet idővel természetes úton tisztítja ki a méreganyagokat.
3. Antibiotikummal összefüggő hasmenés
Az antibiotikumokkal összefüggő hasmenés akkor fordul elő, amikor az antibiotikum-gyógyszerek felborítják a bélben lévő baktériumok normális egyensúlyát. Ez az egyensúlyhiány lehetővé teszi a káros baktériumok elszaporodását, vagy csökkenti az emésztés hatékonyságát.
Egyes esetekben a Clostridioides difficile baktériumok túlszaporodnak és toxinokat termelnek, amelyek begyulladnak a vastagbélben.
Az orvosok ezt az állapotot a közelmúltbeli antibiotikum-használat áttekintésével diagnosztizálják. A székletvizsgálatokkal kimutathatók a Clostridioides difficile toxinok, ha a tünetek súlyosak vagy tartósak.
Kezelés: Az orvosok lehetőség szerint leállítják a kiváltó antibiotikumot. Az enyhe esetek hidratálással és étrendi módosításokkal javulnak. Súlyos esetekben speciális antibiotikumokra van szükség, amelyek a Clostridioides difficile baktériumokat célozzák.
4. Parazita bélfertőzések
Parazita fertőzések akkor fordulnak elő, amikor paraziták, például Giardia paraziták vagy Entamoeba paraziták jutnak be az emésztőrendszerbe. Ezek a paraziták gyakran szennyezett vízzel vagy rossz higiéniai körülmények között terjednek.
Ezek a paraziták a bélnyálkahártyához tapadnak, és zavarják a tápanyagok és a víz felszívódását. Ez a zavar elhúzódó hasmenést, puffadást és fáradtságot okoz.
Az orvosok a parazitás fertőzéseket olyan székletvizsgálatokkal diagnosztizálják, amelyek azonosítják a parazita petéket vagy antigéneket. Több székletmintára is szükség lehet.
Kezelés: Az orvosok parazitaellenes gyógyszereket írnak fel, amelyek elpusztítják az adott parazitát. A tünetek általában a kezelés megkezdése után néhány napon belül javulnak.
5. Gyulladásos bélbetegség
A gyulladásos bélbetegségek közé tartozik a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás. Ez a betegségcsoport akkor jelentkezik, amikor az immunrendszer megtámadja az emésztőrendszer bélését.
Ez az immunreakció krónikus gyulladást, fekélyeket és túlzott folyadékkiválasztást okoz. Egy fellángolás során ez a betegség egy hétig vagy tovább tartó hasmenést okozhat.
Az orvosok a gyulladásos bélbetegséget vérvizsgálatok, széklet gyulladásjelzők, kolonoszkópia és képalkotó vizsgálatok segítségével diagnosztizálják. Ezek a vizsgálatok bélgyulladást és szövetkárosodást mutatnak ki.
Az orvosok a gyulladásos bélbetegséget gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, immunszupresszív gyógyszerekkel és biológiai terápiákkal kezelik. A kezelés célja a gyulladás csökkentése és a remisszió fenntartása.
6. Hasmenéssel járó irritábilis bél szindróma
Az irritábilis bél szindróma hasmenéssel a kóros bélmozgás és a fokozott idegi érzékenység miatt következik be. A stressz, bizonyos élelmiszerek és hormonális változások gyakran váltják ki a tüneteket.
Ez az állapot bélkárosodás nélkül okoz hasmenést. A tünetek a fellángolási időszakokban 1-2 hétig is eltarthatnak.
Az orvosok ezt az állapotot más betegségek kizárásával diagnosztizálják. Az orvosok a tüneti mintákra és a normális vizsgálati eredményekre támaszkodnak.
A kezelés magában foglalja az étrendi változtatásokat, a stresszkezelés és a bélmozgást lassító gyógyszereket. Az orvosok ajánlhatnak rostkorrekciókat és bélnyugtató gyógyszereket.
7. Laktóz-intolerancia
A laktózintolerancia akkor jelentkezik, ha a szervezetben nincs elegendő laktáz enzim a tejtermékekben lévő laktózcukor megemésztéséhez. Az emésztetlen laktóz vizet vonz a belekbe és táplálja a bélbaktériumokat.
Ez a folyamat hasmenést, gázképződést és puffadást okoz, amelyek tartósan fennállnak, ha továbbra is fogyasztasz tejtermékeket.
Az orvosok a laktózintoleranciát diétás eliminációs tesztekkel vagy hidrogén kilégzési tesztekkel diagnosztizálják.
A kezelés a laktóztartalmú élelmiszerek kerülése vagy laktáz enzimkiegészítők alkalmazása. A tünetek általában 2-3 napon belül javulnak.
8. Pajzsmirigy túlműködés
Pajzsmirigy túlműködés akkor fordul elő, amikor a pajzsmirigy felesleges pajzsmirigyhormonokat termel. Ezek a hormonok felgyorsítják az emésztést és csökkentik a vízfelvételt a belekben.
Ez a hormonális hatás 5-7 napig vagy 2 hétig gyakori laza székletet okozhat.
Az orvosok a pajzsmirigy túlműködést a pajzsmirigyhormonszintet mérő vérvizsgálatokkal diagnosztizálják.
Az orvosok a pajzsmirigy túlműködést a hormontermelést csökkentő gyógyszerekkel, radioaktív jódterápiával vagy műtéttel kezelik, a súlyosságtól függően.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Orvoshoz kell fordulnia, ha a hasmenés egy hétnél tovább tart, kiszáradást okoz, vért tartalmaz, vagy lázzal vagy erős hasi fájdalommal jár. A tartós hasmenés olyan alapbetegséget jelezhet, amely célzott kezelést igényel.
A korai diagnózis segít megelőzni a szövődményeket és felgyorsítja a gyógyulást.
Discussion about this post