Sokan tapasztalják, hogy a székletürítés napi ritmust követ. Az ébredés után röviddel bekövetkező székletürítés normális lehet. Azonban a minden reggel ismétlődő laza vagy vizes széklet arra utal, hogy valami aktívan stimulálja a beleket a nap ezen szakaszában.
Testünk reggel a gastrokolikus reflex nevű reflexen keresztül fokozza a bélműködést. Amikor felébred és eszik vagy iszik, a gyomorból érkező jelek stimulálják a vastagbél összehúzódását. Ha a vastagbél túlérzékeny, gyulladt vagy nem képes megfelelően felszívni a vizet, ezek az összehúzódások normális széklet helyett hasmenést okozhatnak.
Olyan állapotok, amelyek reggelente hasmenést okoznak
1. Hasmenéssel járó irritábilis bél szindróma
A hasmenéssel járó irritábilis bél szindróma akkor alakul ki, amikor a bél túlérzékennyé válik, és a bélmozgások összehangolása romlik. A pontos ok nem teljesen ismert, de több tényező is hozzájárul a szindróma kialakulásához:
- Rendellenes kommunikáció az agy és a bél között
- A bélidegek fokozott érzékenysége
- Változások a bélbaktériumokban
- Stressz vagy pszichológiai tényezők.
Ez a szindróma gyakran fordul elő fiatal és középkorú felnőtteknél. A tünetek gyakran reggel súlyosbodnak, mivel ébredés és étkezés után a bélműködés természetesen fokozódik. A stressz, a szorongás és bizonyos ételek, például a koffein vagy a zsíros ételek kiválthatják a tüneteket.
Ez a szindróma a leggyakoribb oka a reggeli hasmenésnek.
Az orvos a tünetek alapján és más betegségek kizárásával diagnosztizálja ezt a szindrómát. A diagnózis felállításához általában részletes tüneti kórelőzmény felvétele, gyulladás vagy fertőzés kizárására szolgáló vérvizsgálatok, fertőzés kizárására szolgáló székletvizsgálatok, valamint figyelmeztető jelek esetén néha kolonoszkópia is szükséges.
A kezelés a tünetek enyhítésére összpontosít:
- Étrendváltoztatások, például az erjedhető szénhidrátok csökkentése
- Stresszkezelés
- Gyógyszerek:
- Loperamid (Imodium) a bélmozgás lassítására
- Rifaximin (Normix) a bélbaktériumok szabályozására
- Eluxadolin (Truberzi) a bélösszehúzódások csökkentésére.
2. A bél krónikus fertőzései
Bizonyos fertőzések fennmaradhatnak és ismétlődő hasmenést okozhatnak, különösen reggel. A gyakori fertőző kórokozók közé tartoznak a paraziták, például a Giardia.
Ezek a fertőzések károsítják a bélnyálkahártyát, csökkentik a tápanyagok és a víz felszívódását, valamint fokozzák a folyadék kiválasztását a bélbe.
A fertőzés általában szennyezett víz fogyasztása, higiéniai körülmények szempontjából hátrányos területekre való utazás, illetve fertőzött környezetnek való hosszú távú kitettség után alakul ki.
A diagnózist székletvizsgálattal állapítják meg, amelynek során parazitákat és baktériumokat keresnek, valamint antigénvizsgálatokkal, amelyekkel specifikus kórokozókat keresnek; néha ismételt székletvizsgálatokra is szükség van, mivel a kórokozók nem minden mintában jelennek meg.
A kezelés a kórokozótól függ:
- Metronidazol (Flagyl) a Giardia kezelésére
- Tinidazol (Fasigyn) alternatív gyógyszerként
- Rehidratációs terápia.
3. Gyulladásos bélbetegségek
A gyulladásos bélbetegségek közé tartoznak olyan állapotok, mint a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség. Ezek a betegségek akkor alakulnak ki, amikor az immunrendszer megtámadja a bélfalat.
Ez az immunreakció krónikus gyulladást, fekélyképződést és a víz felszívódásának csökkenését okozza.
A gyulladásos bélbetegség tünetei bármikor jelentkezhetnek, de gyakran reggel súlyosbodnak a fokozott bélműködés miatt. Székletben vér, hasi fájdalom és fogyás is előfordulhat.
A gyulladásos bélbetegség diagnosztizálása vérvizsgálatokkal történik a gyulladás kimutatására, székletvizsgálatokkal a gyulladásos markerek kimutatására, vagy kolonoszkópiával és biopszia elvégzésével.
A kezelés célja a gyulladás csökkentése:
- Mesalazin tartalmú gyógyszerek (Salofalk, Pentasa) alkalmazása
- Kortikoszteroid gyógyszerek, például prednizolon alkalmazása
- Immunszuppresszáns gyógyszerek, például azatioprin (Imurel)
- Biológiai terápiák, például infliximab (Remicade).
4. Ételintolerancia és felszívódási zavar
Ételintolerancia akkor lép fel, amikor a szervezet nem képes bizonyos anyagokat megfelelően megemészteni. Gyakori példák a laktózintolerancia és a fruktózfelszívódási zavar.
A megemésztetlen anyagok vizet vonzanak a bélbe, és baktériumok által okozott erjedést idéznek elő, ami gázképződéshez, fokozott bélmozgáshoz és hasmenéshez vezet.
Reggeli hasmenés akkor jelentkezik, ha ezeket az ételeket előző este vagy reggelire fogyasztja.
Ezt az állapotot étkezési előzmények, eliminációs étrendek, valamint laktóz- vagy fruktóz-légzéses tesztek segítségével diagnosztizálják.
Az ételintolerancia és a felszívódási zavarok kezelése általában a tünetek kezelésére és az alapbetegség okának megszüntetésére összpontosít. Ki kell iktatnia a kiváltó ételeket (például laktózintolerancia esetén), vagy enzimkiegészítőket kell szednie, és étrend-módosításokkal vagy kiegészítőkkel kell biztosítania a megfelelő táplálkozást. Bizonyos esetekben a kapcsolódó állapotok, például a cöliákia vagy a fertőzések kezelése javíthatja a felszívódást.
5. Epe-sav felszívódási zavar
Az epe-savak segítik a zsírok emésztését, és a bélben újra felszívódnak. Ha a szervezet nem képes újra felszívni az epe-savakat, ezek a anyagok a vastagbélbe jutnak, és stimulálják a víz kiválasztását.
Ez az állapot előfordulhat az epehólyag eltávolítása után, bélműtét után, vagy egyeseknél egyértelmű ok nélkül is.
A reggeli hasmenés gyakran azért jelentkezik, mert az epesavak éjszaka felhalmozódnak, és ébredés után serkentik a székletürítést.
Az epesav-felszívódási zavart speciális epesav-vizsgálatokkal vagy epesav-kötő gyógyszerek kipróbálásával diagnosztizálják.
Ezt az állapotot kolestiramin (Questran) vagy kolesevelam (Cholestagel) gyógyszerekkel kezelik. Ezek a gyógyszerek megkötik az epesavakat és csökkentik a hasmenést.
6. Hormonális és anyagcsere-eredetű okok
Bizonyos hormonok fokozhatják a székletürítést. Az okok között szerepelnek:
- Pajzsmirigy-hormon túltermelés
- Hormontermelő daganatok.
Ezek a hormonok fokozzák a bélmozgást és a váladéktermelést.
Ez az állapot pajzsmirigy-túlműködés vagy ritka endokrin daganatok esetén fordul elő.
Az okot vérvizsgálatokkal állapítják meg a hormonszintek ellenőrzése céljából, vagy szükség esetén képalkotó vizsgálatokkal.
A kezelés az alapbetegségre irányul:
- Pajzsmirigy-gátló gyógyszerek, például metimazol (Thyrozol) szedése
- Sebészeti beavatkozás vagy egyéb kezelési módszerek daganatok esetén.
7. Gyógyszer okozta hasmenés
Egyes gyógyszerek serkentik a székletürítést vagy irritálják a beleket. Gyakori példák:
- Antibiotikumok
- Magnéziumtartalmú étrend-kiegészítők
- Metformin.
Ezek az anyagok megváltoztathatják a bélbaktériumok összetételét vagy növelhetik a bélnedv mennyiségét.
Reggeli hasmenés léphet fel, ha gyógyszert szed éjszaka vagy kora reggel.
A megoldás az, hogy orvosi útmutatás alapján módosítsa vagy abbahagyja a gyógyszer szedését, vagy alternatív gyógyszert használjon.
Mit kell tennie, ha minden reggel hasmenése van
1. Figyelje a tüneteit. Figyelnie kell a hasmenés időtartamára, a széklet állagára, a vér vagy nyálka jelenlétére, valamint a kapcsolódó tünetekre, például a fogyásra vagy a lázra.
2. Vizsgálja felül étrendjét és szokásait. Ellenőriznie kell a koffeinbevitelét, a tejtermékek fogyasztását, az éjszakai étkezéseket és az alkoholfogyasztást.
3. Igyon elegendő mennyiségű vizet. Elég vizet kell innia. Ha a hasmenés gyakori, szedhet orális rehidratáló oldatokat.
4. Kerülje a kiváltó tényezőket. Kerülnie vagy csökkentenie kell azokat az ételeket és anyagokat, amelyek súlyosbítják a tüneteket.
5. Szükség esetén keressen fel orvost. Orvoshoz kell fordulnia, ha a hasmenése két-három hétnél tovább tart, vért észlel a székletben, fogyást tapasztal vagy súlyos hasi fájdalmat érez.
6. Kövesse az oknak megfelelő kezelést. Elengedhetetlen az alapbetegség kezelése.
Discussion about this post