Kompartment szindróma

Az izomrekeszek károsodásának okai

A rekesz szindróma akkor alakulhat ki, ha egy rekeszben vérzés vagy duzzanat van. Ez nyomás keletkezhet a rekeszben, ami megakadályozhatja a véráramlást. Ha nem kezelik, maradandó károsodást okozhat, mivel az izmok és az idegek nem kapják meg a szükséges tápanyagokat és oxigént. Az állapot kezelésének elmulasztása amputációhoz vezethet.

A kompartment szindróma típusai

Akut kompartment szindróma

Az ilyen típusú kompartment-szindróma jellemzően súlyos sérülés után jelentkezik. Ritka esetekben kisebb sérülés után is kialakulhat. Például akut kompartment szindróma alakulhat ki:

• törést követően
• karját vagy lábát összezúzó sérülés után
• egy erősen összetört izom következtében
• gipsz vagy szoros kötés viselésétől
• erős ivástól vagy droghasználattól

Elsősegélynyújtás törött csontokhoz és törésekhez »

Krónikus (terhelési) kompartment szindróma

A gyakorlat, különösen, ha ismétlődő mozgást tartalmaz, a kompartment szindróma ilyen formáját okozhatja. Leggyakrabban 40 év alattiaknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat.

Nagyobb a kockázata a krónikus kompartment szindróma kialakulásának, ha olyan tevékenységeket végez, mint az úszás, teniszezés vagy futás. Az intenzív vagy gyakori edzés szintén növelheti a kockázatot.

Az edzés és a krónikus kompartment szindróma közötti kapcsolat nem teljesen ismert.

Az alábecsült sérülés: túlerőltetés »

A kompartment szindróma tüneteinek felismerése

Akut kompartment szindróma

Az akut kompartment szindróma leggyakoribb tünete az erős fájdalom, amely nem enyhül a sérült terület magas szinten tartása vagy gyógyszeres kezelés után. A lába vagy a karja rosszabbul érezheti magát, ha nyújtja, vagy használja a sérült izmot.

Egyéb tünetek közé tartozhat az izomfeszülés érzése vagy bizsergés vagy égő érzésérzés a bőrben az érintett terület körül.

Az előrehaladott akut kompartment szindróma tünetei közé tartozik a zsibbadás vagy a bénulás. Ez általában maradandó károsodás jele.

Krónikus kompartment szindróma

A fájdalom vagy görcsök edzés közben a krónikus kompartment szindróma leggyakoribb tünete. Az edzés abbahagyása után a fájdalom vagy görcsök általában 30 percen belül elmúlnak. Ha folytatja azt a tevékenységet, amely ezt az állapotot okozza, a fájdalom hosszabb ideig tarthat.

Egyéb tünetek lehetnek:

• nehezen tudja mozgatni a lábát, a karját vagy az érintett területet
• zsibbadtság
• észrevehető dudor az érintett izomban

Hosszú távú szövődmények

Akut kompartment szindróma

Az akut kompartment szindróma azonnali orvosi ellátást igényel a nyomás enyhítése érdekében. Az izmok és idegek maradandó károsodása órákon belül kialakulhat. Ez sebészeti vészhelyzet, és amputációt tehet szükségessé, ha nem kezelik azonnal.

Krónikus kompartment szindróma

A krónikus kompartment szindróma nem tekinthető vészhelyzetnek, de tájékoztassa kezelőorvosát, ha bármilyen tünetet tapasztal. Ne próbáljon edzeni, ha fájdalmai vannak, mert ez maradandó károsodást okozhat az izmokban, az erekben és az idegekben.

A kompartment szindróma vizsgálatai és diagnózisa

Orvosa fizikális vizsgálatot fog végezni, hogy ellenőrizze az akut vagy krónikus kompartment szindróma jeleit. Összenyomhatják a sérült területet, hogy meghatározzák a fájdalom súlyosságát.

Orvosa tűvel ellátott nyomásmérőt is használhat a rekeszben lévő nyomás mérésére. Ezt a mérést akkor kell elvégezni, amikor olyan tevékenységet végez, amelytől fáj a lába vagy a karja. Miután végzett, újra el lesz készítve.

Orvosa röntgenfelvételt készíthet, hogy kizárjon más állapotokat.

A kompartment szindróma kezelési lehetőségei

Akut kompartment szindróma

A műtét az egyetlen kezelési lehetőség az ilyen típusú kompartment szindrómára. Az eljárás során fel kell vágni a homloklapot, hogy csökkentsék a nyomást a rekeszben. Súlyos esetekben orvosának meg kell várnia, amíg a duzzanat lecsökken, mielőtt bezárja a bemetszést, és néhány ilyen seb bőrátültetést igényel.

Ha ez az állapot gipsz vagy szoros kötés miatt alakult ki, az anyagot el kell távolítani vagy meg kell lazítani.

Krónikus kompartment szindróma

Orvosa először nem sebészeti kezelési módszereket javasolhat, beleértve:

• fizikai terápia az izom nyújtására
• gyulladáscsökkentő gyógyszer
• megváltoztatja az edzéshez használt felület típusát
• kis hatású tevékenységek végzése az edzési rutin részeként
• a végtag felemelése
• tevékenység utáni pihenés vagy a tevékenység módosítása

• a végtag jegesedése tevékenység után

Ha ezek a módszerek nem működnek, műtétre lehet szükség. A műtét általában hatékonyabb, mint a nem sebészeti módszerek a krónikus kompartment szindróma kezelésében.

Sportsérülések kezelése »