Petefészek hiperstimulációs szindróma

Áttekintés

A petefészek hiperstimulációs szindróma túlzott válasz a túlzott hormonokra. Ez a szindróma általában olyan nőknél fordul elő, akik injekciózható hormonkészítményeket szednek a petefészkekben történő petefejlődés serkentésére. A petefészek hiperstimulációs szindróma a petefészkek megduzzadását és fájdalmassá válását okozza.

Petefészek hiperstimulációs szindróma fordulhat elő azoknál a nőknél, akik in vitro megtermékenyítésen vagy injektálható gyógyszerekkel ovulációindukción esnek át. Ritkábban petefészek-hiperstimulációs szindróma fordul elő a termékenységi kezelések során szájon át szedett gyógyszerekkel, például klomifénnel.

A kezelés az állapot súlyosságától függ. A petefészek hiperstimulációs szindróma enyhe esetekben önmagában is javulhat, míg súlyos esetekben kórházi kezelésre és további kezelésre lehet szükség.

A petefészek hiperstimulációs szindróma tünetei

A petefészek-hiperstimulációs szindróma tünetei gyakran az ovuláció serkentésére szolgáló injekciós gyógyszerek alkalmazása után egy héten belül jelentkeznek, bár néha két hétbe vagy tovább is telhet a tünetek megjelenése. A tünetek az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és idővel rosszabbodhatnak vagy javulhatnak.

Enyhe vagy közepes fokú petefészek hiperstimulációs szindróma

Az enyhe vagy közepesen súlyos petefészek-hiperstimulációs szindróma tünetei a következők lehetnek:

Enyhe vagy közepes hasi fájdalom
Hasi puffadás vagy megnövekedett derékbőség
Hányinger
Hányás
Hasmenés
Fájdalom a petefészkek területén

Néhány nő, aki injekciós termékenységi gyógyszert használ, a petefészek hiperstimulációs szindróma enyhe formáját kapja. A szindróma általában körülbelül egy hét után elmúlik. Ha azonban terhesség következik be, a petefészek-hiperstimulációs szindróma tünetei súlyosbodhatnak, és néhány naptól hetekig tarthatnak.

Súlyos petefészek hiperstimulációs szindróma

Súlyos petefészek-hiperstimulációs szindróma esetén a tünetek a következők:

Gyors súlygyarapodás – több mint 1 kilogramm 24 óra alatt
Súlyos hasi fájdalom
Súlyos, tartós hányinger és hányás
Vérrögök
Csökkent vizelés
Légszomj
Feszes vagy megnagyobbodott has

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha Ön termékenységi kezelés alatt áll, és a petefészek-hiperstimulációs szindróma tüneteit tapasztalja, tájékoztassa kezelőorvosát. Még ha enyhe petefészek-hiperstimulációs szindrómája is van, kezelőorvosa megfigyelni fogja Önt a hirtelen súlygyarapodás vagy a tünetek súlyosbodása miatt.

Azonnal forduljon orvosához, ha a termékenységi kezelés alatt légzési problémákat vagy lábfájdalmat észlel. Ezek a problémák sürgős helyzetet jelezhetnek, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

A petefészek hiperstimulációs szindróma okai

A petefészek hiperstimulációs szindróma oka nem teljesen ismert. A humán koriongonadotropin – általában a terhesség alatt termelődő hormon – magas szintje szerepet játszik a szervezetben. A petefészek erei abnormálisan reagálnak a humán koriongonadotropinra, és elkezdenek folyadékot szivárogtatni. Ez a folyadék megduzzasztja a petefészket, és néha nagy mennyiségben kerül a hasba.

A termékenységi kezelések során humán koriongonadotropin adható „triggerként”, hogy az érett tüsző felszabadítsa a petét. A petefészek hiperstimulációs szindróma általában a humán koriongonadotropin injekció beadása után egy héten belül következik be. Ha a kezelési ciklus során teherbe esik, a petefészek-hiperstimulációs szindróma súlyosbodhat, mivel szervezete a terhességre válaszul saját humán koriongonadotropint kezd termelni.

Az injektálható termékenységet elősegítő gyógyszerek nagyobb valószínűséggel okoznak petefészek-hiperstimulációs szindrómát, mint a klomifén, egy szájon át szedett tabletta formájában adott gyógyszer. Esetenként a petefészek hiperstimulációs szindróma spontán lép fel, nem kapcsolódik a termékenységi kezelésekhez.

Kockázati tényezők

Néha a petefészek-hiperstimulációs szindróma olyan nőknél fordul elő, akiknél nincsenek kockázati tényezők. De olyan tényezők, amelyekről ismert, hogy növelik a petefészek-hiperstimulációs szindróma kockázatát, a következők:

Policisztás petefészek-szindróma – gyakori szaporodási rendellenesség, amely rendszertelen menstruációt, túlzott szőrnövekedést és a petefészkek szokatlan megjelenését okozza ultrahangvizsgálaton
Nagy számú tüsző
35 év alatti kor
Alacsony testsúly
Magas vagy meredeken emelkedő ösztradiol (ösztrogén) szint a humán koriongonadotropin kiváltó oltás előtt
A petefészek hiperstimulációs szindróma korábbi epizódjai

A petefészek hiperstimulációs szindróma szövődményei

A súlyos petefészek hiperstimulációs szindróma nem gyakori, de életveszélyes lehet. A szövődmények a következők lehetnek:

Folyadékgyűjtés a hasban és néha a mellkasban
Elektrolit zavarok (nátrium, kálium)
Vérrögök nagy erekben, általában a lábakban
Veseelégtelenség
Petefészek torziója
Ciszta felszakadása a petefészekben, ami súlyos vérzéshez vezethet
Légzési gondok
Terhesség elvesztése vetélés vagy szövődmények miatti megszakítás miatt
Halál (ritkán)

A petefészek hiperstimulációs szindróma megelőzése

A petefészek-hiperstimulációs szindróma kialakulásának esélyének csökkentése érdekében egyéni tervre lesz szüksége a termékenységi gyógyszereihez. Várja meg, hogy orvosa gondosan figyelemmel kísérje az egyes kezelési ciklusokat, beleértve a gyakori ultrahangvizsgálatokat a tüszők fejlődésének ellenőrzésére, valamint a hormonszint ellenőrzésére szolgáló vérvizsgálatokat.

A petefészek hiperstimulációs szindróma megelőzését segítő stratégiák a következők:

A gyógyszer beállítása. Kezelőorvosa a lehető legalacsonyabb gonadotropin adagot használja a petefészkek stimulálására és az ovuláció kiváltására.
Gyógyszer hozzáadása. Úgy tűnik, hogy egyes gyógyszerek csökkentik a petefészek-hiperstimulációs szindróma kockázatát anélkül, hogy befolyásolnák a terhesség esélyét. Ezek a gyógyszerek közé tartozik az alacsony dózisú aszpirin; dopamin agonisták, például karbergolin vagy kinogloid; és kalcium infúziók. A policisztás petefészek szindrómában szenvedő nőknek metformin (Glumetza) adása petefészek-stimuláció során segíthet megelőzni a hiperstimulációt.
Ha az ösztrogénszintje magas, vagy ha nagyszámú kifejlődött tüszője van, kezelőorvosa felkérheti Önt, hogy hagyja abba az injekciós gyógyszerek szedését, és várjon néhány napot, mielőtt humán koriongonadotropint adna be, ami kiváltja az ovulációt.
A humán chorion gonadotropin indító lövés használatának elkerülése. Mivel a petefészek-hiperstimulációs szindróma gyakran humán koriongonadotropin trigger injekció beadása után alakul ki, a humán koriongonadotropin kiváltására alternatívákat fejlesztettek ki Gn-RH agonisták, például leuprolid (Lupron) felhasználásával a petefészek-hiperstimulációs szindróma megelőzésére vagy korlátozására.
Embriók fagyasztása. Ha in vitro megtermékenyítésen esik át, az összes tüsző (érett és éretlen) eltávolítható a petefészkekből, hogy csökkentse a petefészek hiperstimulációs szindróma esélyét. Az érett tüszőket megtermékenyítik és lefagyasztják, a petefészkeket pedig pihentetik. Az in vitro megtermékenyítési folyamatot egy későbbi időpontban folytathatja, amikor szervezete készen áll.

A petefészek hiperstimulációs szindróma diagnózisa

A petefészek-hiperstimulációs szindróma esetében orvosa diagnózist készíthet a következők alapján:

Fizikai vizsgálat. Kezelőorvosa megvizsgálja a súlygyarapodást, a derékbőség növekedését és a hasi fájdalmat.
Egy ultrahang. Ha petefészek-hiperstimulációs szindrómája van, az ultrahang azt mutathatja, hogy a petefészkék a normálisnál nagyobbak, és nagy, folyadékkal teli cisztákkal, ahol tüszők fejlődtek ki. A termékenységi gyógyszerekkel végzett kezelés során kezelőorvosa rendszeresen megvizsgálja petefészkeit hüvelyi ultrahanggal.
Vérvizsgálat. Bizonyos vérvizsgálatok lehetővé teszik kezelőorvosa számára, hogy ellenőrizze a vérben előforduló eltéréseket, és azt, hogy a veseműködése nem károsodott-e a petefészek-hiperstimulációs szindróma miatt.

A petefészek hiperstimulációs szindróma kezelése

A petefészek-hiperstimulációs szindróma általában magától megszűnik egy-két héten belül, vagy valamivel tovább, ha Ön terhes. A kezelés célja a kényelem megőrzése, a petefészek aktivitásának csökkentése és a szövődmények elkerülése.

Enyhe és közepesen súlyos petefészek-hiperstimulációs szindróma kezelése

Az enyhe petefészek hiperstimulációs szindróma jellemzően magától megszűnik. A közepes fokú petefészek hiperstimulációs szindróma kezelése magában foglalhatja:

Fokozott folyadékbevitel
Gyakori fizikális vizsgálatok és ultrahang
Napi súlymérés és derékmérés a drasztikus változások ellenőrzésére
A napi vizelet mennyiségének mérése
Vérvizsgálatok a kiszáradás, az elektrolit egyensúlyhiány és egyéb problémák megfigyelésére
A felesleges hasi folyadék elvezetése a hasüregbe szúrt tű segítségével
Vérrögképződést gátló gyógyszerek (antikoagulánsok)

Súlyos petefészek hiperstimulációs szindróma

Súlyos petefészek-hiperstimulációs szindróma esetén előfordulhat, hogy kórházba kell kerülnie megfigyelés és agresszív kezelés céljából, beleértve az intravénás folyadékok adagolását is. Kezelőorvosa adhat Önnek egy kabergolin nevű gyógyszert a tünetek enyhítésére. Időnként kezelőorvosa más gyógyszereket is adhat Önnek, például gonadotropin-felszabadító hormon (Gn-RH) antagonistát vagy letrozolt (Femara) – a petefészek aktivitásának elnyomására.

Súlyos szövődmények esetén további kezelésekre lehet szükség, mint például a petefészek-ciszta megrepedése miatti műtét vagy a máj- vagy tüdőszövődmények intenzív ellátása. Szükség lehet véralvadásgátló gyógyszerekre is, hogy csökkentse a vérrögképződés kockázatát a lábakban.

Gondozás otthon

Ha enyhe petefészek-hiperstimulációs szindrómát észlel, valószínűleg folytatni tudja a napi rutinját. Kövesse orvosa tanácsát, amely magában foglalhatja a következő ajánlásokat:

Próbálja ki a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót, például az acetaminofent (Tylenol) a hasi kellemetlenség érdekében, de kerülje az ibuprofént (Advil, Motrin IB) vagy a naproxen-nátriumot (Aleve), ha nemrégiben embrióátültetésen esett át, mivel ezek a gyógyszerek megzavarhatják a beültetést. az embriót.
Kerülje a szexuális kapcsolatot, mert az fájdalmas lehet, és a petefészkében lévő ciszta megrepedését okozhatja.
Tartson enyhe fizikai aktivitást, kerülje a megerőltető vagy nagy hatású tevékenységeket.
Mérje meg magát ugyanazon a mérlegen, és mérje meg a hasát minden nap, jelezve orvosának a szokatlan növekedést.
Hívja orvosát, ha jelei és tünetei rosszabbodnak.

Felkészülés az orvosi találkozóra

Ha van időd, érdemes előre felkészülni az orvosi találkozóra.

Mit tehet a felkészüléshez

Írja le a tapasztalt tüneteket. Tüntesse fel az összes tünetet, még akkor is, ha úgy gondolja, hogy nem kapcsolódnak egymáshoz.
Készítsen listát az Ön által szedett gyógyszerekről és vitamin-kiegészítőkről. Írja le a gyógyszeradagokat és azt, hogy milyen gyakran veszi be őket.
Vigyen magával egy családtagot vagy egy barátot. Sok információt kaphat, és nehéz lehet mindent megjegyezni.
Vigyél magaddal egy füzetet. Használja fontos információk feljegyzésére az orvossal való találkozás során.
Készítsen egy listát azokról a kérdésekről, amelyeket feltehet orvosának.

Néhány alapvető kérdés, amit fel kell tenni:

Mi a tüneteim legvalószínűbb oka?
Milyen vizsgálatokra van szükségem?
A petefészek hiperstimulációs szindróma általában magától elmúlik, vagy kezelésre lesz szükségem?

Győződjön meg arról, hogy teljesen megértett mindent, amit orvosa mond. Ne habozzon megkérni kezelőorvosát, hogy ismételje meg az információkat, vagy tegyen fel további kérdéseket a tisztázás érdekében.