Kardiogén sokk: tünetek, okok és kezelés

A kardiogén sokk (angolul: cardiogenic shock) olyan állapot, amelyben a szív hirtelen nem tud elegendő vért pumpálni ahhoz, hogy kielégítse a szervezet szükségleteit. Ezt az állapotot leggyakrabban súlyos szívinfarktus okozza, de nem mindenki szívrohamban szenved kardiogén sokkban.

A kardiogén sokk ritka, de gyakran halálos, ha nem kezelik azonnal. Azonnali kezelés esetén a betegségben szenvedők körülbelül fele túléli.

A kardiogén sokk tünetei

A kardiogén sokk jelei és tünetei a következők:

• Gyors légzés
• Súlyos légszomj
• Hirtelen, gyors szívverés (tachycardia)
• Eszméletvesztés
• Gyenge pulzus
• Alacsony vérnyomás (hypotension)
• Izzadó
• Sápadt bőr
• Hideg kezek vagy lábak
• A normálisnál kevesebb vizelés vagy egyáltalán nem vizelés

A szívroham tünetei

Mivel a kardiogén sokk általában súlyos szívrohamon átesett embereknél fordul elő, fontos ismerni a szívroham jeleit és tüneteit. Ezek a tünetek a következők:

• Nyomás, teltségérzet vagy szorító fájdalom a mellkas közepén, amely néhány percnél tovább tart
• A vállra, az egyik vagy mindkét karra, a hátra, vagy akár a fogakra és az állkapocsra kiterjedő fájdalom
• A mellkasi fájdalom fokozódó epizódjai
• Légszomj
• Izzadó
• Feszültség vagy hirtelen szédülés
• Hányinger és hányás

Ha ezek a jelek vagy tünetek jelentkeznek, gyorsan orvoshoz kell fordulnia, hogy csökkentse a kardiogén sokk kialakulásának kockázatát.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A szívinfarktus kezelésének gyors megszerzése javítja a túlélési esélyeket, és minimálisra csökkenti a szívkárosodást. Ha szívroham tüneteit észleli, hívja a segélyhívó telefonszámot vagy a sürgősségi egészségügyi szolgálatot. Ha nem fér hozzá a sürgősségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, kérjen meg valakit, hogy vigye el a legközelebbi kórházba. Ne vezesd magad.

Mi okozza a kardiogén sokkot?

A legtöbb esetben a szív oxigénhiánya, általában szívroham következtében, károsítja a fő pumpáló kamrát (bal kamrát). Anélkül, hogy oxigénben gazdag vér keringene a szív ezen területére, a szívizom legyengülhet, és kardiogén sokkba kerülhet.

Ritkán a szív jobb kamrájának károsodása, amely vért küld a tüdejébe, hogy oxigént kapjon, kardiogén sokkhoz vezet.

A kardiogén sokk egyéb lehetséges okai a következők:

• Szívizom gyulladás (myocarditis)
• A szívbillentyűk fertőzése (endocarditis)
• Bármilyen ok miatt legyengült szív
• Kábítószer-túladagolás vagy mérgezés olyan anyagokkal, amelyek befolyásolhatják a szív pumpáló képességét

Kockázati tényezők

Ha szívrohama van, a kardiogén sokk kialakulásának kockázata megnő, ha:

• Öreg ember vagy
• Anamnézisében szívelégtelenség vagy szívroham szerepel
• Elzáródása van (koszorúér-betegség) a szív számos fő artériájában
• Cukorbetegsége vagy magas vérnyomása van
• Nők

A kardiogén sokk szövődményei

Ha nem kezelik azonnal, a kardiogén sokk végzetes lehet. Egy másik súlyos szövődmény a máj, a vese vagy más szervek oxigénhiány miatti károsodása, amely tartós is lehet.

Kardiogén sokk megelőzése

A kardiogén sokk megelőzésének legjobb módja az életmódváltás, hogy szíve egészséges és vérnyomása rendben legyen.

• Ne dohányozzon, és kerülje a passzív dohányzást. Néhány évvel a dohányzás abbahagyása után a stroke kockázata ugyanolyan, mint egy nemdohányzóé.
• Tartsa meg az egészséges testsúlyt. A túlsúly hozzájárul a szívroham és a kardiogén sokk egyéb kockázati tényezőihez, mint például a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség. Mindössze 5 kilogramm fogyása csökkentheti a vérnyomást és javíthatja a koleszterinszintet.
• Egyél kevesebb koleszterint és telített zsírt. Ezen élelmiszerek, különösen a telített zsírok korlátozása csökkentheti a szívbetegség kockázatát. Kerülje a transzzsírokat.
• Korlátozza a hozzáadott cukrot és alkoholt. Ez a művelet segít elkerülni a tápanyagban szegény kalóriákat, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.
• Rendszeres testmozgás. A gyakorlatok csökkenthetik a vérnyomást, növelhetik a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin szintjét, és javíthatják az erek és a szív általános egészségi állapotát. Fokozatosan dolgozzon akár 30 percnyi tevékenységgel – például sétáljon, kocogjon, úszjon vagy kerékpározzon – a hét legtöbb napján.

Ha szívrohamot kap, a gyors intézkedés segíthet megelőzni a kardiogén sokkot. Kérjen sürgősségi orvosi segítséget, ha úgy gondolja, hogy szívinfarktusa van.

Diagnózis

A kardiogén sokkot általában vészhelyzetben diagnosztizálják. Az orvosok ellenőrzik a sokk jeleit és tüneteit, majd vizsgálatokat végeznek az ok megállapítása érdekében. A tesztek a következőket tartalmazhatják:

• Vérnyomás mérés. A sokkos betegek vérnyomása nagyon alacsony.
• Elektrokardiogram (EKG). Ez a teszt rögzíti a szív elektromos aktivitását a bőréhez rögzített elektródákon keresztül. Ha sérült a szívizom, elektromos problémái vannak, vagy folyadék gyűlt össze a szíve körül, akkor az nem vezeti az elektromos impulzusokat normálisan.
• Mellkas röntgen. Ez a teszt lehetővé teszi orvosa számára, hogy ellenőrizze szíve és ereinek méretét és alakját, valamint hogy van-e folyadék a tüdejében.
• Vérvétel. Vérvételre kerül sor, hogy ellenőrizzék szervkárosodást, fertőzést és szívrohamot. Egy másik típusú vérvizsgálat, az artériás vérgáz, használható a vér oxigénszintjének mérésére.
• Echokardiogram. A hanghullámok képet alkotnak a szívedről, amely segíthet azonosítani a szívroham okozta károsodást.
• Szívkatéterezés (angiogram). Folyékony festéket fecskendeznek be a szív artériáiba egy hosszú, vékony csövön (katéteren) keresztül, amelyet egy artérián keresztül vezetnek be, általában a lábában. A festék láthatóvá teszi az artériákat a röntgenfelvételen, felfedve az elzáródott vagy szűkülő területeket.

Kardiogén sokk kezelése

A kardiogén sokkkezelés a szívizom és más szervek oxigénhiányból eredő károsodásának minimalizálására összpontosít.

Sürgősségi élettámogatás

A legtöbb kardiogén sokkban szenvedő embernek extra oxigénre van szüksége. Ha szükséges, légzőgéphez (ventilator) csatlakozik. Gyógyszereket és folyadékot kap a karjában lévő intravénás vezetéken keresztül.

Gyógyszerek

Az intravénás vezetéken keresztül beadott folyadékok és plazma, valamint a kardiogén sokk kezelésére szolgáló gyógyszerek javítják a szív pumpáló képességét.

• Inotróp szerek. A szívműködés javítására szolgáló gyógyszereket kaphat, például noradrenalint (Levophed) vagy dopamint, amíg más kezelések be nem kezdenek.
• Aszpirin. A sürgősségi egészségügyi dolgozók azonnal aszpirint adhatnak Önnek, hogy csökkentsék a véralvadást, és fenntartsák a vér áramlását a beszűkült artérián. Csak akkor vegyen be magának egy aszpirint, amíg a segítségre vár, ha kezelőorvosa korábban szívinfarktus tünetei miatt ezt mondta Önnek.
• Trombolitikumok. Ezek a gyógyszerek, más néven alvadásgátlók vagy fibrinolitikumok, segítenek feloldani a vérrögöt, amely gátolja a szív véráramlását. Minél hamarabb kap egy trombolitikus gyógyszert szívroham után, annál nagyobb az esélye a túlélésre. Valószínűleg csak akkor kap trombolitikumokat, például alteplázt (Activase) vagy reteplaszt (Retavase), ha nem áll rendelkezésre sürgősségi szívkatéter.
• Trombocita ellenes gyógyszer. A sürgősségi orvosok az aszpirinhez hasonló gyógyszereket adhatnak Önnek, hogy megakadályozzák az új vérrögök kialakulását. Ezek a gyógyszerek közé tartoznak az olyan gyógyszerek, mint az orális klopidogrél (Plavix) és a vérlemezke-glikoprotein IIb/IIIa receptor blokkolók, például az abciximab (Reopro), a tirofiban (Aggrastat) és az eptifibatid (Integrilin), amelyeket vénán keresztül (intravénásan) adnak be.
• Egyéb vérhígító gyógyszerek. Valószínűleg más gyógyszereket, például heparint fog kapni, hogy csökkentse a vérrögképződés valószínűségét. A heparint általában a szívrohamot követő első napokban adják be.

Orvosi eljárások

A kardiogén sokk kezelésére szolgáló orvosi eljárások általában a szív véráramlásának helyreállítására összpontosítanak. Az orvosi eljárások közé tartoznak:

• Angioplasztika és stentelés. Ha szívkatéterezés során elzáródást találnak, az orvos egy speciális ballonnal felszerelt hosszú, vékony csövet (katétert) helyezhet egy artérián keresztül, általában a lábában, a szívében lévő elzáródott artériába. Amint a helyére került, a ballont rövid időre felfújják, hogy az elzáródás kinyíljon.

  Fémhálós stentet lehet behelyezni az artériába, hogy az idővel nyitva maradjon. A legtöbb esetben az Ön orvosa lassan felszabaduló gyógyszerrel bevont stentet helyez el, hogy segítse az artéria nyitva tartását.

• Balloon pump. Kezelőorvosa ballonpumpát helyez a szív fő artériájába (aortába). Ez a pumpa felfújja és leereszti az aortát, segítve a véráramlást, és leveszi a szív terhelésének egy részét.
• A keringés mechanikus támogatása. A ballonpumpánál újabb módszereket alkalmaznak a véráramlás javítására és a szervezet oxigénellátásának elősegítésére, például az extracorporalis membrán oxigénellátását (ECMO).

Sebészet

Ha a gyógyszerek és az orvosi eljárások nem működnek a kardiogén sokk kezelésében, az orvos műtétet javasolhat.

• Koszorúér bypass műtét. Ezt a műtéti módszert úgy hajtják végre, hogy vénákat vagy artériákat varrnak a helyükre az elzáródott koszorúéren túl. Az orvos javasolhatja ezt az eljárást, miután szívének volt ideje felépülni a szívroham után. Esetenként sürgősségi alapon bypass műtétet végeznek.
• Műtét a szívsérülés helyreállítására. Néha egy sérülés, például a szívüreg egyik szakadása vagy egy sérült szívbillentyű kardiogén sokkot okozhat. A műtét megoldhatja a problémát.
• Kamrai segédeszköz. Mechanikus eszközt lehet beültetni a hasba, és a szívhez csatlakoztatni, hogy segítse a pumpálást. Ez a módszer meghosszabbíthatja és javíthatja néhány olyan végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő ember életét, akik új szívre várnak, vagy nem tudnak szívátültetést végezni.
• Szívátültetés. Ha szíve annyira sérült, hogy más kezelések nem működnek, a szívátültetés lehet a végső megoldás.