Áttekintés
A méhrák kétféle rákot foglal magában: az endometriumrákot (gyakoribb) és a méhszarkómát (ritka). A méhrák tünetei közé tartozik a menstruációs ciklusok közötti vagy a menopauza utáni vérzés. A kezelés gyakran méheltávolításból áll.
Mi a méhrák?
A méhrák egy általános kifejezés, amely a méhben kialakuló rákos megbetegedéseket jelöli, beleértve az endometriumrákot és a méhszarkómát is.
- Az endometriumrák az endometriumban – a méh belső bélésében – alakul ki. Ez az egyik leggyakoribb nőgyógyászati rák (a reproduktív rendszert érintő rákok).
- A méhszarkóma a myometriumban – a méh izomfalában – alakul ki. A méhszarkómák nagyon ritkák.
Az endometriumrák és a méhrák ugyanaz?
A méhrák kifejezés az endometriumrákra vagy a méhszarkómára utalhat. Az emberek azonban gyakran azonosnak tekintik az „endometriumrák” és a „méhrák” két kifejezést. Ez azért van, mert az endometriumrák a méhrákos esetek mintegy 95%-át teszi ki. A méhszarkóma diagnózisa ritka.
Mi a méh szerepe?
A méh a nők reproduktív rendszerének része. Itt fejlődik a magzat a terhesség alatt.
A méh felső részét testnek vagy corpusnak nevezik. A méh végén található a méhnyak, amely a méhet a hüvellyel köti össze. A méhrák a méhtestben kialakuló rákot jelenti. A méhnyakban kialakuló rák – a méhnyakrák – egy másik típusú rák.
Mi a méhnyálkahártya szerepe?
A méhnyálkahártya a méh belső rétege. A menstruációs ciklus során változásokon megy keresztül.
Az ösztrogén és a progeszteron nevű hormonok hatására a méhnyálkahártya megvastagszik terhesség esetén. Ha nem következik be terhesség, a szervezet kevesebb progeszteront termel, ami a méhnyálkahártya leválását eredményezi. Ekkor következik be a menstruáció.
Mennyire gyakori a méhrák?
Hazánkban a méhnyálkahártya-rák a nők reproduktív rendszerében előforduló leggyakoribb rákos megbetegedés. A méhnyálkahártya-rák főként a menopauza után alakul ki. A nők körülbelül 3%-ánál diagnosztizálnak méhrákot életük valamelyik szakaszában.
A méhrák tünetei
A méhrák tünetei számos más betegség tüneteire hasonlíthatnak. Ez különösen igaz a reproduktív szervekben előforduló egyéb betegségekre. Ha szokatlan fájdalmat vagy szabálytalan hüvelyi vérzést észlel, forduljon orvosához. A pontos diagnózis fontos ahhoz, hogy a megfelelő kezelést kaphassa.
A méhnyálkahártya-rák vagy a méhszarkóma tünetei a következők:
- Hüvelyi vérzés a menstruációs ciklusok között a menopauza előtt.
- Hüvelyi vérzés vagy pecsételő vérzés a menopauza után, akár csekély mennyiségben is.
- Alsó hasi fájdalom vagy görcsök a medencében, közvetlenül a has alatt.
- Vékony, fehér vagy átlátszó hüvelyváladék a menopauza után.
- Hosszan tartó, erős vagy gyakori hüvelyi vérzés 40 éves kor felett.
A méhrák okai
A kutatók nem ismerik pontosan a méhrák kialakulásának okát. Valamilyen folyamat következtében változások lépnek fel a méh sejtjeiben. A mutált sejtek ellenőrizhetetlenül növekednek és szaporodnak, ami egy daganatnak nevezett csomót eredményezhet.
Bizonyos tényezők növelik a méhrák kialakulásának esélyét. Ha Ön magas kockázatú csoportba tartozik, beszéljen orvosával arról, milyen lépéseket tehet egészségének védelme érdekében.
A méhrák kialakulásának kockázatát növelő tényezők
Az endometriumráknak számos kockázati tényezője van. Ezen tényezők közül sok az ösztrogén és a progeszteron közötti egyensúlyhoz kapcsolódik. Ezek a kockázati tényezők közé tartozik az elhízás, a poliendokrin metabolikus petefészek-szindróma (PMOS) nevű állapot, illetve a nem kiegyensúlyozott ösztrogénszedés (azaz ösztrogén szedése progeszteron nélkül). A Lynch-szindróma nevű genetikai rendellenesség egy másik, a hormonokkal nem összefüggő kockázati tényező.
A kockázati tényezők a következők:
Életkor, életmód és családi anamnézis
- Életkor: Az életkor előrehaladtával nő a méhrák kialakulásának valószínűsége. A méhrákos esetek többsége 50 éves kor után fordul elő.
- Állati zsírtartalmú étrend: A magas zsírtartalmú étrend növelheti többféle rák, köztük a méhrák kialakulásának kockázatát. A zsíros ételek emellett magas kalóriatartalmúak is, ami elhízáshoz vezethet.
- Családi anamnézis: Egyesek olyan genetikai rendellenességeket örökölnek, amelyek növelik a rák kockázatát. A Lynch-szindrómában, illetve örökletes nem-polipózisos vastagbélrákban (HNPCC) szenvedő embereknél magas a méhnyálkahártya-rák, valamint más rákfajták kialakulásának kockázata.
Egyéb betegségek
- Cukorbetegség: Ez a betegség gyakran összefügg az elhízással – amely a rák egyik kockázati tényezője. Ugyanakkor egyes tanulmányok a cukorbetegség és a méhrák között közvetlenebb összefüggésre is utalnak.
- Elhízás (túlzott testsúly): Bizonyos hormonok a zsírszövetben ösztrogénné alakulnak át, ami növeli a méhrák kockázatát. Minél nagyobb a zsírszövet mennyisége, annál jelentősebb a hatása az ösztrogénszintre.
- Petefészekbetegségek: Bizonyos petefészekdaganatokban szenvedő nőknél magas az ösztrogénszint és alacsony a progeszteronszint. Ezek a hormonális változások növelhetik a méhrák kockázatát.
Menstruációs és reproduktív előzmények
- Korai menstruáció: Ha a menstruációja 12 éves kor előtt kezdődött, megnő a méhrák kockázata. Ennek oka, hogy a méhe több éven át van kitéve az ösztrogén hatásának.
- Késői menopauza: Hasonlóképpen, ha a menopauza 50 éves kor után következik be, a kockázat szintén megnő. A méh hosszabb ideig van kitéve az ösztrogén hatásának.
- Hosszú menstruációs időszak: A menstruációval töltött évek száma fontosabb lehet, mint az a kor, amikor a menstruáció megkezdődött vagy véget ért.
- Terhesség hiánya: Azoknál, akik soha nem voltak terhesek, magasabb a kockázat.
Korábbi, más betegségek kezelése
- Korábbi medencei sugárterápia: A más rákbetegségek kezelésére alkalmazott medencei sugárterápia károsíthatja a sejtek DNS-ét. Ez a károsodás növeli egy második típusú rák kialakulásának kockázatát.
- Ösztrogénpótló terápia (ERT): Néhányan ösztrogénterápiát kapnak a menopauza tüneteinek enyhítésére. Ha a progeszteron szedése nélkül részesül ösztrogénpótló terápiában, az növeli a méhrák kialakulásának kockázatát.
- Tamoxifen alkalmazása: Ezt a gyógyszert emlőrák kezelésére írhatják fel. A méhben ösztrogénszerűen hat, és növeli a méhrák kialakulásának kockázatát.
A méhnyálkahártya-rák szövődményei
A méhnyálkahártya-rák legveszélyesebb szövődménye a halál. Ha azonban az orvos korai stádiumban diagnosztizálja a méhnyálkahártya-rákot, a prognózis általában nagyon jó.
A méhnyálkahártya-rák egyéb szövődményei a következők:
- Vérszegénység.
- A rák más testrészekbe való terjedése (metasztázis).
- A szervezet nem reagál megfelelően a kezelésre.
A méhrák diagnosztizálása
Forduljon orvosához, ha a méhrák lehetséges tüneteit észleli. Orvosa a következőket fogja tenni:
- Kérdéseket tesz fel a tüneteiről, a kockázati tényezőkről és a családi kórtörténetről.
- Elvégzi a fizikális vizsgálatot.
- Elvégzi a kismedencei vizsgálatot.
Milyen vizsgálatokra lesz szükségem a méhrák diagnosztizálásához?
Orvosa egy vagy több vizsgálatot fog elvégezni a méhrák diagnózisának megerősítésére:
Vérvizsgálatok:
- A CA-125-vizsgálat a CA-125 nevű fehérje szintjét méri. A CA-125 bizonyos szintje rákra utalhat a szervezetben.
Képalkotó vizsgálatok:
- A CT-vizsgálat során a test belsejéről részletes képsorozatot készítenek.
- Az MRI-vizsgálat során rádióhullámok és egy erős mágnes segítségével hoznak létre képeket.
- A transzvaginális ultrahang során egy speciális szondát (sima, lekerekített eszközt) vezetnek be a hüvelybe, hogy képeket készítsenek a méhről.
Egyéb vizsgálatok:
- Az endometrium-biopszia során egy vékony, rugalmas csövet vezetnek be a méhnyakon (a méh nyílásán) keresztül a méhbe. Az orvos kis mennyiségű endometrium-mintát vesz.
- A hiszteroszkópia során egy hiszteroszkópot (hosszú, vékony csövet) vezetnek be a hüvelyen és a méhnyakon keresztül a méhbe. Ez a fényforrással és kamerával ellátott keskeny műszer részletes képeket ad a méhről.
- A dilatáció és kürettázs (D&C) egy bonyolultabb eljárás a méhszövet mintavételére, amelyet a műtőben végeznek.
Ha D&C-t vagy biopsziát végeztek Önnél szövetminták gyűjtése céljából, az orvosa a mintát laboratóriumba küldi. Ott egy patológus megvizsgálja a szövetet, hogy megerősítse, van-e rák.
A Pap-teszt segítségével diagnosztizálható-e a méhrák?
Nem, a Pap-teszt (Pap-kenet) nem szűri ki és nem diagnosztizálja a méhrákot. Ez a vizsgálat a méhnyakrák jelenlétét ellenőrzi.
Mit mutat még az endometriumrák diagnózisa?
Ha orvosa méhnyálkahártya-rákot diagnosztizál, meg kell határoznia a rák típusát is. A rák típusának ismerete segít a kezelőcsapatnak a legmegfelelőbb kezelés kiválasztásában:
- Az 1. típusú endometriumrákok kevésbé agresszívek. Általában nem terjednek gyorsan más szövetekbe.
- A 2. típusú endometriumrákok agresszívebbek. Nagyobb valószínűséggel terjednek a méhen kívülre, és erősebb kezelést igényelnek.
Orvosa meghatározza a rák stádiumát is. A méhrák stádiumait I–IV-ig terjedő skálán osztályozzák.
- Az I. stádiumú rák nem terjedt túl a méhen.
- A II. stádiumú rák átterjedt a méhnyakra.
- A III. stádiumú rák átterjedt a hüvelyre, a petefészkekre és/vagy a nyirokcsomókra.
- A IV. stádiumú rák átterjedt a hólyagra vagy a méhtől távol eső egyéb szervekre.
Bizonyos esetekben az orvos csak a rák eltávolítására irányuló műtét után tudja megállapítani, hogy Ön milyen stádiumú rákban szenved.
A méhrák kezelése
A méhnyálkahártya-rákban szenvedő nők többségének műtétre van szüksége. Az Ön egyéni kezelési terve a rák típusától és az Ön általános egészségi állapotától függ. Az Ön esetében alkalmazható egyéb kezelési módszerek a következők lehetnek:
- Kemoterápia, amely erős gyógyszerekkel pusztítja el a ráksejteket.
- Sugárterápia, amely célzott sugárnyalábokkal pusztítja el a ráksejteket.
- Hormonterápia, amely hormonok adagolásával vagy blokkolásával kezeli a rákot.
- Immunterápia, amely segíti az immunrendszerét a rák elleni küzdelemben.
- Célzott terápia, amely gyógyszerek segítségével célzottan hat bizonyos ráksejtekre, megakadályozva azok szaporodását.
A kutatók továbbra is újabb módszereket keresnek a méhnyálkahártya-rák kezelésére.
Milyen típusú műtétre lesz szükségem a méhrák kezeléséhez?
A műtét általában a méhnyálkahártya-rák elsődleges kezelési módja. Valószínűleg méheltávolításon esik át, amelynek során a sebész eltávolítja a méhét és a méhnyakát. A méheltávolításnak négy típusa létezik:
- Teljes hasi méheltávolítás: A sebész bemetszést ejt a hasán, hogy hozzáférjen a méhéhez, és azt eltávolítsa.
- Hüvelyi méheltávolítás: A sebész a hüvelyen keresztül távolítja el a méhét.
- Radikális méheltávolítás: Ha a rák átterjedt a méhnyakra, radikális méheltávolításra lehet szükség. A sebész eltávolítja a méhet és a méh környékén található szöveteket. A sebész eltávolítja a hüvely felső részét is, a méhnyak melletti részt.
- Minimálisan invazív méheltávolítás: A sebész több apró bemetszést ejt a méh eltávolításához. Ez a beavatkozás laparoszkóposan vagy robot segítségével is elvégezhető.
A méheltávolítás során a sebészek gyakran két további beavatkozást is elvégeznek:
- Kétoldali petefészek- és petevezeték-eltávolítás (BSO) a petefészkek és a petevezetékek eltávolítására. A legtöbb beteg esetében szükség van erre a kiegészítő beavatkozásra annak biztosítására, hogy a rákos szövetek teljes mértékben eltávolításra kerüljenek.
- Nyirokcsomó-eltávolítás (limfadenektómia) a nyirokcsomók eltávolítására és annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e.
A multiviscerális reszekció egy másik műtéti lehetőség, amelyet a sebész megbeszélhet Önnel. Ez egy komplex műtét, amelyet akkor végeznek, ha a rák átterjedt a szomszédos szervekre. Ahelyett, hogy csak a daganatot távolítanák el, a sebészek azt az érintett környező szervekkel vagy szövetekkel együtt eltávolítják, hogy megpróbálják teljes mértékben eltávolítani az összes látható rákos elváltozást.
El kell távolítani a petefészkemet?
Sok méhrákos nőnél szükséges a petefészkek eltávolítása. A petefészkek eltávolítása azonban azt jelenti, hogy menopauzába kerül, ha még nem lépett be abba. Ha 45 évnél fiatalabb és még nem lépett be a menopauzába, beszélje meg kezelőcsapatával, hogy meg kell-e tartania a petefészkeket.
Discussion about this post