Okoznak-e tüneteket a méhben lévő rendellenes sejtek?

A méhben vagy a méhnyakon lévő rendellenes sejtek általában nem okoznak észrevehető tüneteket. A legtöbb abnormális sejtelváltozással rendelkező ember teljesen egészségesnek érzi magát. Ezeket az elváltozásokat gyakran csak rutinszerű szűrővizsgálatok, például a Pap-teszt vagy a humán papillomavírus (HPV) teszt során fedezik fel. Mivel a kóros sejtek korai stádiumban ritkán mutatnak jeleket, a rendszeres szűrővizsgálatok döntő szerepet játszanak a felfedezésükben, mielőtt rákká alakulnának.

Miért okoznak ritkán tüneteket a kóros sejtek

A méhnyakban vagy a méhben lévő rendellenes sejtek fokozatosan fejlődnek ki. Sok esetben az abnormális sejtes elváltozások a szövet egy nagyon kis területére korlátozódnak. Ezek a sejtek a korai stádiumban nem befolyásolják a környező szöveteket, és nem zavarják a szerv működését. Emiatt a kóros sejtek némák maradnak, és a legtöbb embernél nem okoznak fájdalmat, folyást vagy vérzést.

Amikor a kóros sejtek a méhnyak vagy a méhnyálkahártya felszíni rétegére korlátozódnak, a szövet nem bocsát ki olyan jeleket, amelyek kellemetlenséget váltanak ki. A szervezet nem ismeri fel ezeket a korai változásokat károsnak, ezért sok nő nem tapasztal tüneteket.

Amikor a kóros sejtek tüneteket okozhatnak

Bár a legtöbb kóros sejt nem okoz tüneteket, bizonyos helyzetek észrevehető jeleket okozhatnak.

• Progresszió a magas fokú elváltozásokhoz: Ha a méhnyak kóros sejtjei magas fokú rákos elváltozássá fejlődnek, a szövet törékennyé válhat. A törékeny szövet szexuális tevékenység során érintkezési vérzéshez vezethet.
• Nagyobb terület érintettsége: Ha a kóros sejtek a méhnyak vagy a méh nagyobb területére terjednek, a szövet nem működhet normálisan. Ez a változás szabálytalan hüvelyi vérzést, a menstruációs időszakok közötti foltos vérzést vagy menopauza utáni vérzést okozhat.
• Rákká alakulása: Ha a méhnyak vagy a méhben lévő kóros sejtek rákká alakulnak, tünetek jelentkezhetnek. A méhnyakrák rendellenes vérzést, vizes vagy bűzös szagú folyást és kismedencei fájdalmat okozhat. A méhrák erős vagy rendszertelen menstruációs vérzést, menopauza utáni vérzést vagy kismedencei fájdalmat okozhat.

Hogyan mutatják ki a kóros sejteket

A méhnyak rendellenes sejtjeit általában méhnyakszűrő vizsgálatokkal mutatják ki. A Pap-teszt a méhnyak sejtjeinek kóros elváltozásait ellenőrzi. A HPV-teszt a legtöbb méhnyaksejt-rendellenességért felelős vírust azonosítja. Ha ezek a tesztek rendellenes eredményeket mutatnak ki, az orvosok kolposzkópiát javasolhatnak a méhnyak alaposabb vizsgálatára.

A méhben lévő rendellenes sejteket általában akkor fedezik fel, amikor a szabálytalan vérzés ultrahangvizsgálatra vagy endometriális biopsziára késztet. Ezek a vizsgálatok segítenek az orvosoknak közvetlenül értékelni a méhnyálkahártya szövetét a kóros elváltozások szempontjából.

A Pap-teszt (citológia) referenciakategóriái

A Pap-teszt eredményeit a Bethesda-rendszer alapján jelentik. A fő kategóriák a következők:

• Normális (intraepithelialis elváltozásra vagy rosszindulatúságra negatív): A méhnyak sejtjei egészségesnek tűnnek, nem észleltek rendellenességet.
• Meghatározatlan jelentőségű atipikus laphámsejtek (ASC-US): Enyhén abnormális sejtek, amelyek fertőzés, irritáció vagy korai rák előtti elváltozás következményei lehetnek.
• Atípusos laphámsejtek, nem zárható ki a magas fokú elváltozás (ASC-H): Lehetséges rák előtti elváltozásra utaló abnormális sejtek, magasabb kockázatú, mint az ASC-US.
• Alacsony fokú laphámsejtes intraepiteliális elváltozás (LSIL): Enyhe rendellenesség, amely általában HPV-fertőzéshez kapcsolódik, gyakran spontán tisztul.
• Magas fokú laphámsérülés (HSIL): Súlyosabb rendellenesség, amely kezeletlenül nagyobb eséllyel fejlődik méhnyakrákká.
• Atipikus mirigysejtek (AGC): A méhnyak vagy a méh mirigysejtjeinek kóros elváltozásai, amelyek további értékelést igényelnek.
• Laphámrák vagy adenokarcinóma: Invazív ráknak megfelelő leletek.

A HPV-teszt referencia-kategóriái

A HPV-teszt eredményei általában két fő kategóriába sorolhatók:

• Negatív: Nincs kimutatható magas kockázatú HPV-DNS. A kóros sejtek kialakulásának kockázata nagyon alacsony.
• Pozitív a magas kockázatú HPV-re: Egy vagy több magas kockázatú HPV-típus (például HPV-16 vagy HPV-18) kimutatható. Ezek a vírustípusok állnak a legerősebb kapcsolatban a rákmegelőző elváltozásokkal és a méhnyakrákkal.
  • HPV-16 pozitív: Ez a típus jelenti a legnagyobb kockázatot, azonnali kolposzkópiát vagy szoros nyomon követést igényel.
  • HPV-18 pozitív: Ez a típus magas kockázatot jelent, szoros kapcsolatban áll a méhnyak adenokarcinómával.
  • Egyéb magas kockázatú HPV-típusok (31, 33, 45, 52, 58 és egyéb típusok): Ezek a HPV-típusok szintén kapcsolatban állnak a kóros sejtekkel, de általában alacsonyabb a kockázatuk a HPV-16-hoz és a HPV-18-hoz képest.

A HPV-teszt nem mutatja ki a nemi szervi szemölcsöket okozó alacsony kockázatú HPV-típusokat, mivel ezek a típusok nem okoznak méhnyakrákot.

Az ultrahangos endometriumvastagság referenciaértékei

Az endometrium vastagságának transzvaginális ultrahanggal történő mérése hasznos információt nyújt a kóros méhsejtek értékelésénél. Az értékek életkor, menstruációs állapot és hormonterápia szerint különböznek:

– Premenopauzában lévő nők esetében:

• Korai proliferatív fázis (4-7. nap): 4-6 milliméter
• Késői proliferatív fázis (8-14. nap): 6-10 milliméter
• Szekréciós fázis (15-28. nap): 7-16 milliméter
• A 16 milliméternél vastagabb endometrium a menopauza előtti, rendellenes vérzéssel küzdő nőknél hiperpláziára vagy más rendellenességre utalhat.

– Hormonterápiát nem alkalmazó posztmenopauzális nők esetében:

• Az endometrium vastagsága ≤4 milliméter: Nagyon alacsony a rendellenesség kockázata
• Endometrium vastagsága >4 milliméter: További értékelés szükséges biopsziával a hiperplázia vagy a rák kizárásához.

– Hormonterápiát alkalmazó posztmenopauzális nők esetében:

• Az endometrium vastagsága változhat, de a vastagság >8 milliméter gyakran aggodalomra ad okot a kóros sejtek miatt.

Ezek az értékek iránymutatást adnak az orvosoknak annak eldöntésekor, hogy a kóros vérzés indokolja-e a további vizsgálatot endometrium-biopsziával.

A kóros sejtek progressziójának kockázata

Nem minden kóros sejt fejlődik rákká. A progresszió valószínűsége az abnormalitás fokától és a kiváltó októl függ.

A méhnyak kóros sejtjei

– LSIL (low-grade squamous intraepithelial lesion):

• Az esetek mintegy 60 százaléka 2 éven belül visszafejlődik.
• Az esetek körülbelül 20 százaléka megmarad.
• Az esetek körülbelül 10 százalékában alakul ki HSIL.
• Az esetek kevesebb mint 1 százaléka alakul át invazív méhnyakrákká.

– HSIL (high-grade squamous intraepithelial lesion):

• Az esetek körülbelül 20-30 százaléka visszafejlődik a normális állapotba.
• Az esetek körülbelül 50 százaléka megmarad.
• Kezeletlenül az esetek mintegy 20 százaléka 10 éven belül invazív méhnyakrákká alakul.

– HPV-fertőzés:

• A HPV-fertőzéses esetek mintegy 90 százaléka 2 éven belül természetes úton gyógyul.
• A tartós HPV-16 vagy HPV-18 fertőzés hordozza a legnagyobb kockázatot a HSIL és a rák kialakulására.

Kóros méhsejtek

– Egyszerű endometrium hiperplázia atípia nélkül:

• Az esetek kevesebb mint 5 százaléka fejlődik 20 év alatt endometriumrákká.

– Komplex endometrium-hyperplasia atípia nélkül:

• Az esetek körülbelül 5 százalékában alakul ki endometriumrák.

– Atípusos hiperplázia (endometrium intraepiteliális neoplázia):

• Az esetek körülbelül 25-30 százaléka kezeletlenül endometriumrákká fejlődik.

– Endometrium carcinoma in situ:

• Nagyon magas a kockázata az invazív méhrákká való progressziónak, ha nem kezelik.

Ezek a százalékos arányok rávilágítanak arra, hogy miért kritikus a korai felismerés és a megfelelő nyomon követés.

Miért fontos a rendszeres szűrés

Mivel a kóros sejtek gyakran nem okoznak tüneteket, a rendszeres szűrés továbbra is az egyetlen megbízható módszer a korai felismerésre. A szűrés még azelőtt észleli az elváltozásokat, mielőtt azok rákká fejlődnének. A korai felismerés lehetővé teszi a hatékony kezelést, amely nagyobb esélyt ad a gyógyulásra. Rendszeres szűrés nélkül a kóros sejtek észrevétlenek maradhatnak, amíg a rák ki nem alakul és a tünetek meg nem jelennek.

Mit kell tennie:

• Vegyen részt a méhnyakrákszűrésen az életkorának és kórtörténetének megfelelő ajánlott időközönként.
• Minden szokatlan hüvelyi vérzést, hüvelyi folyást vagy kismedencei fájdalmat haladéktalanul jelezzen egészségügyi szakembernek.
• Kövesse az orvosi tanácsot, ha a Pap-teszt vagy a HPV-teszt rendellenes eredményt mutat.
• A következetes ellenőrzés érdekében vezessen nyilvántartást a szűrési előzményekről.
• Kérdezze meg orvosát az endometriális vizsgálatról, ha rendellenes méhvérzést tapasztal, különösen a menopauza után.